Öt éve számoltunk be arról, hogy egy bécsi joghallgató története bejárta az internet közösségi oldalakkal foglalkozó fórumait, és világossá vált, Max Schrems akciója komoly inspirációt jelentett azok számára, akik elégedetlenek a Facebook feltételezett adatéhségével.

Régi és hosszú történet

Schrems annak idején az európai unió adatvédelmi irányelvére hivatkozva fordult a Facebookhoz, és követelte tőlük, hogy az átláthatóság biztosítása érdekében hozott európai törvényeknek megfelelően adják ki számára az összes adatot, melyet a cég tárol róla. Az amerikai vállalat teljesítette is a kívánságát, és egy 1222 darab pdf-fájlt tartalmazó CD-n elküldték neki az összes vele kapcsolatos adatot.

Az érzékeny adatok kitakarása után nyilvánosságra hozott fájlokból kiderül, irdatlan mennyiségű információról van szó: be- és kijelentkezési adatok, az általa küldött üzenetek időpontja és tartalma, kit, mit és mikor lájkolt, mit és mikor írt az üzenőfalra, felkérések, korábbi nevek és régebben használt e-mailcímek, fotók, időnként GPS-adatok. Ez még talán nem is annyira meglepő, az viszont már problémás, hogy a megkapott fájlokból kiderül, hogy Schrems hiába törölte már ezek jó részét, azok még most is megtalálhatóak a Facebook szerverein.

Ez utóbbi számíthat az európai jog szempontjából a legnagyobb gondnak, és nemcsak a Facebook esetében, ugyanis a törvények szerint a személyes adatai fölött mindenki maga rendelkezik, és a törlési szándék nem azt jelenti, hogy elérhetetlenné teszik az adatokat, hanem valódi törlést kellene alkalmazni. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban számtalan akadályba ütközik: például nehéz kikényszeríteni egy másik kontinensen bejegyzett és működő cégnél a törlést, de a felhasználási feltételek is sok kibúvót tartalmazhatnak ebből a szempontból stb.

Bírósági csetepaték

Mivel nem haladt előre a folyamat, Schrems tegnap bejelentette, hogy állásfoglalásért az Európai Unió Bíróságához fordulnak, és legfontosabb kérdésük, hogy az adatvédelmi rendelkezések megsértése miatt lehet-e csoportos pert indítani a Facebook ellen – az erről szól felhívást a jogász 2014-ben hozta nyilvánosságra: azt szeretné elérni, hogy a nem amerikai felhasználók minél többen csatlakozzanak egy ilyen perhez, így az ő érdekeiket is a felperes képviseli, illetve kedvező ítélet esetén pl. az esetleges kártérítésen is osztoznának.

A célba vett közösségi oldal épp ezt kihasználva támadott vissza, szerintük ugyanis az osztrák törvények értelmében nincs csoportos per, így Schrems ilyen módon nem perelheti be őket.

Több lépcső után az ügy végül eljutott az osztrák legfelsőbb bíróságra, és innen intéztek kérdéseket az Európai Bírósághoz.

A legfelsőbb bíróság két pontban kér jogértelmező határozatot:

• amennyiben a fogyasztók csatlakoznak Schrem peréhez, elveszítik-e egyéni perindítási jogukat a hazai bíróságon?
• a Bíróság foglaljon állást abban a kérdésben is, hogy az osztrák joghatóság alá tartozó felperesek átruházhatják-e követeléseiket egy de facto csoportos perben

Schrems közleményében elmondja, hogy a hasonló ügyekben egy-másfél év alatt várható határozat – ezek az unió minden tagállamára érvényesek.