- Hálózati / IP kamera
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Facebook és Messenger
- Programozás topic
- Rendszergazda topic
- Anyagi katasztrófára figyelmezteti az Apple-t a brit média
- Asustor NAS
- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- Már nem hisz a nagy európai EV-forradalomban a Ford
- ASUS routerek
Új hozzászólás Aktív témák
-
#15
Cifu
nagyúr
Tuco Ramirez
#14
válasz
Tuco Ramirez
#14
üzenetére
Leírtam a véleményemet az előző rész hozzászólásainál... Konkrétan itt.
Nem szeretnék konteós dolgokat a cikkekbe keverni, így is éppen elég fejfájást okoz, hogy folyton előkerülnek, és lehet cáfolni őket állandóan. Ha elolvasod a cikket, lehet látni, hogy így is mennyi elhallgatott, érdekes háttérsztori van a szovjet rakéta- és űrprogramban (Nyegyeljin-katasztrófa, Lajka vagy Gagarin űrrepülésének elhallgatott részletei, Tyereskova esete, stb.) Ezek nagy többségben az űrprogram prominenseinek (Csertok, Kamanyin, Misin, Glusko, stb.) visszaemlékezéseiből és naplóiból kihámozott dolgok, és ezek is már "előszűrtek" (pl. Kamanyin és Glusko folyamatosan ekézte Koroljovot és Misint, míg Misin és Csertok visszaemlékezései teljesen más képet festenek érthető okokból...).
Egy Nyegyeljin-katasztrófa kiderülése után most tedd fel saját magadnak a kérdést: valóban reális az, hogy Gagarin előtt a szovjetek valóban embert (sőt, nőt) indítottak, és erről semmi, de semmi feljegyzés nem maradt? Itt most ismét kiemelném az űrhajósnő esetét, mert hát eleve az űrhajósprogramot Kamanyin vezette, és neki is harcolnia kellett a női űrhajósprogramért a katonai vezetéssel, mondván, hogy igenis erre szükség van (a katonai vezetést nemcsak hogy nem érdekelte a dolog, de plusz ellenezte, mondván nincs női vadászpilóta, így végül Kamanyin és Koroljov a politikai kapcsolatok révén mozdította előre a későbbi Vosztok-6 repülést...).
Szóval a személyes véleményem, szigorúan OFF-ban, hogy mindenki kerülje el a megnevezett könyvet jó messzire, és összeesküvés-elméletek helyett inkább a valóságot próbálja megismerni. A valóság is éppen elég érdekes és olykor bizony szomorú / szörnyű, nem kell még plusz hazugságokkal rárakni egy lapáttal, csak hogy még látványosabb és rémisztőbbnek tűnjön...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#19
Cifu
nagyúr
Tuco Ramirez
#16
válasz
Tuco Ramirez
#16
üzenetére
Ami az általad felvetett kérdést illeti: Nem tudhatjuk.
De, tudhatjuk, lásd a belinkelt hozzászólásban kifejtett esetet, mely szerint a Nemere szerint felhozott olasz rádiósok valójában kizárt, hogy a Vosztok kapszula rövid hullámhosszú rádióadását foghatták volna (az oroszok is csak pár száz km-ről tudták fogni, Olaszország meg vagy 3000km-re volt pl. a Vosztok-1 útvonalától, márpedig a visszatéréskor csak rövid hullámhosszú adó maradt a Vosztok visszatérő moduljában...).
Én sem vagyok a konteók híve, de tény, hogy az oroszok az egész űrprogramjukat (ellentétben a NASA-val) a kezdetektől fogva szigorúan titkosan kezelték, és mindig csak utólag jelentettek be egy-egy indítást. Persze csak a sikereseket, a kudarcaikat többnyire egyszerűen elhallgatták.
Ez a szovjet időben volt rendszer, éljen a politika, mert a rossz híreket el kell kerülni minden áron...
De pont ezen változtatott a hidegháború vége, mikor sok mindenre fény derült - mi történt volna, ha nem hozzák nyilvánosságra a Nyegyeljin-katasztrófát, az egész N1-L3 holdprogramot (aminek egyes elemei ma már múzeumban megtekinthetőek), vagy adott esetben a fenti cikkben részletezett problémákat a Vosztok űrrepüléseknél?
Mennyivel szebben nézett ki az, hogy Gagarin útja eseménytelen volt, vagy hogy Tyereskova űrrepülése is tökéletesen zajlott le? Mégis kiderült, hogy korántsem voltak ezek az utak olyan szeplőtlenek...
De tudhatunk a női Voszhod űrrepülés-tervekről (pl. Voszhod-5 @ SpaceFacts.de vagy Voszhod-5 @ Astronautix.com) és így tovább... Ha valóban érdekel a dolog, találhatsz bőven forrásokat, amelyek a témával foglalkoznak. És nem Nemerei szinten...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#21
Cifu
nagyúr
Tuco Ramirez
#20
válasz
Tuco Ramirez
#20
üzenetére
Ha például a 60-as években a Szovjetunióban történt volna meg egy Apollo-1-hez hasonló tragédia, jó eséllyel soha nem tudjuk meg.
Idézet egy elkövetkező cikkből:
Valentyin Bondarenko űrhajós-jelölt 1961. március 23-án egy alacsony nyomású, 50%-os oxigéntartalmú légkörben végzett teszt közben véletlenül a forró főzőlapra dobott egy alkohollal átitatott vattacsomót, amely lángra kapott, a tüzet gyapjú ruhával próbálta eloltani, de az oxigéndús légkörben az is egyből lángra kapott. Mivel a tesztkabin ajtaja kifelé nyílt (a nagyobb légköri nyomás ellenében), így azt nem tudták kinyitni, amíg a benti nyomást nem növelték meg. Mire fél óra után sikerült a kabinba bejutni, annak a belseje kiégett, Bondarenko egész testén pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett, végül 16 órával később a kórházban belehalt sérüléseibe...
Bondarenko esete ugye a hasonló körülmények (oxigéndús légkörben történt tűzeset) miatt jó analógia az Apollo-1 esetére. Bondarenko ugye az egyike annak az 5 űrhajós-jelöltnek, akit végül kiretusáltak az első űrhajós-kiképzésen átesettekről készült fotóról.
1986-ban derült fény az esetre, a kísérletet felügyelő egyik orvos visszaemlékezéseiből...
Ezt csak azért hozom fel, mert arra példa, hogy az elhallgatott katasztrófákat már nagy eséllyel megismertük. A különféle rakétaindításokról is különféle források állnak rendelkezésre a kereszt-ellenőrzések miatt (innen tudunk egy csomó sikertelen indítási kísérletről ugye). Szóval elég jó források vannak arra, hogy mikor mi indult a szovjet űrprogram keretében a világűr felé...
Én sem zárom ki azt, hogy még fognak kiderülni dolgok, hiszen kérdések vannak bőven, lásd még például Gagarin halála körül (a téren Leonov visszaemlékezése tűnik a legvalószínűbbnek (egy felelőtlen Szu-15-ös pilóta hangsebességgel törte át a felhőzetet a MiG-15UTI mellett, de ez nagyon rossz fényt vetett volna a PVO-ra, ezért nem hozták nyilvánosságra és ebben Kamanyin is benne volt könyékig) - de az sem annyira szélsőséges, inkább szomorú...), de afelől elég biztos vagyok, hogy "eltitkolt halott kozmonautákról" azért nincsenek információk, mert egyszerűen nem léteznek ilyenek...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#69
UnA
Korrektor
Tuco Ramirez
#68
válasz
Tuco Ramirez
#68
üzenetére
"Normális országokban általában ez (a szabad verseny) a technológiai fejlődés legfontosabb összetevője"
Általában nem igaz. Egy cég csak akkor fektet be technológiába, ha ebből minél hamarabb profitot tud realizálni. Az alapkutatások továbbra is főleg kormányzati támogatásokból mennek, leginkább egyetemi és katonai vonalon.
-
#73
ncc1701
veterán
Tuco Ramirez
#68
ncc1701
veterán
válasz
Tuco Ramirez
#68
üzenetére
Szabad verseny, mint a memória gyártó piacon?
-
#74
Cifu
nagyúr
Tuco Ramirez
#68
válasz
Tuco Ramirez
#68
üzenetére
Először is cskadar eredeti hsz-e ebből a szempontból részigazságokat hordoz, hiszen akkoriban sokkal több aerospace (nincs jó magyar szó rá, repülőgép- és rakétatechnológiában érdekelt) cég működött, akik éles versenyben álltak egymással a zsíros NASA megrendelésekért.
Viszont az adott kérdésedet tekintve... Az űrkutatás külön téma, azzal állami űrügynökségek foglalkoznak igazán (NASA, ESA, CSA, stb.).
Az tény, hogy az 1990-es évek vége után a versenyhelyzet megszűnt, ezért pedig részben az állam a felelős. Volt az 1990-es években egy nagy katonai tender, az EELV, amely csökkenteni szerette volna a katonai megrendelések kissé túlárazott rakétaárait. Csakhogy az EELV óriási baklövés lett. A Boeing, miután összeolvadt a McDonnel-Douglas céggel, és "megkapta" a Delta-IV-et, az EELV tender egyik résztvevője lett. Nagy fölénnyel meg is nyerte az Atlas-V rakétával induló Lockheed-et. Csakhogy aztán 'kiderül', hogy a Boeing az EELV tender alatt felvett pár ex-Lockheed-es illetőt. Akik többek között a Lockheed pontos tenderadataival is magukkal vitték új munkáltatójukat. Büntetésül a Boeing-tól elvették az EELV indítások nagy részét, és odaadták a Lockheednek. Az ügyből elhúzódó bírósági tárgyalás lett, aminek a végén 'fentről' azt a javaslatot adták, hogy hozzanak létre közös céget és kész. Így is lett, ez lett az ULA. Apró probléma, hogy ezzel megszűnt mindenféle verseny, lévén az ULA-n kívül komolyabb rakétafejlesztő cég ekkor még nem nagyon volt, talán az Orbital ATK lehet említésre méltó, de nem volt olyan rakétája, amely akár az EELV-nek, akár a NASA nehezebb küldetéseinek megfeleljen.
A költségeknél nem számították bele az EELV tendernél juttatott támogatást, 2x 60 millió dollár a tender első körében a Boeing és a Lockheed részére, majd 2x 500 millió dollár az EELV második körében, a hordozórakéták végleges kifejlesztésére, érdekesség, hogy ekkor mindkét cég vállalta, hogy minden extra költség őket terhel, ám ilyen nem történt.
Mindkét cég úgy számolt, hogy a kereskedelmi indításokkal tudják tartani az akkor 100 millió dollár alatti költségeket (~75 millió per indítás 1998-as árfolyamon), csakhogy a kereskedelmi indítások terén korántsem álltak olyan jól, az orosz (Proton, Szojuz) és európai (Ariane 5) konkurencia mellett nem igazán rúgtak labdába, aztán még megjelentek a kínaiak is a porondon a Hosszú Menetelés 2-vel, így az Atlas V. és a Delta IV (Heavy) rohad ritkán látott kereskedelmi megrendelést. Az egyedüli megrendelők a NASA és a védelmi minisztérium volt. A Pentagon ezt úgy hidalta át, hogy a Buy 3 opció esetében (2000-es évek elején vagyunk még mindig) már 100 millió dollár per indítás volt a megállapodás.
Innen jutottunk el oda, hogy az ULA kiharcolt egy 800 milliós alapszolgáltatási díjat, és ~120-125 millió dolláros indítási díjat, ami a 2010-es években 300 millió fölé nőtt.
Gyakorlatilag a SpaceX és a Falcon 9 megjelenéséig sem a NASA, sem az amerikai katonai megrendeléseknél nem volt verseny. Semmilyen.
Pont ezért támadta meg az EELV beszerzéseket a SpaceX, hogy ő is hozzáférjen a húsos fazékhoz, lévén az ULA egyetlen Atlas-V indításért 380 millió dollárt is elkért (ma a listaára 150 millió dollár egyébként), és Musk is a listaáras (akkor) 60 millió dolláros ár helyett 90 millió dollárért kínálta a Falcon 9 v1.1-et. Csakhogy még így is brutálisan olcsó volt az ULA-hoz képest...
Amit a SpaceX-től nem lehet elvitatni, az az, hogy nélküle nem indult volna el verseny. Csak a margóra: ezt viszont a NASA egyik "szakadár" vezetési ága hozta el, akik a kereskedelmi megrendelésekben látták a költségek csökkentésének lehetőségét, és új piaci szereplők felemeléséről döntöttek. Ez volt a COTS (Commercial of the Shelf) tenderek esete, és a NASA maga döntött úgy, hogy versenyt indít, ahol egyébként a Lockheed és a Boeing nem nagyon tudott labdába rúgni, mivel az EELV tender és a NASA másik ága alapján húzott ARES / Orion illetve SLS / Orion programja "zsírosabb" bevételekhez juttatta. Ez is megfordult azóta, a Boeing ugye indult és az egyik nyertese lett a NASA CCDeV tenderének, amely ember szállítására képes űrhajó kifejlesztéséről szól (a CST-100 / Dreamliner), de itt is nagyon ügyeltek arra, hogy nehogy az Orion űrhajó feladatát ellátni képes megoldást tegyenek le az asztalra...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
lo A Vosztok űrprogram rövid története a világűrt elsőként megjárt és onnan visszatért élőlényekkel.
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen