Igen figyelemre méltó (és felháborodott hangú) bejegyzést írt a Cnet blogrovatába a lap egyik törzstagja, Rafe Needleman, aki ezzel az írásával egy roppant érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet.
Needleman elmeséli, hogy mivel újságíró, számára megéri és fontos, hogy előfizessen Wall Street Journal (WJS) online kiadásának teljes változatára, hiszen a tekintélyes, jó kapcsolatokkal rendelkező, megbízható információkat szállító lap a szakmabelinek a díj ellenében olyan értékes tartalmat kínál, amelyért, bár első ránézésre borsosnak tűnik, nem sok az évi 100 dollár (kb. 19 400 forint). Ám Needleman azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy ugyanazért a tartalomért kétszer fizessen.
De hogy is áll elő ez a helyzet? Hát úgy, hogy létezik egy tendencia, mely szerint a mobil eszközök bizonyos típusai más besorolás alá esnek, mint az általános internet-hozzáférés, ezért amikor Needleman letöltötte iPhone-jára a WJS-t megjelenítő alkalmazást, akkor derült ki, hogy a hozzáféréshez nem elegendő a meglévő előfizetés, hanem rá kellene fizetnie még (előfizetőként kedvezményesen, 78 dollár helyett) 52 dollárt (nagyjából 10 ezer forintot), mivel csak azok kapják térítésmentesen az iPhone-ra jövő híreket, akik a WJS-re mind a weben, mind papíralapú kiadásként előfizettek.
Needleman kérdésére egy illetékes azt válaszolta, hogy minden platform vagy eszköz más környezet, ezért vannak különféle kondíciók. Teljesen igaza van az újságírónak, amikor azt írja, hogy e logika alapján akár akkor is plusz díjat kérhetnének tőle, ha nem a PC-jén, hanem a laptopján olvassa a WSJ-t, sőt, a végletekig fokozva: ha más böngészőt használ, akkor is új díjat számolhatnának fel. S az is okos meglátás a részéről, hogy mi van akkor, ha az egyre jobb és népszerűbb e-könyvolvasók egyikét veszi meg? Akkor megint csak kérnek tőle pénzt, hiszen más platform, más eszköz?
Ne feledjük: a WSJ az online hírszolgáltatás fizetőssé tételéért hadjáratot folytató Rupert Murdoch tulajdonában lévő News Corp. része. Korábban is kételkedhettünk érvei megalapozottságában, ám a WSJ esete csakis egyetlen dolgot mutat meg: a fékezhetetlen, átgondolatlan, gátlástalan pénzéhséget.
