Az OpenAI arra kért egy szövetségi bírót, hogy a New York Times szerzői jogi perének egyes részeit hagyja figyelmen kívül, mert a cég szerint a lap „meghackelte” a ChatGPT-t és más AI-rendszereket, hogy félrevezető bizonyítékokat gyártson.
Az OpenAI szerint úgy reprodukáltak tartalmakat, hogy megtévesztő módszereket alkalmaztak, amelyek megszegik az OpenAI irányelveit. Azt nem nevezték meg, szerintük konkrétan ki manipulálta a rendszereket, és konkrét törvényszegéssel sem vádolják a lapot.
A lap ügyvédje szerint az OpenAI azt nevezi hackelésnek, hogy egyszerűen használták a cég termékeit, hogy bizonyítékot keressenek a jogvédett tartalmak lopására, az újrafelhasználások tényére.
Az OpenAI és a Microsoft ellen egyébként tömegével indítottak pereket lapok, szerzők, művészek, zenészek, írók: a vád szerint az AI-modelleket szinte minden cég úgy tréningezi, hogy bármilyen jogvédett tartalmat felhasznál engedélyek és kompenzáció nélkül is. A bíróságok azóta sem mondták ki, hogy az AI-tréning tisztességes használatnak minősül-e. Mindössze néhány szerzői jogi panaszt ejtettek eddig, bizonyítékok hiányára hivatkozva.
A New York Times szerint az OpenAI és a Microsoft chatbotjai akár közel szó szerint is visszamondják a lap cikkeit, a cégek a kiadó nagy befektetésein nyerészkednek. Az OpenAI szerint a ritka eredményeket több tízezer kísérlettel érték el, alapesetben nem lehet ilyesmire rávenni a ChatGPT-t, és idővel az AI-cégek nyerik ezt a jogi csatát, tették hozzá. Azt is elmondta az OpenAI, hogy a Times nem gátolhatja meg az AI-modelleket, hogy tényekről tudást szerezzenek, ahogy más médiaszereplő sem a Times-t magát, hogy olyasmit jelentsen, amit nem a lap vizsgált.
