Tegnap konferenciát rendeztek a nyílt forráskód és a nyílt szabványok elterjedéséért küzdő magyarországi civil szervezetek. A tömörülések új kezdeményezése, az MNY2 Nyílt forráskódú Szolgáltatóközpont azon dolgozik, hogy a meglévő nyílt szoftveres fejlesztések széles körben elterjedjenek a közigazgatásban, és előkészíti a közpénzből finanszírozott intézmények átállását a költséghatékony és átlátható szoftverek használatára. A konferencián bemutatták a januárban megalakult szolgáltatóközpont első eredményeit, a Nemzeti fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban (NFGM) végzett nyílt szoftveres pilotprojekt kapcsán.
A rendezvényen elhangzott: a régióban Lengyelország után Magyarország a második EU-tagállam, amely kormányrendeletben teszi kötelezővé a nyílt szabványok alkalmazását a közintézményekben. A közigazgatási intézményekben a nyílt szoftverekre történő átállás legfőbb gátjai mára megszűntek. Az elmúlt években több hazai intézmény végrehajtotta az átállást, gyakran egyedi, akár saját fejlesztésű programokat, kiegészítéseket alkalmazva. A váltás előtt álló intézmények ugyanakkor nincsenek tisztában azzal, hogy az átállás kapcsán milyen általános és speciális alkalmazások állnak rendelkezésre a különböző feladatok megoldásához.
A Linux Ipari Szövetség (LIPSZ) vezetésével több, az informatikához kötődő civil szervezet, az Open Document Format Alliance (ODFA) és a Free Software Foundation (FSF.hu) kezdte meg az együttműködést az év elején. A három szervezet felméri, hogy milyen nyílt alkalmazói szoftverek vannak használatban a közigazgatásban, valamint milyen egyedi szoftverek, kiegészítések kerültek kifejlesztésre az elmúlt években, illetve, hogy ezeket milyen módon lehetne közkinccsé tenni, azaz az összes magyarországi közintézmény számára megfelelő módon elérhetővé tenni. Ismert tény ugyanis, hogy a legtöbb szoftver nem a „dobozos”, konfekcionált változatból, hanem a saját fejlesztésekből kerül ki. Ha ezekből az eredményekből többen részesülhetnek, rengeteg pénzt lehet megtakarítani és egységesebb lesz a szoftverkészlet is.
„Az elmúlt években az intézmények jóval nyitottabbá váltak a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásával kapcsolatban, s egyre több helyen tapasztalják meg személyesen, hogy a zárt fejlesztéseknek valóban van megfelelő alternatívája. A szolgáltatóközpont létrehozásával az a célunk, hogy ezeket a tömegesen jelentkező intézményi igényeket minél sikeresebben és hatékonyabb módon tudjuk kiszolgálni” – mondta Kürti László, a kezdeményezés egyik ötletgazdája.
Teszt az NFGM-nél
Az MNY2 kezdeményezésére, a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkársága támogatásával a gazdasági minisztériumban az elmúlt hónapokban lezajlott az első nyílt forráskódú pilotprojekt, kifejezetten azzal a céllal, hogy kiderüljön, milyen feltételekkel kezdődhet meg az open source technológiák bevezetése a központi közigazgatásba. A projektben a nyílt szoftveres szolgáltatóközpont és a tárca mellett részt vett a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) is, amely a projekten keresztül a központi informatikai egységesítésének lehetőségeit vizsgálja nyílt alapokon.
Az NFGM informatikai főosztályvezetője, Ács János kifejtette előadásában, hogy a nyílt szoftveres pilot kifejezetten a gyártófüggetlen működés, a nyílt szabványos formátumok használatának előfeltételeit vizsgálta meg, a folyamat középtávú célja a hazai IT-szektor erősítése, illetve kiemelkedő nagyságrendű megtakarítások elérése a központi adminisztrációban. Az eredmények egyértelműen pozitívak, a nyílt alkalmazások használata heterogén környezetben sem okozott komolyabb incidenst, a megfelelő oktatás és informatikai támogatás mellett tehát lehetséges a problémamentes átállás. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján – kisebb nagyobb kompatibilitási problémák jelentkeztek a projekt ideje alatt – egyértelmű, hogy a biztonságos működést csak a teljes átállás, tehát a zárt forráskódú szoftverek elhagyása garantálhatja. A szakember a következő lépéseket illetően kijelentette, hogy a Minisztérium Open Monitoring munkacsoportot tervez felállítani, valamint, hogy az új fejlesztéseknél, beszerzéseknél minden esetben meg fogják vizsgálni a nyílt megoldásokat, alternatívákat.
A mostani felmérés csak az első lépés, a szervezetek célja, hogy olyan alapot teremtsenek, amire építkezve a következő időszakban egy együttműködésre alapuló hosszú távú tervet dolgozzanak ki a Magyarországon követendő stratégiára – közölték.
