Új hozzászólás Aktív témák
-
azbest
félisten
Több egyetemnek is vannak nemzetközi partnerei. Például egy céggel szerződnek, hogy valamilyen kutatást vagy fejlesztést elvégeznek valamekkora összegért. A hiba a képletben csak az, hogy évek óta beszerzési stop van az állami intézményekben. Az egyetem minden egységének minden bevétele egy nagy közös államkincstári számlára folyik be. A beszerzési stop miatt pedig nem lehet a partnerek befizetett pénzét sem szabadon használni. Ennyit az egyetemek függetlenségéről.
Tegyük fel, hogy a partner azt mondja, hogy fejleszd ki tamagocsira a helló kitti alkalmazást és nem érti, hogy miért nem veszed meg a tamagocsikat, ami a munkához kell, amikor ők kifizetnék a számláját. Nem is értik a problémát, hogy ha ott a pénz, akkor miért nem veszik meg. Aztán meg lehet csodálkozni, ha a inkább saját céget alapítanak a fejlesztők és kiviszik a partnert oda, az egyetemen meg marad a valós tapasztalat nélküli képzés.
-
azbest
félisten
Azt hiszem nem kap több pénzt a tanításért a tanár, ha naprakész a tudása. Ugyanannyit kap, mint aki a minimumot teljesíti. Hatósági áras az oktatás.
(a #20ban írt dolog már nem az oktatás része, ott szebb összegek is repkedhetnek. Van amikor az is inkább a tanítás rovására megy. Hiába a valós szakmai tapasztalat, ha a jól fizető munka mellett nem marad idő az oktatással foglalkozni.
Egyébként sokan nem tudják. hogy a bértábla a minimum fizetendő összeget határozza meg, ettől felfelé el lehet térni, ha a felettes szerint van rá keret. Végülis, ha több pénze van az egyetemnek, akár többet is kereshetnének a dolgozók, de van egy olyan érzésem, hogy az átlag tanároknál ez nem nagyon jelenik meg.)
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Mondjuk a beszedett pénz és az ebből finanszírozott oktatás összefüggését torzítja az, hogy az utóbbi években többször eljátszotta az állam, hogy az egyetemek pénzét zárolta.
Ez valami olyasminek hangzik, hogy elvileg ott a pénz a számlán, hisz végülis muszáj átutalni az egyetemre a törvények miatt, de nem szabad lehívni a pénzt a számláról. Mint a milliárdos koldus esete: vaskos betét mellett éhenhal az utcán (ennek a "szénszünet" az egyik tünete, bár az még hasznos is lehetne, ha valódi megtakarítás lenne a cél, nem pedig a látványos szenvedés).
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Nagyon jók a példák, amiket írtál, de tényleg. A gond csak az, hogy a valós ipari feladatok egészen más szinten vannak, mint az, ahogyan a diákokat tanítani lehet a szakmára. Nagyon jó, hogyha valaki látja, mi az amire a tananyag összeállításakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert a gyakorlatban az hasznosabb. Viszont az óra ideje alatt, a tananyag mellett legfeljebb anekdotaként tud megjelenni ez az ismeret, az idő nagyobb részét az alapvető ismeretek átadása viszi el.
A probléma az, hogy az előadásokra és a gyakorlatokra az oktatóknak is fel kellene készülnie. Tananyagot, bemutató anyagot, gyakorlati feladatokat kellene összeállítani, azok megoldásából felkészülni. Csak a segédanyagok összeállítása is rengeteg időbe kerülhet. Az alapismeretek oktatására elég sok idő tisztességesen felkészülni és nem lehet készülés nélkül csak úgy beesve összeszedett és jól kidolgozottan leadni az ismereteket. Ha valaki nyakig benne van a projektekbe, akkor az napi több órányi megbeszéléseket, konzultációkat, utazásokat meg esetleg konkrét kutató/fejlesztő munkát is jelenthet. Emellett nem lesz annyi ideje és energiája, mint annak, aki csak az oktatással foglalkozik főállásban. Ha van egy szoros határidő és egy órára felkészülés közt kell választani, akkor nem az oktatói feladatkör lesz a prioritás.
Tehát nagyon jó, amikor van valós életbeli tapasztalata az oktatónak, de amikor az oktatás már csak mellékes kötelesség lesz a sokkal érdekesebb és kifizetődőbb kutatás/fejlesztés tevékenység mellett, akkor előfordulhat, hogy mégis csökken az óraadás színvonala. Amikor már nincs elég ideje arra, hogy a tananyagot rendesen kidolgozza, akkor ott nagy fejetlenség lesz, ami végső soron a diákokon is csattan.
A diákok pedig nem érzik annak a súlyát, hogy nekik lesz rossz, ha hanyagabbul tanítják őket, mert naivan ők még a könnyebbik utat keresik a diplomához. Aztán a vizsgákon meg kibukik, hogy nem értenek semmit (részeben a saját szorgalmuk, részben az oktatás színvonala miatt).
A tartalmi problémák mellett legalább ennyire gáz némely oktató viselkedése. Némelyik egyszerűen nem tud kulturált módon viselkedni tanárként. A legtöbb diák nem jön még ekkor rá, hogy nem mindenható az oktató, hanem elvileg neki is vannak kötelességei a diákok felé. Ha nem jelenik meg órán vagy minősíthetetlen hangnemben szól a diákokhoz, az nem normális viselkedés. A diák majd csak akkor jön rá, hogy neki is lehet és kellene legyen elvárása az oktató felé, amikor már saját maga dolgozik meg a tandíjért. Amíg hitelből, ösztöndíjból, szülői segítségből tanul, addig nem érzi, hogy az oktatásban való részvétel lehetősége az nem kegy, hanem kőkemény üzlet. Félévente több százezer forint cserél gazdát minden diák oktatása kapcsán, amiért igenis lehet és kellene, hogy legyen elvárása a diáknak is az oktató felé. Ha a tanár nem tartja be a szabályokat, akkor őt legritkább esetben éri retorzió. A szabályzatokban is csak a diákok hibáihoz sorolják fel a büntetéseket (jogviszony és pénzbeli formában). A tanárok esetében szerepel a kötelesség, de nincsen hozzá retorzió társítva.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
éppen csak a lényeg mellett mentél el.
A munka során nem azokkal a szakember számára pitiáner dolgokkal foglalkoznak, mint amit a még hozzá nem értők számára le kell adni az oktatás során. Az alapok nélkül semmit sem értene belőle a diák. Másrészt nem elég, hogy valaki kisujjból tudja a szakma minden tudását, mert rendszerezett, logikusan egymásra épülő és laikusak számára is érthető módon kell a tananyagot felépíteni. A sokéves sablon leadása csak ott működhet, ahol szó szerint a legalapvetőbb ismereteket oktatják, de ennek meg kb semmi köze még a munka során kapott feladatokhoz. Ja meg persze én most nem történész vagy matematikus képzésről beszélek, ahol nem túl gyakran változik a tudomány, hanem például informatikus vagy más gyakorlatiasabb területről.
Olyan tárgyaknál, amelyek már pedzegetik a jelenkori technológiákat, ott a tananyag és a számonkérés módja is viszonylag gyakran módosul. De ez sem több még, mint alapismeret, mert igazi munka során annál sokkal összetettebb problémák vannak, mint amivel a heti pár órás tárgyban találkozhat.
Ráadásul nem csak egy oktató lehet, hanem mondjuk egy előadó és 4 gyakorlatvezető. Ha bármelyik ad-hoc csinálná az oktatást, akkor felborulna a tantervben lévő sorrendiség, kimaradnának területek. Az előadás és gyakorlat szinkronját sem kéne felrúgni. A számonkérés is rengeteg munkával jár, ha komolyan veszik.
Pont az a baj, hogy könyvek magoltatásánál nem jut tovább sok oktató. Ahhoz, hogy a diák felfogja és alkalmazni tudja, megértse a hasznosságát, ahhoz kell a komoly munkával felépített tananyag és az értelmes bemutatás. Ahhoz nem kell oktató, hogy csak könyvre támaszkodva saját kárán végigszenvedve tanuljon meg valaki valamit. Az oktatónak kéne végigvezetnie és jó irányba terelnie, hogy könnyebben megértse a diák. Ezért fizetik az oktatót, ezért jár iskolába a diák.
A lényeg, hogy ha valaki oktatásra adja a fejét, akkor szánja is rá a szükséges időt és energiát. Egy ismerős által hallottam pár dolgot egy drezdai egyetem képzéséről. Az egyik könnyű alapozó tárgy keretében olyan feladatokat találtak ki, amiknek a teljesítésével komoly szakmai ismeretek ragadhattak a diákokra, miközben azok azt sem feltétlen tudták, hogy milyen komoly dolgot tanulnak belőle. Minden hétre másik volt és gyakorlatilag korlátlan számú próbálkozásuk volt az adott héten belül, a lényeg hogy jöjjenek rá a megoldásra. Képesek voltak úgy tálalni egy adatátviteli kézfogásos feladatot, hogy érthető, teljesíthető és érdekes legyen. Később, amikor külön hálózatos tárgynál a tcp/ip-t tanulják, meg majd a homlokukra csapnak, hogy bakker ennek egy egyszerűsített változatát már egy ilyen feladatban megvalósították.
Nálunk meg félévente egy megerőszakolt feladat van, de legalább valami életszerűtlen, mesterséges és túlbonyolított formában. A diák meg azt sem tudja mit csinál és próbál átcsúszni a minimummal. Bár ahogy hallom, több tárgynál felhagytak az ilyen beadandó feladatokkal is... Az is szép, amikor egy kurzus közben kiderül, hogy az előfeltétel tárgyból kifelejtett pár "apróságot" a másik oktató, ami viszont szükséges az újabb ismeretek megértéséhez. Sokkal összetettebb ez annál, mint ahogy leírtad. Legalábbis, ha jól akarják csinálni.
-
azbest
félisten
Biztosan, hiszen van a világon működő példa is rá. Csak nem ez az általános sajnos.
A példáidban az a hiba, hogy az ipari feladatok és az oktatás keretébe beférő feladatok komplexitása csak olyan messze vannak egymástól mint Makó és Jeruzsálem.De ismerem a mondást, "Egy mérnökkel vitatkozni olyan - Mint egy disznóval hemperegni a sárban - két óra elteltével rájössz, hogy ő ezt élvezi..."
-
azbest
félisten
Ez is csak olyan általános szakmai hír, amit a folyóiratból vagy a marketinganyagból egy átlagos oktatónak is illene követnie. Nagyon jó, ha ilyen érdekességeket meg tud említeni egy-egy mondat erejéig, jól bekötve a tananyag megfelelő pontjába, mert ezzel érdekesebbé teszi az oktatást.
A beszélgetésünk onnan indult, hogy nem érted hogyan lehet rossz hatással az oktatás minőségére, ha az oktató az iparban is dolgozik vagy kutat. Megpróbálom a lehető legegyszerűbben megfogalmazni néhány példa formájában:
A napi sok óra kutatás mellett nem állít össze normális jegyzetet, mert mindig van valami sürgősebb és fontosabb dolga. Öt éve nem sikerült rendesen összeállítani a tananyagot. Késik az óráról. Nem megy be órára. Mást küld be maga helyett, aki ledarálja a jegyzetet vagy annak hiányában valami olyasmit, amiről azt hiszi, hogy az amit kellene. Gyakorlaton a helyettes felolvassa a példát, de nem nem tud válaszolni a kérdésekre, mert ő nem jártas ebben. Anekdotál, ami érdekes, de nem magyarázza el a tananyagot, de legközelebb épít a kimaradt ismeretre. A számonkérés feladatsorait nem dolgozza ki, nem készít több félét, nem javítja ki időre. A tananyagot össze-vissza sorrendben adja le, a kapcsolódó gyakorlatok vezetői emiatt nem építhetnek az előadáson elhangzottakra. Az utóbbinál a gyakorlat nagy része arra megy el, hogy ők ismertessék az előadásból kimaradt részeket.
Lényegében a tantermen kívül nem tölt oktatási tevékenységgel kapcsolatosan időt. Nem készül fel. Ezt nem pótolja az, hogy egészen más tudásszinten komoly ismeretei vannak. Az elsőévest sem boldogítja, ha utolsóéves tananyagot ismertet az oktató az alapozás helyett - kb ilyen lenne, ha a szakmai munkájáról beszélne az oktató a tananyag helyett. Az óra véges, nem fér bele minden.
Ez arról szól, hogyan mehet a tanítás rovására a valós tapasztalat. Nem azt jelenti, hogy általánosságban rossz, ha tapasztalt az oktató. Az a rossz, ha úgy vállalja az oktatást, hogy nincs ideje rá.
Remélem így már átment, hogy mire gondoltam és nem beszélünk el egymás mellett.
[ Szerkesztve ]
-
#37
azbest
félisten
remington2
#35
azbest
félisten
válasz
remington2
#35
üzenetére
Rákerestem már a neten, hogy vajon mit érthetnek az infokommunikáción a hír kapcsán.
Azt hiszem általánosságban az internethez kapcsolódó, számítógéphez kapcsolódó és talán még a telekommunikációhoz kapcsolódó területek is benne lehetnek. De lehet, hogy a televíziók és rádiók is benne vannak. Nem vagyok benne biztos
Ebbe azért elég sok szakma beletartozhat. Ezeken a területeken nagy pénzek mozognak, mert egy termék nagyon sok fogyasztóhoz eljuthat.
-
azbest
félisten
"a rektorok 2 millás fizetése ott van forrásnak
Igen, egy-két helyen, de nem mindenhol
"Ráadásul ez csak csepp a tengerben. Még akár megérdemelt fizetés is lehet. Mindig a milliókról szólnak a hírek, a milliárdok meg nem izgatnak senkit... persze értem én, a milliót könnyebb felfogni, a milliárd meg már csak statisztika
[ Szerkesztve ]
"Új hozzászólás Aktív témák
it Az ágazatnak a bruttó hazai terméken belüli részaránya 11-12 százalékos, és a következő években további növekedésére lehet számítani – mondta Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke egy szakmai konferencián csütörtökön.
- gtx 1070 turbo
- Eladó Számítógépek+monitor
- Eladó Iphone 13 128GB zöld színű + 2 év kiterjesztett gar + Apple watch SE 40mm
- Lenovo Thinkpad A485 (T480), 14" FHD IPS, Ryzen 5 PRO 2500U (8 v.mag), Radeon RX Vega 8, 16GB DDR4,
- Lenovo ThinkPad T480 - i5 8350u/16GB/256GB SSD/Windows/FHD/Magyar bill Hibátlan Állapot ÁFÁ-s számla
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs