Új hozzászólás Aktív témák

• #2 Cifu nagyúr Romvr #1

  Új Válasz 2016-08-29 11:38:03 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz Romvr #1 üzenetére

  Azért az 1-2 óra igencsak optimista dolog. Kezdjük például az Antarktiszi kutatóbázisokkal, ahol az első időkben hónapokra el voltak szeparálva a világtól. Ugyanez pepitában megvolt korábban rádióállomások, világítótornyok személyzeténél. Szóval vannak példák hasonló szintű elszeparáltságra.

  Aztán folytassuk a nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal, ahol egy átlagos bevetés 80-90 nap, a leghosszabb 140 nap, de ez idő alatt pedig akár 120-150 ember is élhet úgy, hogy nincs még csak egy ablak se, amin kinézhetnének, a személyzet harmada pedig un. "hot bunk"-okban alszik, tehát 2-en, 3-an osztozkodnak egy ágyon. Na most ehhez képest az, hogy itt bizonyos szabadság van azért, megoldható.

  Tény persze, hogy tengeralattjárón szolgálni sem leányálom, legtöbbször 3-5 forduló után a legénység alacsonyabb beosztású tagjai átkéretik magukat máshova, vagy leszerelnek. A tiszteket leszámítva alig pár százalék az, aki az egész életét erre teszi fel.

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák