Új hozzászólás Aktív témák

• #2407 rofi1989 csendes tag rofi1989 #2406

  Új Válasz 2010-10-23 11:57:26 #2407

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  rofi1989

  csendes tag

  válasz rofi1989 #2406 üzenetére

  Sziasztok.
  Volna egy momentum ami t nemrégen olvastam, és szeretném kikérni a véleményeteket.

  Az összeesküvés-elméletek szakértői előtt ma már jól ismert tény, hogy ezeket a nukleáris rakétafejeket, bombákat és hordozórakétákat évtizedeken keresztül tárolták hazánkban nem csak a Magyar Néphadsereg épületeiben, hanem az "ideiglenesen itt állomásozó" szovjet katonák laktanyáiban épített olyan szuper titkos létesítményekben is, mint amilyen a Néma szektor, és a Kis Moszkva is volt.
  1961-ben Kádár János hozzájárult ahhoz, hogy a magyar csapatokat szovjet atomfegyverekkel lássák el. Ennek megfelelően 1963-tól kétféle atomfegyver érkezett hazánkba: ballisztikus rakéták, amelyek hordozórakéták szállítására alkalmas járművekből, magából a rakétából ( R-30-as, Scud-A és B, Luna-M, SS-21-es ), valamint azok nukleáris robbanófejeiből álltak, illetve repülőgépekről ledobható atombombák.
  Csak rakétából 27 indítóállásról 131 db nukleáris töltetet lőhettünk volna ki osztrák és olasz célpontokra, és még legalább ugyanennyi orosz rakéta volt hazánkban a hidegháború legforróbb éveiben. Háború esetén ezeket a rakétákat titkos "találkozási pontokon" nukleáris robbanófejjel szerelték volna fel, amelyeket a szigorúan őrzött raktárakból 6 órán belül teherautókon szállították volna ezekre a helyekre. Az indítás ettől kezdve már csak percek kérdése lett volna, és elképzelni is nehéz, hogy ezek a Tabon, Császáron ( Szákszenden ), Tökölön, Bajon, Dombóváron és Szigetszentmiklóson tárolt rakéták mekkora pusztítást okoztak volna a NATO államokban, na és persze nem utolsó sorban a Dunántúlon, amely térséget nyilvánvalóan feláldozták volna a Szovjetunió megvédése érdekében.
  A legismertebb és legtitokzatosabb hazai tárolók egyike, a Kis Moszkvának nevezett föld alatti, atombiztos létesítmény fura módon a mai napig a Honvédség (?) szigorú felügyelete alatt áll, viszont a Kincstári Vagyonigazgatóság tulajdonában van. Már a pontos helyszínét illetően is némi ködösítéssel találkozhatunk, hiszen említésekor legtöbbször Nagyvázsony, máskor meg Tótvázsony neve hangzik el. ( Valójában a létesítmény a két településtől északra, egy erdő mélyén áll. ) Zsilipkapu, légtelenítő rendszer, légkondicionáló, önálló víz- és áramellátó, oxigénfejlesztő, szennyvíztároló, élelmiszerraktár és még sorolhatnánk, mi minden bújik meg a hajdani szovjet építmény alatt. A bunker két raktárának tárolóiban nagyméretű konténerekben 112 db (más források szerint 300 db) nukleáris robbanófej tárolására nyílt lehetőség. A robbanófejeket egyszerre 18 teherautóra tudták volna felpakolni, ha hirtelen el kellett volna szállítani őket. A Kis Moszkvának nevezett bázis kiürítésekor a magyar határőrség speciálisan kiképzett alakulata lépett a bázis szovjet őreinek a helyére, akik még azon a napon kiköltöztek és magukkal vitték a robbanófejeket, amelyeket a szigorú titoktartásra kötelezett magyar katonák is látták. A kiskunlacházi szovjet laktanya atombombatárolóját illetően megoszlanak a vélemények. Lehet, hogy nem tároltak ott robbanófejeket, de mivel szigorúbban őrizték, mint Kis Moszkvát, mégis elképzelhető, hogy igen. Nehéz elhinni, Budapest központjától 50 kilométerre, áram alatt álló kettős kerítéssel körbevett, kutyás őrökkel óvott területen nukleáris töltetek sorakoztak volna. A "laktanya a laktanyán belül" típusú létesítményhez még vasúti sín is vezetett, és a Kis Moszkvához hasonlóan itt is 18 teherautó egy idejű megrakodására volt lehetőség. A legismertebb szovjet atomraktár a hajdani kunmadarasi szovjet légi bázis területén, a kifutópályától 1,5 kilométerre északkeletre található Néma Szektor volt. A kifutópályától induló, 1000 méteres, fákkal szegélyezett nyílegyenes út végén állt magányosan az a 250 x 250 méteres körbekerített zóna, amelyet kettős szögesdróttal védtek (a kerítésbe annak idején itt is áramot vezettek). A félig földbe temetett építmény mélyén három, egyenként másfél méter vastag (!), elektromosan nyitható zsilipkapu mögött egy 30 x 8 méteres teremben tárolták azokat a taktikai atombombákat, amelyek számát ötvenre becsülik, de amelyek közül 13 bármelyik pillanatban bevethető lett volna a reptéren állomásozó Szu-7BM bombázók közreműködésével. Egyes merészebb állítások szerint ezek a bombák a gépek fedélzetén voltak, és nem egy esetben a gyakorlatozó gépek atombombákkal a fedélzetükön járőröztek hazánk légterében! A Néma Szektor előtt 16 teherautó feltöltésére nyílt alkalom az álcatetővel védett daruk alatt-ezeknek a rozsdás maradványai ma is ott ágaskodnak az építmény előtt. A szigorúan titkos létesítményt őrző katonákat havonta váltották, és azok más katonákkal nem érintkezhettek, nem állhattak szóba velük. Innen a Néma Szektor elnevezés, amelyet a katonák egyébként el sem hagyhattak. Saját kantinjuk volt, saját körletük, focipályájuk és saját díszemelvényük az ünnepségekre. Feladatuk a raktárban tárolt atomtöltetek őrzése (és felszerelése a Szu-7BM bombázókra) volt. Hasonló, de nem használt létesítmények Debrecenben, Sármelléken és a tököli repülőtéren is ismertek. A Néma Szektor fontosságát érzékelteti, hogy a szovjet csapatok kivonulását követően a hely egyik legelső látogatója egy amerikai tábornok volt. Csak remélhetjük, hogy nem azt kívánta felmérni, hol tárolhatnák majd az amerikai nukleáris fegyvereket Magyarországon...

  kíváncsi vagyok.

Új hozzászólás Aktív témák