Új hozzászólás Aktív témák
-
borg25
senior tag
Javaslom olvasásra a amiről az orvos nem mindig beszél magazin márciusi számát. Az részletesen foglalkozik a témával. Időrendben is bemutatja a kutatásokat. A baj azzal lehet, hogy bár kicsi a teljesítmény a sejten belül hőanomáliák jelentkezhetnek ami befolyásolja a sejt működését.
Beszédes ha a tumor azon az oldalt a fülhöz közel alakul ki ahol az ember a mobilját tartja.
No comment arra a megjegyzésre, hogy a távolság nem számít. Csak majdnem minden képletben négyzetesen arányos... -
#71
borg25
senior tag
[Prolixus]
#48
borg25
senior tag
válasz
[Prolixus]
#48
üzenetére
Jah, a 2,4GHz nem ionizáló sugárzás, ezért nem veszélyes. Tippelj mi megy még 2.4GHz-el? Mikrohullámú sütő. Miért? Mert ezen a frekvencián tudja a leghatékonyabban a víz hidrogénatomjait rezgetni.
Igen, egy foton energiája függ a frekvenciájától, és a Planck állandótól. Ez a távolságtól független. (Bár érdekes kérdés lehet, hogy mi történik a vörös eltolódásnál
)
A fotonok energiája, és az, hogy mekkora teljesítménnyel sugároz, megadja, hogy mennyi fotont sugároz ki az antenna. Ez is egy állandó érték, mindig ugyanannyi fotont sugároz ki az antenna a teljes térszögbe. (állandó jel esetén) Ami viszont függ a távolságtól, az az, hogy ez a térszög, mekkora gömb felületét fedi le 2cm, 50cm vagy 1km múlva. Nem mindegy, hogy egy teniszlabda felületéről, vagy egy standlabda felületéről beszélünk. Ezen a felületen mindig ugyanannyi foton lesz, csak épp más sűrűséggel. Ezért nem mindegy, hogy a mobil 2cmre van a fejedtől, vagy 40. Ez önmagában egy 400x-os szorzó.
Evidens, hogy a wifi jelnek nem mindegy, hogy 40 métert légtérben, vagy falon keresztül kell megtennie. A falban jobban csökken az erőssége. Ha eltekintünk attól a lehetőségtől, hogy minden fal egyfajta dimenziókapu a tízedik dimenzióba amin keresztül a wifi jel egy része a tízedik dimenzióba távozik, akkor az a lehetőség marad, hogy a fal elnyeli. Energia nem vész el, csak átalakul. Ebben az esetben hővé. Ehhez csak azt kell hozzáadni, hogy a wifi jelnek mindegy, hogy fal, vagy humanoid több mint 70% vízzel. A követekztetés, hogy a Wifi jel egy része elnyelődik az emberben. A kérdés, hogy ennek mi a hatása? Egyáltalán akar-e ezzel az ember kísérletezni? Elvégre három lehetőség lehet: ártalmas, ártalmatlan, pozitív. Ehhez nem kell mást tenni, csak közel rakni a wifi antennát az emberhez, és ha lehet felrakni max teljesítményre. Vagy az ember azt mondja, hogy nem ér meg ekkora kockázatot, és az antenna felkerül a szekrény tetejére, minimál erősséggel, esetleg 5GHz csatornára, mert ott 15mW helyett csak 50mW a max teljesítmény, ahová lehet, oda vezeték.
Mobil esetén pedig betartható, hogy a fül és a telefon közt 1 cm hely, vesz headszet. Alkalmazottnak szól, hogy nem kéne napi 3 órában féltéglás mobilt a fejhez tenni, mert egyszerűen csak kockázatot elkerülök.
Azt mondat orvos vagy. Az orvosoknak jobban kéne tudniuk, hogy MEGELŐZÉS. Olcsóbb, és jobb, mint a gyógyítás. Sőt, van amit nem is lehet gyógyítani, max a tüneteket csillapítani pl porckorongkopás -
#72
borg25
senior tag
[Prolixus]
#63
borg25
senior tag
válasz
[Prolixus]
#63
üzenetére
Mi történik a bőrrel, ha forró vízzel érintkezik?
Égési sérülést szenved, mert a fehérjemolekulák q nem szeretik a magas hőt.
Akkor mi történhet egy sejten belüli fehérjével, ha a közlében pár vízmolekulát most hevített fel pár becsapódó foton? -
#75
borg25
senior tag
[Prolixus]
#74
borg25
senior tag
válasz
[Prolixus]
#74
üzenetére
Később láttam, hogy más is felhívta a figyelmet arra, hogy a Mikro és a wifi közel azonos frekvencia tartományban működik.
Tény, hogy a napsugárzás nagyságrenddel nagyobb teljesítményben sugároz (1kW/m2) Viszont a napfény nem nagyon tud átjutni a bőrön a mélyebben lévő szövetekhez. Lámpával is az ujjakat épphogy át lehet világítani. Plusz volt egymilliárd év az alkalmazkodásra.
A rádióhullám ezzel szemben át tud haladni a szervezeten, és a véletlentől függ, hogy ott ütközik-e valamivel, és elnyelődik az energiája vagy sem. A rosszkor rossz helyen az pech.
Hogy ki mi ellen készül fel, az kockázat számítás. Figyelembe veszi, az esemény bekövetkezésének a valószínűségét, az általa okozott kárt, és a befektetést, hogy mennyibe kerülne elkerülni a kockázatot. Ez alapján készít valaki bunkert felkészülvén az atomháborúra és a zombi apokalipszisre.
Szerintem egy 2000Ftos kábel, hogy a wifi router ne a 2 hónapos gyerekem feje felett sugározzon vállalható kockázatkezelés. Mondjuk ehhez már nagyon hülyének kell lenni. Jobb példa inkább a babamonitor, azt könnyebben odarakja az ember, wifin hagy szórjon. Nem egyszerűbb inkább kihúzni oda egy kábelt? Komolyan nem ér annyit, még ha elenyésző a kockázat 2eFt földhöz vágja a családi kasszát?
Az elején azt mondtad, hogy nem ionizáló sugárzás, nem árthat, utána pontosítottál. Ezt most én is megteszem, igazad van, elfelejtettem azzal számolni, hogy a fal visszaverheti és eltérítheti a jelet.„Extrém sok foton esetén ennek az az eredménye, hogy a fehérjék denaturálódnak, akár koagulálódnak is.”
Mi történne akkor ha ez akkor következne be, mikor a fehérje épp másolja a DNS-t? Vagy ha ellenőrzi? Tudom kicsi az esélye, de ezért számít az idő és a távolság. Minél közelebb van az a sugárzó test az emberhez, minél több ideig teszi ki magát az ember annál nagyobb a valószínűsége az esemény bekövetkezésének, mert annál több fotonnak van esélye elindítani egy folyamatot, aminek a vége egy hiba a DNS-ben.Tovább megyek, az idő és a távolság közt arányosság áll fenn. Ha 2x közelebb van a sugárzó test, akkor 4x kevesebb idő kell hozzá, hogy az esemény ugyanakkora valószínűséggel bekövetkezzen.
Ha meg lehetne mondani hogy a működésben hol kell hibát okozni ahhoz, hogy a DNS károsodjon, akkor ki talán lehetne számolni, hogy mi annak a valószínűsége, hogy az bekövetkezzen, figyelembe véve a sejten belüli atomok számát, foton számot, időt. -
#79
borg25
senior tag
[Prolixus]
#77
borg25
senior tag
válasz
[Prolixus]
#77
üzenetére
20 éve tanultam biológiát, de még emlékszem rá, hogy a bőr 7 rétegből áll, a legkülső, a szaruréteg elhalt bőrsejtekből áll. Annak aztán nagyon számít milyen káros behatás éri. Egy számít, az alatta lévő rétegeket védje. Ha ő nyeli el a sugárzást, illetve vezeti le az erek felé hőenergia formájában hát, jobban nem lesz halott tőle. Igen, ha a sugárzás erősebb, és mélyebb rétegeket ér, ott kiválthat bőrrákot. De ne hasonlítsunk már össze élő és nem élő sejteket.
Korrekt, kinek mi a fontos, mi a kockázatos egyéni mérlegelés tárgya.
1kW/m2 napenergia = 0,1W/cm2
Emlékeim szerint az emberi test is 100J energiát éget el másodpercenként. Ehhez képest azt latolgatni, hogy +2W energiát az agyból a test hogy tud elvezetni, amikor egy komolyabb matek feladvány is nagyobb hőtermeléssel jár értelmetlen.
A feltevésem arra vonatkozott, hogy mi van abban az esetben, ha a foton egy olyan vízmolekulát talál el, ami közvetlenül egy kritikus feladatot ellátó fehérje mellett van. Ebben az esetben lehetséges, hogy még mielőtt ez az energia eloszlana a többi vízmolekula közt, a fehérjét olyan hatásnak teszi ki azon a részen, mintha a fehérje teljes egészében forró vízbe lenne helyezve. Ettől a fehérje azon része károsodik, már nem tudja tökéletesen ellátni a feladatát, a DNS-t rosszul másolja le, vagy javítja, vagy állít elő egy másik vegyületet.
A kérdés ebben az esetben:
1. Rendelkezik-e elég energiával egy foton, hogy átmenetileg annyira felmelegítsen egy vízmolekulát, hogy az károsítsa a fehérjét.
2. A foton képes-e közvetlenül a fehérjét alkotó hidrogén atomra ilyen melegítő hatással lenni, és az képes-e károsítani a fehérje szerkezetét, alakját.
3. Van-e olyan folyamat a sejtben, amit ha egy károsodott fehérje végez, akkor az rákot okoz.
4. Lehetséges-e, hogy egy károsodott fehérje a sejtfalban olyan vegyületeket engedjen át, ami rákkeltő.Mi a különbség a kettőnk érvelése közt? Te azt mondod nem lehetséges, én sorba veszem a lehetőségeket. Ha azt mondanád, nézzük ezt a lehetőséget, aham ezért nem lehet, nézzük azt, igen, ez ezért nem jön be jobb lenne. Nem hiszem, hogy most bármelyikünk is bebizonyítani fogja, hogy a mobil káros igen vagy nem, de azt igen, hogy elmondhatjuk, hogy vizsgálták, ezt vagy azt a lehetőséget, és nem jött be. Igen, a 900MHz, 2,4 vagy 5GHz nem ionizáló hatású, de más lehetőségek is vannak. A káosz matematikában egy lepke meglengeti a szárnyát, és New Yorkban elered az eső. A komplex rendszerek még mindig kutatási területek. Te sem és én sem vagyok hülye gyerek, hogy azzal érveljünk, hogy 2x2 4 és kuss, vagy okos angol tudósok megvizsgálták és a válasz nem. Miért nem?
[ Szerkesztve ]
-
borg25
senior tag
Végeztem egy kis számítást, mennyire lehetséges, egy-egy vízmolekula melegítésén keresztül roncsolni.
Röviden:
Egy foton becsapódása 0,01C-al melegíti a vízmolekulát. Jó kérdés, hogy mekkora hőmérsékletnövekedés lenne képes roncsolni egy fehérjét, ha a 42C-os lázat vesszük alapul, akkor 6C, amihez 600 becsapódás kellene.
Lehetségesnek tartom, hogy a 0,01C hőmérsékletnövekedés az a nagyságrend amivel a sejtben lezajlódó exoterm folyamatok képesek melegíteni a környezetüket, szóval ez a hatás magában beleférhet a fehér zajba.Feltételezzük, hogy a vízmolekula gyorsabban veszi fel ezt az energiát, semmint, hogy ezt a környező vízmolekuláknak átadja, illetve ezt az energiát kifejezetten a fehérje roncsolására fordítja.
Eltekintünk attól a részlettől, hogy a fehérje mérete a vízmolekula több száz/ezerszerese, annak melegítéséhez ennek megfelelően több százszor ekkora energia kell, helyette azt mondjuk elég a fehérje egy adott részletét hevíteni és azzal roncsolni.Feltételezzük, hogy a wifi antennától 10 cm-re van a kezünk, szuper kezünk van, ami a fotonok 100%-át elnyeli. Ebben az esetben másodpercenként 10^23 foton hagyja el az antennát, a 10cm sugarú gömbszeletben 7*10^25 vízmolekula lehet. Tekintsünk el attól, hogy a testünknek a 3/4-e víz, írjuk ezt arra, hogy úgy se szuper kezünk van. Ebben az esetben annak az esélye, hogy két foton ugyanazt a vízmolekulát találja el 0,138%, mialatt nekünk a 600 becsapódáshoz ennek pont a reciprokára lenne szükség.
A valószínűségszámításom nem tökéletes, mert események egymásutáni bekövetkezését kéne számolni, ami még kissebb szám lenne. Ahhoz, hogy a vízmolekula ne tudja átadni az energiát a környezetének a másodperc tört részére lenne szükség, az is csökkenti a valószínűséget.
A modell feltételezi, hogy a fotonok a térbe egyenlő eloszlással sugárzódnak ki, ettől nem tudom a Wifi antenna mennyire tér el, de komoly nagyságrenddel kellene ahhoz, hogy a valószínűséget érdemben módosítani tudják.A következtetés pedig az, hogy a Wifi antenna nem képes annyi energiát, és azáltal annyi fotont leadni, hogy a vízmolekulákat melegítve a fehérjékre hatni tudjon. Ehhez egy foton, 0,01C-os melegítő hatása kevés, mert időegység alatt túl kevés foton találja el ugyanazt a vízmolekulát. Ez akkor is igaz, ha közvetlenül rámarkolunk az antennára.
Ki lehet egészíteni, hogy ne egy másodpercre nézzük ennek a valószínűségét, hanem 10 éves, napi 6 órás wifi mellett ülésre, de ahhoz már jobban kéne érteni a valószínűségszámításhoz, és akkor is ott tartanánk, hogy ezen idő alatt, mennyi fehérjét sikerült károsítani. Utána jön az, hogy mi annak a valószínűsége, hogy az épp egy kritikus folyamatban volt, amit a sejt nem tudott gyógyítani, ezért az rákot okozott.
[ Szerkesztve ]
)
Új hozzászólás Aktív témák
it A szakmában és a laikusok között még ma is dúl a vita a mobiltelefonok esetleges káros hatásairól, ám a bírósági döntés nagy lökést adhat a veszélyek mellett érvelőknek.
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs