Új hozzászólás Aktív témák

• #50 #82729984 törölt tag VaniliásRönk #46

  Új Válasz 2015-03-07 23:58:50 #50

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #82729984

  törölt tag

  válasz VaniliásRönk #46 üzenetére

  "Ne hasonlíts erőművi baleseteket egy rakétafokozathoz. Előbbiek esetében a legnagyobb probléma a légkörbe kerülő szennyezett por és gőz, pont azért, mert ezek rendkívül messzire juthatnak el."

  Mer' ezek a rakéták már csak olyan hogy a föld alatt szoktak véletlenül felrobbanni és még véletlenül sem a légkörben repülés közben...
  Arról is híresek hogy a felrobbanó rakéta darabjai szintén még csak véletlenül sem a légkörben szoktak szétszállni hanem egy egy tó alatt vagy ilyesmi...

  "Egy rakéta esetében a túlhevülő reaktort pl. ki lehet dobni, vagyis nincs robbanás""

  Persze ki lehet dobni, ez valami olyasmi lehet mint a sztálingrád után a német hadsereg fejvesztett menekülése izé akarom mondani dinamikus eltávolodása az ellenség arcvonalától.
  Ki lehet dobni, nincs robbanás = a légkörben ezer darabra robbanó nukleáris szennyeződés több száz kmres körben szétszóródva

  "És azokat a tanulmányokat ki fizette?"

  A gyíkemberek.

• #57 Rive veterán VaniliásRönk #46

  Új Válasz 2015-03-08 07:45:19 #57

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Rive

  veterán

  válasz VaniliásRönk #46 üzenetére

  Ne hasonlíts erőművi baleseteket egy rakétafokozathoz.

  Azok az NTR-ek, amik képesek rendesen tolni, eleve azzal számolnak, hogy a hasadóanyag megy a kiáramlással: de még a 'szelíd' tervek esetén sem kizárható a tokok sérülése - a hasonló elvekre épülő kavicságyas reaktorok pl. azért látszanak ma zsákútcának, mert nem sikerült (még statikus üzemre se sikerült!) elegendően stabil tokot csinálni a hasadóanyagnak.

  Légköri NTR felejtős. Nem megengedhető a hasadóanyag légkörbe jutása, márpedig most lénygeében garantáltnak látszik, hogy kijutna.

  De nem is kell NTR, pláne most, hogy végre mozog valami a 'sima' rakéták körül.

  A legutóbbi sikertelen kísérlet esetében arra panaszkodtak, hogy landolás közben elfogyott a hidraulikaolaj... khm, annak egy zárt rendszernek kellene lennie...

  Ahogy ezt nekem magyarázták, nem aktív szivattyú van, hanem két tartálynyi olaj, az egyik nyomás alatt.

  Nem látom ez miért ekkora ha.

  A főnököm szok' efféléket mondani, jellemzően olyankor, amikor még hátravan a projekt kétharmada

  /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

• #59 Cifu nagyúr VaniliásRönk #46

  Új Válasz 2015-03-08 09:19:20 #59

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz VaniliásRönk #46 üzenetére

  Egy rakéta esetében a túlhevülő reaktort pl. ki lehet dobni, vagyis nincs robbanás, ezzel minimalizálható a szennyezés. Bár elég valószínűtlen, hogy a láncreakció szalad meg, sokkal valószínűbb az üzemanyagrendszer meghibásodása, ebben az esetben pedig a reaktor nem feltétlenül semmisül meg (mivel nincs oxidáló komponens a robbanás sem olyan katasztrofális, sőt, ha semleges vagy kevésbé reaktív gázt használnak üzemanyagnak akkor semmiféle robbanás nem lehetséges), ergo nincs szennyezés.

  Tisztában vagyok az NTR-ek működésével, de akkor sem gondolom azt, hogy ezzel játszani kéne. A felhozott példákat pedig azért tartom relevánsnak, mert mindhárom olyan erőműben történt, ahol úgy gondolták, hogy ilyen katasztrófa nem történhet meg soha. Az elképzelhetettlen mégis megtörtént.

  Kevés (=nulla, ha a Kiwi-programot nem vesszük) a tapasztalatunk a légköri NTR üzemeltetéssel, ez pedig óvatosságra int, itt is szembesülhetünk olyan problémákkal, amire előre nem gondol senki. Oszt mi történik? Sajnálkozunk utólag?

  A probléma a hisztéria, pl. amikor RTG-vel szerelt (polgári) szondát indítanak, akkor is teljes a pánik.

  Az RTG miatti hisztéria más kalapba esik, azon én is mosolygok. De egy NTR esetén azért jelentősebb mennyiségű sugárzó anyagról beszélünk, amit ráadásul aktív működés közben emelkedne...

  És azokat a tanulmányokat ki fizette?

  A DoD, hogy melyik megközelítés éri meg jobban. Tehát nekik pont a reális válasz volt a hasznos. Az évi 28.-as érték egyébként esetükben igen kedvezően nézett ki az űrsiklóra.

  A gazdaságosság alapvetően az újrafelhasználás költségeitől függ, az STS nem arról volt híres, hogy ezek alacsonyak lettek volna. Ez nem az újrafelhasználhatóság koncepciójának, vagy az alacsony kihasználtságnak a következménye, hanem egyszerűen annak, hogy az STS egy gazdaságtalan rendszer volt.

  Az STS program eredeti koncepciójába pont, hogy az alacsony újrafelhasználási költség volt kitűzve. Ez nem sikerült, több ok miatt is (leginkább amiatt, mert az USAF / NRO igényeihez kellett növeszteni az űrsiklót, de belejátszott a fejlesztési költségcsökkentés is). A hosszú fordulóidők miatt pedig csökkent a kihasználtság, ebből fakadóan pedig a fajlagos költségek emelkedtek. Végzetes spirál, és senki sem volt elég erős a döntéshozóknál, hogy ezt megállítsa...

  Nem látom ez miért ekkora ha.

  Mert a koncepció folyamatos életképessége még nem bizonyított. Azt sem veri nagy dobra a SpaceX, hogy a roppant alacsony (akár 5-7 millió dollár per indítás) Falcon-9-R indítási ár, amivel mostanság dobálóznak, csak úgy jön össze, ha minden Falcon-9-R és Falcon Heavy R fokozat sikeresen visszatér. Nincs biztonsági ráhagyás, hogy mi történik, ha néha-néha egy-egy fokozat odavész. Brutális önbizalmuk van, ami egyfelől jó dolog, másfelől viszont komoly rizikót is jelent...

  A legutóbbi sikertelen kísérlet esetében arra panaszkodtak, hogy landolás közben elfogyott a hidraulikaolaj... khm, annak egy zárt rendszernek kellene lennie, szóval ezt személy szerint nem eszem meg...

  A Falcon-9-R vezérsíkjai nyitott rendszerrel működnek, a zárt rendszernél kellene egy szivattyú, ami folyamatosan működik, azt valamivel meg kell hajtani, azt energiával ellátni, stb. Ez túl nehéz, ezért egy nyitott rendszert használnak, ami egy külön tartályban tárolt RP-1 (magyarul kerozin) üzemanyagot használ hidraulika-folyadéknak, és egy nitrogén-tartállyal tartják nyomás alatt, . Alaphelyzetben a munkahengerek működésekor a nitrogén-tartály szelepét megnyitják, ez növeli az RP-1 nyomását, a munkahenger pedig működésbe lép. Ha visszafelé akarják eltéríteni egy másik szelepen "elengednek" egy kis mennyiségű RP-1-est, és a rendszer egyensúlyba áll (semleges állásba kerül a vezérsík). Az "elhasznált" RP-1 pedig a fő RP-1 üzemanyag-tartályba folyik tovább, ahol a hajtómű elhasználhatja. A probléma az volt, hogy a "hidraulika" RP-1 tartályban kevés volt az üzemanyag, és elfogyott, mire leszállt volna a fokozat...

  A Virginnek az a legnagyobb problémája, hogy majmokat ültettek a pilótaülésbe.

  Én nem mernék pálcát törni a fejük felett, kiváncsi lennék, miért nem akadályozza meg valamilyen biztonsági rendszer azt, hogy a farokrész mozgatását aktiválják véletlenül...

  Az Orbital egy vicc, az ukránok építették a rakétáikat kukázott 40 éves orosz hajtóművekre. Meg is lett az eredménye.

  Az Orbital azért ott van a piacon a 90-es évek eleje óta, és a Pegasus rakétájuk a mai napig az egyetlen levegőből indított hordozórakéta, ami szintén egy innovatív megoldás. Az Antares négy sikeres indításon volt túl, mikor bekövetkezett a tavalyi tüzijáték. Az ukrán cég, aki építi az első fokozatát, pedig évtizedek óta gyártja a Zenyit rakétákat amik azért annyira nem rosszak (bár tény, hogy arányaiban sok kudarc volt velük, főleg az első időkben). Szóval tapasztalatuk azért van a témában...

  A Falcon Heavy gyakorlatilag három Falcon 9 első fokozat összedrótozása, ilyesmibe eddig még senkinek sem tört bele a bicskája, érthető hogy magabiztosak az ügyben.

  Kereszt-táplálási rendszerrel, amivel viszont nem sok (semmi) tapasztalata van a SpaceX-nek. Ettől még a rakéta nem létező, és mégis jelen időben beszélnek róla úgy, mint a világ legnagyobb rakétája...

  Az N1-nek egyetlen fokozata sem működött soha, és a jelek szerint maguk a hajtóművek is tervezési hibásak voltak. Nem véletlen, hogy az oroszok nyom nélkül akarták eltüntetni az egész projectet.

  Lehet sorolni a nyugati sikertelen hordozórakéta-programokat (ott van az Europa nagyszerű példának), szóval emiatt nagyvonalúan semmisnek tekinteni az N-1-et...

  [ Szerkesztve ]

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák