Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Rogán Antal a Magyar Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságának elnöke vett részt a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi tanszéke által szervezett „Tárcatükör a Közgázon” című beszélgetéssorozat csütörtöki újabb állomásán. A rendezvénysorozat célja a kormány szakmai tevékenységének, a tárcák működésének, főbb feladatainak, eredményeinek és problémáinak bemutatása.
Kovács Kálmán miniszter több területet is kiemelt, amelyek a kormányváltás óta eltelt időszak feladataiból megkülönböztetett figyelmet kaptak. Sikerült megtörni a monopolhelyzetet a telefónia területén és dinamikusan terjedt a széles sávú internetszolgáltatás, nominálértéken 40-45 százalékkal csökkentek az árak. Elindult a Közháló-program, szaporodnak az eMagyarország Pontok, valamint alapozás szintjén napirendre kerültek a különböző elektronikus közszolgáltatások, és az iparágfejlesztés szándékával már szerveződnek a külföldi magyar technológiai centrumok is.
Rogán Antal kritikai észrevételeit a háztartások gyér internet-ellátottságával indította, kifogásolta a Sulinet Expressz megvalósítását is, mert az utóbbira fordított több milliárdos költségvetési kiadás nem szűkítette a digitális szakadékot, ugyanis a tapasztalatok szerint ez a támogatás a felső középosztály minőségi eszközcseréjét segítette csupán. Szóvá tette azt is, hogy még mindig túlzott támogatást (adókedvezményt) kap a Matáv, holott például az összekapcsolási díjak mértékénél elfogadhatatlanul magas árakat alkalmaznak. A mobilszolgáltatók körét sem bővítette a kormányzat, pedig egy ilyen lépés versenyélénkítést eredményezhetett volna (Kovács Kálmán szerint a hazai piac mérete miatt ez a felvetés megalapozatlan).
A legnagyobb problémát Rogán ott látja, hogy a felhasználók nem kapnak elégséges magyar tartalmat a világhálón, így az internet használatának értelme is megkérdőjeleződik az emberekben. Azt is észrevételezte, hogy az elektronikus közszolgáltatások területén kormányzati szinten kettéosztották az informatikai feladatokat, és az együttműködés hiánya miatt több projekt is késett vagy leállt, valamint csökkent az internetbiztonság hazánkban, amire az állam nem reagált megfelelően. Példaként említette a bizottsági elnök az elektronikus aláírás témakörét, ahol a szabályozás szerinte jelentős késedelemben van.
A vitaest végére mindenesetre körvonalazódtak a következő két év tennivalói, fő helyen azzal a céllal, hogy jelentősen bővíteni kell a biztonságos e-szolgáltatások körét, olcsóbb szélessávú internet-szolgáltatásokat kell elérni, ösztönözni kell a magyar nyelvű tartalmak és az e-kereskedelmi szolgáltatások terjedését. Heteken belül parlamenti döntés születhet egy jelentős törvényről, amely az információszabadság kereteit határozza meg, így sok, eddig nyitott kérdésre kaphatunk majd megnyugtató választ.
