Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • eszgabor

    aktív tag

    válasz Chabee #46 üzenetére

    Köszi, kíváncsi lennék a történetedre, biztos abból is tudnék tanulni.
    A munkahelyemen (multi) van egy olyan felirat a falon, hogy ha úgy gondolod, hogy olyan messzire mentél amennyire csak lehetséges, akkor pont fele olyan messze mentél, amire valójában képes lennél. (vagy valami ilyesmi)
    Az biztos, hogy magamon tapasztalom, hogy milyen nagy mértékben képes adaptálódni a szervezet a megváltozott körülményekhez. Mintha csak azt mondaná, hogy oké, ha most ez a feladat, akkor így alakítom.
    Persze ez fordítva is igaz, ha megszűnik a terhelés, akkor a tunyuláshoz is könnyen adaptálódik.

    Egy félig-meddig erdeit mentem szombaton. Erdőben, de aszfalt úton, mert nincs még helyismeretem. Miskolc-Bükk szentlászló-Bükkszentkereszt és ugyanezen vissza. Fantasztikusan szép volt a színesedő lombokkal!
    24km, 750m fel és le

    [ Szerkesztve ]

    Van élet a Dokumentumok mappán kívül is...

  • eszgabor

    aktív tag

    válasz Chabee #49 üzenetére

    Elolvastam. Engedelmeddel nem csak azt a hármat, hanem az összeset :-)
    Nagyon komoly eredmények!
    Te is a szent őrült kategória egyik oszlopos tagja vagy, úgy látom! :-) (jó értelemben)
    Érdekes, hogy milyen hasonló gondolatok foglalkoztatnak 2 különböző embert azonos tevékenység közben:
    - vajon én is meg tudnám csinálni?
    - vajon jó lesz a taktika?
    - összejön amit szeretnék?
    - ha nem úgy megy, akkor "vajon mit rontottam el?"
    stb.

    Amit nem gondoltam volna, hogy működni tud, de nálad láthatóan igen, az a valakivel/valakikkel együtt futás.
    Úgy voltam vele, hogy jobb egyedül, mert nincs 2 egyforma ember, ezért vagy az egyik fog lassan menni a másik kedvéért, vagy a másik próbál meg erőn felül teljesíteni és egyik sem jó.
    De végülis, ha van olyan összeszokott és baráti a viszony, hogy akár már az elején abban maradtok, hogy "a célban találkozunk" akkor nem kín egyikőtöknek sem. Nekem a kerékpározás volt ilyen az egyik barátommal, de ott nem volt versenytempó, csak az átlagnál húzósabb tekerések, de kb. egy szinten voltunk és nem maradt le egyikőnk sem.

    Nagy álmom lenne nekem is az 1:45-ös félmaraton Az első és eddig egyetlen hivatalos félmaratonomon (Kerekdomb) dimbes-dombos versenyen 2/3 részben gyakorlatilag terepen 2:01 lett.
    Ami jövő vasárnap lesz, az szinte teljesen sík pálya, így remélhetőleg gyorsabb leszek, de az 1:45 egyelőre elérhetetlennek tűnik. Mondjuk a hőmérséklet jóval kedvezőbb lesz, mint mondjuk augusztus 20-án, amikor 15km-t futottam 5:20-as ezrekkel, de itt a táv is hosszabb azért és az 5:00 is jóval húzósabb, mint az 5:20.
    Kaptam kölcsön egy Garmin 910XT-t, azon van virtuális iramfutó, amit azért lehet, hogy beállítok majd 5 perces ezrekre, aztán meglátom, hogy mennyire bírom, vagy maradok le tőle. Jó lett volna félmaratont gyakorolni vele, de már nincs rá idő. (tegnap kaptam csak) Nem akarom "összetörni" magamat verseny előtt egy héttel, mert kivenné az erőt és nem menne úgy a verseny.

    Érettség: Köszi, majd igyekszem nem úgy csinálni, mint az 5 éves fiam, akit ha lehagy valaki, akkor elkezd ordítani és leül a földre duzzogni :-)

    Van élet a Dokumentumok mappán kívül is...

  • eszgabor

    aktív tag

    válasz Chabee #52 üzenetére

    Köszönöm és én is örülök, hogy nem vagyok egyedül :-)
    Nem kételkedésnek gondolnám, amit írtál, csak nem mondhatom valamiről, hogy menni fog, ha még sosem próbáltam, így nyílván kérdőjeles a kimenetele a próbálkozásnak. Ha már egyszer sikerült elérni a célt, akkor nyilván teljes magabiztossággal jelenthetem ki, hogy megy és megcsináltam.

    Új kihívásokat, sok blog bejegyzést és jó egészséget kívánok! :-)

    Van élet a Dokumentumok mappán kívül is...

Új hozzászólás Aktív témák