- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Windows 10
- Ezúttal bennfentes kereskedelemmel vádolják Elon Muskot
- Hamarosan elképesztő mennyiségű áramot fogyasztanak el az adatközpontok és az AI
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Szilárdtest-akkumulátorokat fejleszt Kína, jöhet az áttörés?
- Synology NAS
- DIGI internet
- PHP programozás
- Invitel (TV, internet, telefon)
Új hozzászólás Aktív témák
-
#09819904
törölt tag
"1. Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt.
2. Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteit! És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket! Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz...
3. Tartsd tiszteletben a saját érési idődet! A türelmetlen ember önmagát erőszakolja meg, amikor sietteti sorsát. Ezzel magában hordozza az örök elégedetlenséget.
4. A gondjaidért soha nem más, mindig te magad vagy felelős. Tanuld meg vállalni a következményeket a tetteid után, és nem másban keresni hibáid okát!
5. Az önző ember először környezetét, majd önmagát teszi tönkre. Ide vezet az önzőség. Miért teszed mással azt, amit magadnak nem kívánsz?
6. Vesztesekre márpedig szükség van. Hogy tudd, hová jutsz, ha az ő útjukat járod. Ők a viszonyítási pont. A nullák így töltik be végül küldetésüket.
7. Másra támaszkodni mindig veszélyes. Igaz, sokszor ez a könnyebbnek látszó út. De a támaszték eldőlhet. Tudod mit? Támaszkodj magadra!
8. Merj szembenézni a saját tükörképeddel! Ez az első lépés a talpra álláshoz. Harc, amit meg kell vívnod a menekülések helyett. Egy napon pedig nemcsak sajátodéba, de mások szemébe is büszkén nézel majd.
9. A világban épp elég dologtól függsz akaratlanul. Ne válassz magadnak újabbat! A kiszolgáltatottság helyett a szabadságért küzdj, hogy lehess büszke is magadra!
10. A gyengeség valójában gyávaság. A gyáva embert pedig fölemészti az állandó megfelelni vágyás. Így hogyan valósíthatod meg önmagad"
Majd elgondolkodtat!
Ha kérdésed van, akkor szerintem hozzám bátran fordulhatsz! -
#09819904
törölt tag
S miért teszed? Tudod, tisztában vagy vele, hogy amit teszel az nem jó és mégis megteszed. Miért?
Megértem, hogy vannak az ember lelkében dolgok amik egyfajta gátat szabnak a megvalósításnak. De merni kell változtatni! Nyilvánvaló nem lehet előre garantálni a sikert. De nem is az a lényeg! Hanem az, hogy merj bátran, logikusan lépni előre, hogy idővel hitelesebb képet tudj adni. Nem csak magadnak, hanem a környezetednek is!
Később amikor idősebb leszel akkor már igencsak késő bánat lesz azon elmélkedni, rágódni, hogy "Mi lett volna, ha...?". Ha ellopják a telefonodat, azt megtalálhatja a rendőrség, vagy vehetsz újat. Ha leég a házad vehetsz újat, felépítheted a régit. És így tovább! De az elrabolt idődet nem tudja senki és semmi visszaadni! Mindaz az öröm, boldogság, szabadság amitől megfosztod magad azáltal, hogy úgymond megerőszakolod magad és valamit nem teszel, azt az életedből rabolod el. Kétlem, hogy ez megérné mentálisan és emocionálisan is!
Ha elmélkedsz, az sosem gond! A döntések meghozatala sem lóverseny. Viszont az tény, hogyha logikusan éli az ember az életét, akkor több jobb döntése lesz, mintha emocionálisan vág bele a dolgokba. Természetesen nincs logika emocionális rész nélkül! De tudni kell, és mérlegelni is természetesen, hogy az amit szeretnél megvalósítani az idővel mennyire térül meg.
A döntés joga a tied! -
#09819904
törölt tag
Szia!
Ismét idéznék, mert más már leírta a lényeget!
"Az élet mindig benyújtja a számlát. Mindenki azt kapja vissza az élettől, amilyen előjelű energiát belefektetett. Ha döntően negatívat, kevélységet, fösvénységet, bujaságot, irigységet, torkosságot, haragot, jóra való restséget - akkor ennek megfelelő lesz a vég is. Ezek nem pici, bagatellizálható sztorik, hanem nagyon súlyos gyilkolások.""Merj szembenézni a saját tükörképeddel! Ez az első lépés a talpra álláshoz. Harc, amit meg kell vívnod a menekülések helyett. Egy napon pedig nemcsak sajátodéba, de mások szemébe is büszkén nézel majd."
"Minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb pofonokat ad az élet valakinek, annál nagyobb sansza lesz úgy dönteni, hogy változtasson az életén."
"Okulás szempontjából fontos a múlt. Nagyon sokan ellenben azt mondják, hogy le kell szarni, és előre kell menni. Nem kell foglalkozni vele... Ha nekik igazuk van, akkor miből fognak tanulni, hogy ezt a hibát még egyszer ne kövessék el?"
"A fájdalom valójában a sokat szenvedett ember lelkének a tisztítótüze. (...) A fájdalom egy megtisztulási folyamat. Ha én át merem lépni a fájdalmat valamivel kapcsolatban, akkor rögzül bennem, hogy legközelebb mire kell figyelnem ahhoz, hogy ezt vagy azt a hibát ne kövessem el újra. Ha ugyanis újra elkövetem, akkor már tudatosan okozok fájdalmat, hiszen tapasztaltam, hogy adott cselekedetemnek mi a következménye."
"Nagyon sok ember azt hiszi, hogy az elfogadás egyet jelent azzal hogy "hát nem tehetek mást, bele kell törődnöm a dologba". Ez azonban valójában nem elfogadás! Az elfogadás szó egy békés, mosolygós állapotot takar, amelyben nincs harag, nincs feszültség. Ott béke van. Belső béke és mosoly."
"Teljesen mindegy, hogy hány évesek vagyunk, ha merünk belevágni új dolgokba, akkor a nyolcvanéves is érezheti magát húszévesnek. De a húszéves - vagy harminc -, aki nem mer új dolgokba belefogni, úgy fogja magát érezni, mint a százötven éves. Tehát azért vannak az öreg fiatalok, és vannak a fiatal és középkorú haldoklók, akik látszólag élnek, de valójában nem élnek."
"A makacsság valójában jó emberi vonás, egy szintig, de egy szint után már nem segíti az önmegvalósítást, az önérvényesítést, hanem épp ellenkezőleg, sikerek helyett kudarcok érik az embert. Mínuszélmények, amelyek rombolják a tartást, az önértékelést, ezáltal az önbizalmat, de a meglévő büszkeséget is, ám ezek az emberek annyira makacsok, hogy nem akarják kimondani azt, hogy emberből vannak és nem istenek."
"Mindannyian követünk el hibákat hosszabb-rövidebb ideig. Azonban nem mindegy, hogy a rövidre szabott életünkben mennyi időt töltünk el egy ilyen pocsolyában."
Ezekbe azért benne van a lényeg. Nyilván nem egyénre szabottan.
-
#34
#09819904
törölt tag
Crystalheart
#32
#09819904
törölt tag
válasz
Crystalheart
#32
üzenetére
Másokat olvasok. Ezek csupán szemezgetett idézetek!
Az élettől annyit kap az ember, amennyit beletesz. Nyilvánvaló, hogy ez igaz a legális és illegális oldalra is!
Ez olyan, hogyha valaki lusta és halogatja a dolgokat, akkor hiába vár a csodára, el kell fogadnia, hogy nem következik be.
Egy párkapcsolatban is, ha az egyik fél nem ad bele annyit, úgymond nem tekinti közösnek a párkapcsolatot, akkor hamar egyedül fogja találni magát.Ole Nydahl erre a következőket írta:
"Életünkben meghatározó az a felismerés, hogy a többi lénnyel közösen átélt, feltételekhez kötött boldogság mulandó, és hogy legkésőbb a halállal minden párkapcsolat véget ér. Ezért fontos, hogy minél kevesebb elvárásunk legyen, ne éljünk a múltban vagy a jövőben, hanem minden porcikánkkal élvezzük a jelen pillanatot. Aki elég érett, belátja ezt, és nem fogja többé játszmákra pazarolni idejét, hiszen tudja, hogy minden pillanat az utolsó lehet. Őszintének kell lennünk, mert a dolgok mulandósága nem egy elvont elképzelés, hanem olyasvalami, ami folyamatosan, minden percben megtörténik.""Egy olyan világban, ahol a mennyiség egyre inkább háttérbe szorítja a minőséget, és ahol egyszeri használatra gyártjuk a tárgyakat, egy kapcsolat válságos pillanataiban könnyen felmerülhet az a gondolat, hogy új társat keressünk magunknak. Aki már többször megtette ezt, valószínűleg újra és újra rácsodálkozott arra, hogy új partnerei hasonló "gyári hibákkal" rendelkeznek, mint a régiek. Végül pedig arra a következtetésre juthat, hogy a másik nem egyszerűen ilyen, és kész. Ha egy kapcsolat merevvé és nehézkessé válik, ne feledjük, hogy társunk kizárólag saját hiányosságainknak tart tükröt."
Márai pedig így vélekedik:
"Mindent elérhetsz az életben, mindent legyőzhetsz magad körül és a világban, mindent neked adhat az élet, s te mindent elvehetsz az élettől: csak egy ember ízlését, hajlamát, életütemét nem tudod megváltoztatni, azt a másféleséget, mely teljesen jellemez egy embert, aki fontos számodra, akihez közöd van."Csernus a következőképp véleményez:
"Az az ember, aki nem akarja elfogadni az élettől, hogy az élet nemcsak jóból, hanem rosszból is áll - és nem mer szembenézni azzal, hogy ő miben ludas -, mindig haragudni fog a másikra, mindig a másik lesz a hibás. Valójában a rossz mögött mindig ott van az illető ember saját kiszolgáltatottsága és tehetetlensége, amit önmaga okozott önmagának."Delia Steinberg Guzmán nézete:
"Általában azt várjuk az élettől, hogy megadja mindazt, ami után vágyunk, hogy a gondok maguktól megoldódjanak, és hogy az események örömöt okozzanak, éppen elegendőt ahhoz, hogy boldogok legyünk. Mindig magunkon kívül keresünk: kint szeretnénk megtalálni elégedettségünk forrásait, és azokat a dolgokat is, amelyekre ráfoghatjuk hibáinkat és szenvedéseinket. Így az alapján ítéljük örömöt adónak vagy elszomorítónak a dolgokat, az embereket vagy az eseményeket, hogy azok mennyire igazodnak nézeteinkhez illetve életfelfogásunkhoz."Nyilvánvaló a mai rohanó világban, ahol a mentális dolgok sok sebből véreznek olykor lehetetlennek látja az ember, hogy kivitelezzen ezt-azt. De ezt nem szabad pesszimistaként fogadni, mert akkor egy kis önsajnáltatás fog életbe lépni és elszalasztja az ember azt a rakás alternatívát amit az élet kínál!
Persze erre most odalehetne vágni, hogy de bezzeg anno sokkal kiszámíthatóbb és biztosabb volt szinte minden. Igaz! De ami egyszer volt, újra nem jön el. Az élet arról szól, hogy a halálunkig folyamatosan menni kell előre, teljesíteni kell ahhoz, hogyha nem is nagy csodákat, de célokat elérjünk. Természetes velejárója a dolgoknak, hogy nem minden könnyű, nem minden megy egyedül. De ez nem egyenlő azzal, hogy fel kell adni a dolgokat! Nem szégyen segítséget kérni, akár munkahelyen, akár párkapcsolatban vagy épp a családunkban. Lehet folyamatosan keresni alternatívát. Ha esetleg adott időben és helyen mégsem lenne, az nem azt jelenti, hogy számunkra megszűnt a világ! Csupán átalakulóban van a környezetünk is. Ezt szintén el kell fogadni és természetesen kompromisszumot kell ezzel közünk, ha nem fogadjuk el! Mert ugye elfogadni semmit sem kötelező, de azzal kompromisszumot találni és tisztelni viszont igen!A rossz emberek is tesztnek azért, hogy elérjék a célukat. Mint látod, nekik van alternatíva! Ez ugyanúgy ott van mások számára is.
A vallás, hit egy olyan dolog ami boldoggá tehet. De, ha reálisan nézzük akkor ráfogunk jönni, hogy például egy munkanélküli hiába jár templomba, nem lesz munkája. Egy haldokló rákos beteg áttétei sem fognak elmúlni. Maga a hit egy megnyugvást ad. A nyugodtságnak van egyfajta gyógyító ereje. Viszont ez nem azt jelenti, hogy egy lebénult ember tíz hare krishna után már járni fog tudni!
Kit ez, kit az tesz boldoggá. Láttam olyan beteg gyermeket, akinek a családja ugyan hívó, de a gyereket ez mélységesen nem érdekli. Viszont megtudta lelni a boldogságát a rajzolásban, a festésben. Ehhez is persze kell a hit, hogy hisz önmagában és abban, hogy megtudja valósítani amit elképzelt. De ez megint nem más, mint az alternatívakeresés, amiben megtalálta a gyermek a számítását, a boldogságát.
Ez egyénenként más és más, mivel az igényeink sem egyformák.Az idézetek a könyvgyűjteményemből vannak. Mára elég sok érdekes könyvet olvasok.Némely könyveket tudatosan, mert érdekel XY személy véleménye, nézetei, más könyveket szó szerint spontán veszek, mert mindig keresem az újat amiből tanulhatok.
Például a legújabb könyv amit megvettem az Tari Annamáriától a Sejtem. Előtte Stephen Kingtől vettem meg A búra alatt című könyvét.
De van még két politikai könyvem is, mivel mára egy kicsit részét képezem a politikai életnek is.[ Szerkesztve ]
-
#36
#09819904
törölt tag
Crystalheart
#35
#09819904
törölt tag
válasz
Crystalheart
#35
üzenetére
Nos, haladjunk sorba!
Akik kudarcot vallanak, azok nem vonták le az eseteikből a megfelelő konzekvenciát. Tehát a hibáikat megismétlik. Hibázni és kudarcot vallani ugye két külön dolog! Kudarcot pedig csak az vall, aki szándékosan ragaszkodik a hibáihoz, mert megvan róla győződve, hogy csak az a jó és szép. Ez az önfejűség átka és ez bizony mindig kudarchoz fog vezetni amíg az illető rá nem ébred arra, hogy változtatnia és változnia kell!
Akiket tönkretesznek azoknál is két véglet van! Az egyik az aki belement egy játékba és belebukott. Magyarán kockáztatta tudatosan, hogy amit csinál annak nem lesz jó vége. Idővel majd ráébred hogy lehetett volna másképp. De okulni sohasem késő!
A másik fele az, aki ki van szolgáltatva. Nyilván az Ő dolguk nehéz. De még mindig ott az összefogás, az alternatívák keresése a kiúthoz. Tehát reménytelenség nincs! Ha feladják és elfogadják az állapotukat, akkor az önsajnáltatás lép életbe és nem fog megtörténni sosem az előrehaladás.
Persze, nyilván nem egyszerű mondjuk egy idős ember sorsa akinek ott az előélete és például ötven év tapasztalata. De neki is el kell fogadnia, hogy az élet olyan, mint egy folyó. Folyton halad, megújul és nem lesz már ugyanolyan. Ahogy a lassú víz is mossa a partot, úgy változik a világ, a környezetünk mind mentálisan, mind emocionálisan. Erre szoktam azt mondani, hogy a rutin hibája égett bele az emberekbe! Rutinból vezetni sem szabad!A halál egy abszolút folyamat. Abszolút azért, mert biztosan bekövetkezik. Előtte minden más relatív!
A fájdalom az adott állapot velejárója. Nyilván a sorsát, és a sorsának végét senki sem kerülheti el. A halált taglalhatnánk, hogy Mari néni milyen szépen aludt el, közben élete során hány embernek ártott, míg Juli néni felnevelt tíz gyereket, házat épített és fájdalmas halála volt. Ilyen téren az élet egy kiszámíthatatlan valami. Jó vagy rossz válasz nincs is rá, hiszen egy olyan borzalmasan nagy és szerteágazó gondolatmeneteket felemésztő dolog ez, amiről életünk végéig lehetne tanakodni.Küzdeni azért kell. Ahhoz, hogy én elérjem a célom az mindig ugye egy pozitív dolog. De ilyenkor lép életbe a valamit valamiért! Ha tanulok nincs időm mondjuk párkapcsolatra, vagy épp munkára. Ha dolgozom akkor tanulni nincs időm. Hogy csak pár szubjektív példát mondjak. Tehát valamit, ha elakarok érni akkor valami másról le kell mondanom. Ez az élet szinte minden területén így van! Mehetnék én tanulás után dolgozni vagy munka után tanulni, de akkor a szabadidőmről kell lemondani. Tehát az életünk egy olyan körforgás ahol egy-egy körben mindig kimaradunk valamiből. Ahhoz, hogy ne maradjunk ki, ahhoz küzdeni kell! Megvívni azt a párharcot, hogy megvalósítsam a tanulást, a munkát és mondjuk mellé a párkapcsolatot is. Ezek küzdelmek! Függetlenül attól, hogy a cél elérése a boldogságon át vezet. De, ha megvívtam a csatámat akkor annak meg lesz a gyümölcse! Az egész élet egy küzdelem, de megfelelő hozzáállással nem felemésztő dolog is lehet!
-
#09819904
törölt tag
A mindent egy lapra feltenni dolog nem minden esetben rossz. Tudod ez olyan, mint a póker. Olykor az all in még ha blöff is, jókor jó helyen időzítve sokat hozhat a konyhára. Természetesen egy kapcsolatban ez másképp van! Ott közös dolgokról van szó, nem pedig arról, hogy az egyik fél mindent feltesz a másik fél pedig jó, ha feleannyit. De ezt az adott félnek kell eldönteni, hogy bevállalja-e?! Nyilván kockáztat. De még így is meglehet a gyümölcse!
Ha az adott fél mást választ, akkor még nem biztos, hogy minden veszve van! Ilyenkor érdemes levonnunk a kapcsolatunk utáni konzekvenciákat és okulnunk kell belőle. Persze ilyenkor nincs olyan, hogy én vagyok a hülye vagy Te! A közös dolgokhoz két ember kell ilyen téren. Viszont az is tény, hogyha valaki elmegy és mást választ akkor az az Ő szabad döntése amit tiszteletben kell tartani és el kell fogadni.
Próbálkozni még talán lehet, hogy újra folytassa a két fél a kapcsolatát. De szerintem egy olyan kapcsolat ami véget ért már nemigazán lesz a jövője szép. Egy ideig még talán látszólag szépen alakulhatnak a dolgok, de utána ugyanúgy előjönnek a galibák. Az emberi természet ilyen! Főleg, ha egy párkapcsolatot rohantatnak. Értem ezalatt azt, hogy nagyon sokan összejönnek, sétálnak, utaznak, moziznak, beszélgetnek, este egy jót szeretkeznek. Majd ugyanezt folytatják! Ezzel még akkora baj nem lenne, de ezek csak felületes dolgok! Ha egy kapcsolat elején nem az alapozással kezdenek, akkor olyan lesz, mint egy ház aminek nincs alapja, de felhúzták rá a falakat és a tetőt. Lehet benne élni, csak épp a hiányosságok idővel zavaróak lesznek, gondot okoznak. Ahogy ugye megsüllyednek a falak és az ajtó nem fog nyílni...
Számtalanszor találkozom ezzel a tipikus hibával amit nagyon sokan elkövetnek! Erre a magyarázat a rohanó, érzelmetlen világ. Vannak kivételek természetesen, de nagyon ritkán!
Tehát az egyoldalúság pont ebből adódik. Hiányoznak dolgok az egyik félnél és ugyanúgy a másik félnél! Hiányos kapcsolat sosem lesz komplex! És ezek a hiányosságok idővel problémák lesznek amik veszekedésbe fognak torkollani, majd utána ugye a sérelmek miatt elmaradnak a közös kompromisszumok ami után már nem is kell mondain, hogy mi következik!A nagyon nehézre én azt tudom mondani, hogy csak az nehéz amit az ember önmagának megnehezít! Ha mérlegelem magamban, tudatosan, hogy az adott dolog nekem nem jó, értelemszerűen nem fogom folytatni. Lehet nem esik jól, hogy lemondást kell alkalmaznom, de a saját javamért meg kell tennem. El kell fogadnom, hogy egy adott dolognál változnom, változtatnom kell, hogy aztán újult erővel és tapasztalattal megtaláljam azt amit keresek.
Ez is sajnos tipikus emberi hiba, hogy a megfelelő elgondolkodás, okulás helyett az emberek többsége sérelmekkel távozik. Ez részben érthető, mert nem kellemes, ha valami véget ér. De ugyanakkor el kell gondolkodni a hiányosságokon és a jövőben figyelni kell erre!Abban egyetértek, hogy sokat segít az embernek túllépni egy újabb személy. De még mindig nem szabad elfelejteni, hogy egy új kapcsolatot csak épp ésszel, logikusságon alapulva szabad elkezdeni. Különben ugyanott fog tartani az ember, mint előtte4
-
#09819904
törölt tag
Mivel olvasgatom Müller Pétert, így pont van egy aktuális írása, amit megosztanék.
Heti útravaló Müller Pétertől - 96. rész
"Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el, és hagyd magadban megérni. Ezt az útravalót már korábban is megosztottam veled - most egy másik megközelítésben tolmácsolom neked.
A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Megérteni a problémád igazi okát csak akkor tudod, ha megértél rá. És akkor meg tudod oldani."
Előbb nem? Nem. Igazán nem. Sokat tudhatsz róla, olvashatsz róla, hallhatsz róla. Valamit föl is fogsz belőle, de igazán nem érted. Ez a magyar nyelv csodája. Ugye, milyen szép és bölcs a nyelvünk? A megértés és a megérés. Ér-Ér, s a kettő összeÉr. Amíg ez nem történik meg, nem tudod megoldani a gondodat. Olyan, mint egy csomó, amit forgatsz, forgatsz a kezedben, de nem tudod, hogyan kell kinyitni. Nem tudod, hol a szál eleje és a vége. Ha különböző okos tippek és téveszmék alapján húzogatod, csak még jobban összegubancolod és megfeszíted.
Az igazi megértés azt jelenti, hogy meg is tudod oldani. De ehhez meg kell érni. Ha megértél rá, akkor meg is érted, és meg is tudod oldani a gondodat. Megértés nélkül hozzá sem lehet fogni. S a megértéshez lelki érettség kell. Bölcsesség. Bölcs az, aki nemcsak fecseg és elmélkedik, hanem bele is tudja vezetni életébe, sorsába, testének és lelkének működésébe a felismert igazságot.
"Bocsáss meg nékik, Uram, mert nem tudják, mit cselekszenek!" - mondja Jézus a kínzóikról. A nemtudás: bűn. Pontosabban: oka annak, hogy ha bajt csinálsz. Mert nem érted, mit teszel. Nem is tudod, hogy nem szabadna tenned. Nem tudod, hogy rosszat teszel magadnak és másnak is. Megvalósítani bármit is csak akkor tudsz, ha megértél rá.Azt kérded: mi az, ami érlel? Elsősorban a szenvedés. A nehézségek és fájdalmak megtapasztalása. Sokan kérdik tőlem: mi a jó párkapcsolat titka? És én azt felelem: a lelki érettség. Vagyis meg kell érnetek rá. Hogy ne csak vakon éljétek, de értsétek is, amiben vagytok. Mindketten. Te is, ő is. Csupán a szeretet - ha nem párosul a másik lényének mély megértésével - nem elég.
Csak az lesz a tiéd, akit értesz is. Akit nem, az elvehető, elveszthető, el is felejthető. Nem lesz lelked és életed része."
-
#42
#09819904
törölt tag
Crystalheart
#40
#09819904
törölt tag
válasz
Crystalheart
#40
üzenetére
A ballépés, a hibázás nem halálos! Legalábbis fizikailag biztosan nem. Mentálisan pedig a hit, a kitartás az ami segíti az embert. A logika, hogy Ő menni fog tovább, korrigálja a hibáit. Lehet elégedetlen lesz, de idővel megvalósítja önmagát. Belehalni felesleges. Aki mégis így gondolkodik, az nagyon pesszimista és igencsak segítségre van szüksége. Nem szabad a saját sorsunkba beletojni!
A galibát az elvárások okozzák! Elvárom, hogy... A partnerem is elvárja, hogy... És ez nem jó! Az elvárásokból idővel makacs elvek lesznek amikből nem szokott közös kompromisszum lenni. Ha mégis, az csak látszólagos! Belemegyek, mert nekem ez a nő kell. De csak a nő! Maga a gondja-baja nem! Tehát ebből a példából is látszik, hogy az aki elvárásokkal él, az olyan saját szabályokat állít fel amiből sosem fog engedni. Látszólag rábólint a dolgokra és ez gondot okoz! Ez a gond, ahogy telik az idő idővel ráborul a kapcsolatra és onnantól vége mindennek. Jön a csalódás, a balhék és még lehetne sorolni!
Tehát a békés elfogadás kivitelezése embert próbáló feladat. Erre csak és kizárólag olyan hiteles emberek képesek, akik felvállalják azt, hogy az egyik közös kompromisszumnál Ő, a másiknál a másik mond le valamiről. Mert ugye értelemszerűen életbe lép a valamit valamiért elv. Viszont csak így lehet egy kapcsolatot építeni, és magának az életnek számos területén csak így tudjuk önmagunkat megvalósítani.
Példa erre a család! Szeretné egy gyermeket, akkor bizony le kell mondanom dolgokról. Például nem lesz heti hét napból öt a haveroké, mert ott a gyerek. De ugyanakkor a lemondásba a gyerekem, a szeretet és megannyi más kárpótol.
Tény, lehet okosan szervezni a dolgokat és akkor jut idő mindenre. Viszont az már kompromisszummal teljes úgymond új élet!A tragédia az ember életébe előbb vagy utóbb bekövetkezik. Ez az élet rendje! Az első olyan igazi padlófogás amikor szemben találjuk magunkat azzal, hogy érzelmileg és értelmileg mennyire vagyunk erősek! A tragédia sokféle lehet, mert ugye ahány ember annyiféleképp éljük át a tragédiát.
Váratlan baleset, betegség, gyermek elvesztése. Nos, menjünk sorba akkor!
A váratlan balesetre nem lehet felkészülni! Ez olyan, mint ahogy írtad, a gyermek elvesztése. Viszont egy balesetet könnyebb elfogadni, mint egy halálesetet. A betegség pedig elkerülhetetlen!
De mindezen dolgok nem olyanok, ami megnehezíti az életünket. Letaglóz, ez tény! De utána tudnunk kell folytatni az életünket. Ha begubózunk, összeomlunk attól maga az idő, az élet halad tovább. Ha befásulunk akkor nekünk nem lesz jobb!
Van nem egy olyan úgymond páciensem aki átesett azon, hogy meghalt a gyermeke.
Itt tudnám egy régi ismerősömet, Kovács Ritát példának felhozni, akinek meghalt a kislánya Laura rákban. Még a TV2-n is volt. (Lehet más TV csatornán, ezt már nem tudom!)
Rita folytatta tovább az életét. Az Iwiwes adatlapján a következő áll:
"2 gyönyörű gyermek anyukája vagyok!
Dorottya és Laura.
SZÁMOMRA VELÜK KEREK A VILÁG!!!A kegyetlen sors elvette tőlem Laurát 4 évesen 2 év súlyos betegség után!
Laura szívemben örökké élsz! Hiányzol! "
Láthatod, hogy kisgyerekről van szó ami még jobban megérinti az embert. De ahhoz, hogy "együtt" legyenek az életnek és az adott félnek mennie kell tovább. Egy szülőnek a gyermek halálával nem szűnik meg "létezni" a gyermeke. Ilyenkor erősnek kell lenni, ez vitathatatlan. Élni kell! Menni kell! S elfogadni mindazt amit az élet hozott. Mert ugye nem attól lesz valami hiteles, kemény, hogy pókerarccal kibírja a dolgokat, hanem attól, hogy vállalva a könnyeit is megvalósítja önmagát amíg csak él.A háború az emberek butasága! Itt lép életbe amiről írtam, az elvárás. S ha nincs meg az elvárás nélküli kompromisszum akkor az élet háborút fog teremteni. Az emberek többsége képtelen az elfogadásra! Legyen szó egy párkapcsolatról vagy épp háborúról! Egy párkapcsolatban is, ha nincs elfogadás háború lesz amiben áldozatok vannak. Csak ugye itt nem halnak meg! De az emberi életre, érdekből, elvárásokból, önzőségből kimenő háború pl. Hirosima esete az emberiség butaságának a tükörképe.
Nem kell egymást szeretni, de tisztelni igen! A tetteinkkel számolni kell tudni. A döntéseinkkel pláne, mivel az idővel kihat. Ugye ott vannak az arabok, az izraeliek, a törökök és még lehetne sorolni. Képesek a saját butaságaik miatt egymást öldökölni, majd jön az USA, kicsit bekavar, aztán csodálkozik, hogy Ő is kap a pofájára.
Amit sokszor elkövetnek hibát, az pl. az EU! Nem politikai dolgokba akarok belemenni, mert az nem idetartozik!
Hanem csak annyit szeretnék mondani, hogy két (vagy sokkal több) mentalitású emberből nem szabad közös kollektívát alkotni! Itt annyi különbség, különféle elvárások, önzőségek, érdekek és érdeksérelmek vannak, hogy itt bizony a háború szép lassan kiteljesedik. Az emberek gyarlósága odáig vezetett, hogy mára az utcák tele vannak szeméttel.Ide három idézetet osztanék meg!
1. Taxisofőr
"Egyszer majd jön egy nagy eső, és elmossa az összes szemetet az utcákról."2. Watchmen - Az őrzők
"Rorschach: Ma reggel kutyatetem a sikátorban, feltépett gyomrán abroncsnyomok. Ez a város fél tőlem. Én ismerem az igazi arcát. Az utcák, mint megannyi csatorna, és a csatornák vérrel vannak tele, és ha egyszer kiönt a szenny, minden féreg megfullad. A sok szex és a gyilkosság összegyűlt mocska derékig ér majd, és akkor a világ felnéz, és így kiált: mentsetek meg! Én pedig lenézek, és azt mondom: nem!""Rorschach: Tudja, doktor, nem Isten ölte meg azt a kislányt. Nem a sors küldte őt mészárszékre és nem a végzet etette meg azokkal a kutyákkal. Ha Isten látta, amit bármelyikünk azon az éjszakán tett, nem bánta. Attól fogva tudtam... Nem Isten juttatta idáig a világot. Hanem mi."
Ez szerintem igen időtálló lett.
-
#45
#09819904
törölt tag
Crystalheart
#43
#09819904
törölt tag
válasz
Crystalheart
#43
üzenetére
Azért ennyire én nem rugaszkodnék el a jelenidő realitásától!
-
#09819904
törölt tag
Ilyenkor szoktam megkérdezni az illetőtől, hogy fizetnek érte, amiért az adott dolgot csinálod? Ha igen abba ne hagyd! Ha nem akkor tudod a dolgod...
De ugye az is életbe lép, hogy egy embert a tettei tesznek senkivé vagy valakivé. Ugyanakkor majd, ha szülő lesz, erősen kétlem, hogy azzal fog pozitív példát mutatni a gyermekének, hogy az apukája milyen jól megmutatta, hogy ki a Jani! Ugyan ezzel semmit sem ért el, de jól hat! Haverok között a kocsmába főleg!
De nem kell meglepődni, hiszen nagyon sok embernél mentális képzavar van. -
#09819904
törölt tag
Nézd az elejétől! Két akkor még ismeretlen ember elkezdi megismerni egymást. Létrejön a tisztelet, egyre több információt osztanak meg egymással, majd egy idő után a két fél kapcsolatába belép a szeretet.
Amikor egy kapcsolat véget ér, akkor ez a szeretet megszűnik. Míg a tisztelet mentális, a szeretet pedig emocionális dolog, így a csalódás miatt ami szintén emocionális érzés kiüti a szeretetet. Tehát, ha nem lesz egy Mónika showal felérő verekedés, akkor maximum a tisztelet marad meg. De az is a legtöbb esetben csak egy szájhúzásos, mondjuk úgy pofavizites tisztelet! De effektív tisztelet már nincs benne!
Hogyan is lehetne, ha ugyebár a folytatást, mint lehetőséget kizárják?!
Persze az sem igazi szeretet már ami egyszer megszakad és folytatják az adott felek... De az egy másik téma! -
#56
#09819904
törölt tag
Crystalheart
#55
#09819904
törölt tag
válasz
Crystalheart
#55
üzenetére
Gondoltam, hogy ide lesz keverve a szerelem... A szerelmet felejtsük el! A szerelem nem más, mint az amikor emocionálisan meghülyítjük a szürkeállományunkat és bemeséljük magunkat, hogy Julika vagy Pistike az igazi. Nem baj, ha tízszer ver meg, vagy épp megaláz, akkor is Ő az igazi!
Tisztelet van, szeretet van, szerelem nincs! Első két érzelmi és egyben értelmi állapot létezik, az utóbbi csak generált önhülyítés!A szeretetet ugye ugyanúgy, mint a tiszteletet ki kell érdemelni. Azt nem lehet kérni, nem lehet megvenni! Viszont, mint már korábban kifejtettem, ha valami véget ér azért az nem fog örömteljes dologként megjelenni az ember életében. Értem ezalatt azt, hogy lehet szépen, békében is elválni egymástól és utána kellemes eltársalogni, de ekkor már nem lesz szeretet! A szeretet ilyen esetben a fájdalommal, a lelki emésztéssel szépen elmúlik. A hiány amit érzünk az is nagyjából addig tart míg jön egy új.
Az, hogy valakiből kiszeretni, az nem egy borzalmas nagy dolog. Amikortól engem nem érdekel a másik fél, onnantól ez már meg is valósult! Nem kell ehhez borzalmas nagy dolgokat megvalósítania!
Viszont aki etikátlan, gusztustalan dolog után is ragaszkodik a volt partneréhez, társához az az ember szimplán agyalágyult! Vagy szerelmes... De az ugyanúgy egyenlő az előbbi jelzővel! -
#63
#09819904
törölt tag
Crystalheart
#61
#09819904
törölt tag
válasz
Crystalheart
#61
üzenetére
Az a testvéri szeretet amit Te itt megemlítesz, az szubjektív és elfogult is egyben!
Életünkben minden feltételhez kötött! Viszont azért érdekelne, hogy például, ha van egy gyereked, a testvéred áthívja magához vendégségbe, majd a jelenlévők közül mindenki kap enni csak a Te gyereked nem, akkor is ugyanúgy azt vallanád, hogy a vér meg a szeretet? Kétlem! Tény, ez is egy szubjektív példa, de ugyanakkor reális a mai világban.
Azért amikor egy ilyen eset megesik, akkor egyfajta hűtlenségről, érzéketlenségről beszélünk. Hiába van ott a testvér mondjuk 40 éve, akkor is onnantól az egész érzelmi vonal megváltozik és a szeretet olyan mértékű csorbát szenved amiből nem igazán lehet ismét szeretet!A szerelem még mindig egy emocionálisan generált dolog aminek nem sok köze van a szeretethez! Csupán annyi, hogy érzelmileg kötődik "A" személy "B"-hez, és itt kifújt!
Nézd reálisan a dolgokat! Van, létezik sírig tartó szerelem? Nem! Ez egy mulandó dolog. Tehát megegyezhetünk abban, hogy generált! A szeretet mindaz ami valóban nem apadhat el. De csak normális agyműködéssel!Álarc... Nos, Gárdonyi definiálta a legpontosabban! "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."
Ezzel egyetértek, hiszen hiába élsz valakivel, s lehet az testvér is együtt születésedtől fogva, akkor is CSAK megismered, de nem kiismered! Csupán az arcát fogod látni, de mindazt amit Ő a lelkében belül átél, maximum a kivetített fizikai és/vagy verbális dologból tudod majd valamennyire.Ole Nydahl akit nagyra tartok a tudásáért a következőt írta a szerelemről:
"A szerelem művészete abból áll, hogy elengedjük a másikat, és teret adunk neki. Az igazi szerelemben a szabadság és a fejlődés ízét érezzük, és kapcsolatunk mentes minden ragacsos kötődéstől. Azok a tettek és érzelmek éltetik, amelyek révén együtt tanulhatunk és fejlődhetünk. Fontos számunkra, hogy párunk boldog legyen, és környezetünkben élők is jól érezzék magukat. A szerelem akkor működik, ha társunkat nem uralni és korlátozni akarjuk, hanem képesek vagyunk megmutatni azokat a tulajdonságokat, amelyekkel eredendően rendelkezik - az erőt, a szépséget és a lehetőségeket -, majd ezeket együtt sugározzuk ki a térbe."Mindez ugye szépen hangzik. Viszont a megvalósítása az érzelmi dolgoknak mentális oldalt is megkíván! Elvégre nem lehet "azért, mert szeretlek" alapon élni! Egy jól működő párkapcsolat, társkapcsolat csak és kizárólag úgy működhet hosszútávon, akár megmerem kockáztatni, hogy a sírig, ha mindkét fél tudatosan kivitelezi a dolgokat az érzelmi oldal mellett. A kettő külön nem megy!
Szeretem a páromat, akkor megteszek érte mindent a lehetőségeimhez képest. Ezzel bizonyítva azt, hogy Őt tiszteletem (mentálisan), szeretem (emocionálisan), és Ő az a személy akivel viták (mentálisan), veszekedések (emocionálisan) árán is együtt vagyok. Ugyanakkor természetesen szintén a mentális és emocionális oldallal közös egyetértésben meghagyom a szabadságát... És még lehetne sorolni!A szerelemmel az a baj, hogy tudatosság nélkül vágnak bele nagyon sokan! Mert tetszik ez a pasi és/vagy csaj. Ezzel nincs még önmagában semmi gond! De a megvalósításnál már problémák jönnek elő!
Mi a szerelem? Az amikor az adott partnerről elképzelem, hogy Ő ilyen meg olyan. Vagyis emocionálisan hatok magamra a tudatosság helyett, hogy nekem rá szükségem van... Mert jó kerek segge van, jó nagy f...ókusszal látja a világot és még lehetne sorolni.
Anyáink, apáink, nagyszüleink akik 40-50-60 éve is együtt vannak, Őket sem a szerelem tartja össze. Aki még idős korában is azt mondja, hogy "csak a szerelem", az nem mond igazat! Nyilván jelen lehet a szerelem, de nem a rózsaszín köd értelmében! Őket sokkal több, sokkal komplexebb érzelmi szálak kötik össze, mint amit a szerelem bármilyen értelemben is jelent!A vallást megint nem keverném sehogy a témához, mivel én szeretek általánosan, reálisan azért a dolgok közepében hinni, azokat vallani. Mert a katolikus így, a református úgy, a zsidók másképp... Nem! Tiszteletben tartom a vallásokat és a szokásokat, de ezekről direkt amiatt nem témázom, mert jobban szeretem, ha senki nincs még véletlenül se megsértve semmivel. Nyilván ezzel nem azt mondom, hogy egy kötetlen beszélgetésbe nem témáznék erről, vagy, ha valaki úgy kívánja. De ezek inkább a magánvélemény oldalamon, privátban férnek el.
-
#64
#09819904
törölt tag
Csoffadalom
#62
#09819904
törölt tag
válasz
Csoffadalom
#62
üzenetére
Az emocionális érzelmi világ az az emberi "testrész" ami hiába áll stabil alapokon, a legkönnyebb egy pici ponton romba dönteni.
Ez nagyjából olyan, mintha egy piramis tetejére egy kb. 10 centi mély, 1 centi átmérőjű lyukat fúrsz és abba mindig csöpögne víz. Idővel szépen a piramis eltűnik. No, persze ez most egy érzelmi jellegű példa volt.
Az életben azért lehet igen durván övön alulit ütni akarva-akaratlanul amivel összedől a kártyavár.Stabil, megingathatatlan ember nem létezik!
[ Szerkesztve ]
-
#09819904
törölt tag
Azért az életkort nem csak úgy kell nézni, hogy azért, mert 19 éves attól még fiatal! Igen, egy 30-40-50 éveshez képest fiatal. Viszont ez a statisztikai, számszaki része.
Az is lényeges, hogy lelkiekben mennyi idős! Tudod Te is biztosan, hogy vannak emberek akik sokkal hamarabb nőttek fel. Szülők elvesztése, rossz körülmények vagy bármi más miatt. Nos, azon emberek hiába fiatalok, lelkiekben sokkal felnőttebbek.
Az érzelmi világ, hogy k hogyan éli meg és át a dolgokat az is egyénenként más és más! Amíg pl. téged egy anyázás nem hat meg, addig mást igen, hogy egy sarkított példával éljek.
A párkapcsolati dolgok is egyénenként másképp viselik meg az embert. Van nem egy olyan lány akire, ha ránézel a legnagyobb jóindulattal is emo-s k****nak titulálnád. Holott neki ez csak egy külső stílus, a lelkében pedig annyira érzelmes ember akit egy szakítás padlóra küld(het) akár évekig. Más hasonló kaliberű ember akár egy óra alatt is átesik mindenen és éli tovább a kis életét.Azzal egyetértek, hogy a legfontosabb dolog a saját portánkon körülnézni! Bár azt sem szabad elfelejtenie nagyon sok embernek, hogy a konzekvenciákat le kell vonni a hibákból a másik fél okolása helyett. Szintén fontos, hogy a bosszú helyett a saját sorsának javítására szentelt idő jobban megtérül.
A világ mentalitásáról pedig csak annyit, hogy megbetegedett, velejéig romlott. Vannak tisztelettartó emberek, akik viszik tovább a múlt jól bevált hagyományait, de egyre kevesebb ilyen ember van. Egyszerűen mára nem sok olyan hiteles emberbe lehet botlani aki barát, társ, partner titulust megérdemel effektíven!
Ez adódik abból, hogy mára a minőséget felváltotta a mennyiség. -
#09819904
törölt tag
Találtam egy videót Csernustól amiben a boldogtalan kapcsolatokról tart előadást. A hangminőség kicsit úgymond zajos, de azért még érthető.
http://www.youtube.com/watch?v=GSSH3PD9nVk
Szerintem pár felmerült kérdésre választ ad!
Új hozzászólás Aktív témák
lo Egy kis mese az életről. Mindenféle túlzás és segédanyag nélkül.
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- PlayStation 5
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Politika
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- EA Sports WRC '23
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen