Új hozzászólás Aktív témák
-
Azért az 1-2 óra igencsak optimista dolog. Kezdjük például az Antarktiszi kutatóbázisokkal, ahol az első időkben hónapokra el voltak szeparálva a világtól. Ugyanez pepitában megvolt korábban rádióállomások, világítótornyok személyzeténél. Szóval vannak példák hasonló szintű elszeparáltságra.
Aztán folytassuk a nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal, ahol egy átlagos bevetés 80-90 nap, a leghosszabb 140 nap, de ez idő alatt pedig akár 120-150 ember is élhet úgy, hogy nincs még csak egy ablak se, amin kinézhetnének, a személyzet harmada pedig un. "hot bunk"-okban alszik, tehát 2-en, 3-an osztozkodnak egy ágyon. Na most ehhez képest az, hogy itt bizonyos szabadság van azért, megoldható.
Tény persze, hogy tengeralattjárón szolgálni sem leányálom, legtöbbször 3-5 forduló után a legénység alacsonyabb beosztású tagjai átkéretik magukat máshova, vagy leszerelnek. A tiszteket leszámítva alig pár százalék az, aki az egész életét erre teszi fel.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ez az adott Mars missziótól függ. Vannak olyan Mars-misszió tervek, ahol csak 60 napos ott-tartózkodással, és 190 napos oda, illetve 190 napos visszaúttal számolnak. Ez 440 nap, alig valamivel hosszabb, mint egy év, és erre vonatkozott például a Mars 500 közös európai-orosz szimuláció.
Persze például a NASA Mars Design Referene Mission szerint 180 nap az út oda, 550 nap a Mars-felszínen tartózkodás, és újabb 180 nap a visszaút.
Megint más kérdés, hogy a SpaceX egyirányú Mars-utazásokkal számol a Mars-kolónia felépítésénél...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
De most komolyan kérdezem, mivel viszi ez előrébb az emberiséget? Idióta presztízs hajhászás, gyakorlati jelentősége zéró,
Az emberes űrutazás fejlesztésének zéró a jelentősége?
Magyarul azt mondod, hogy az Emberiség sose hagyja el a Földet?
Roppant szűklátókörűség ez szerintem...
nem hiába jegeli a NASA is a projektet.
Nem jegeli, nincs rá kerete, így az előzményekre koncentrál, a minél hosszabb emberi űrbéli tartózkodás hatásaira, azok kezelésére és így tovább.
A NASA már az 1960-as években kidolgozott konkrét Mars-programot, Von Braun pedig már az 1940-es évek végén. A probléma a költségvetés. Amíg a NASA-nak a kongresszus mondja meg, hogy mire költsön, addig arra költ, amire a politikusok és az őket támogató lobbysták akarják.
Szóval hogy a NASA miért jegeli a projektet, az egy picit összetettebb dolog...
Az emberes űrutazás egy zsákutca
Lásd fent, az emberiséget a Földre "zárni" pedig szűklátókörűség...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Minden szép, minden jó, de közölnék vajon, ha nem ilyen a teszt eredménye?
Igen. 1999-ben volt egy nemzetközi szimuláció Moszkvában, egy 110 napos izolációs program, elég csúnyán sült el, az egyetlen női résztvevőt zaklatták, a japán résztvevő pedig idő előtt kiszállt az egészből és elhagyta az izolációs részleget. Itt olvashatsz róla.
Persze a megoldás oroszos lett, a Mars 500 esetében csak férfiak voltak az izolációs csoportban...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A kettő kizárja egymást. Akkor most te szűklátókörű vagy?
A kettő kizárja egymást, mert az egyik nem igaz. Az emberes űrutazás aligha nevezhető zsákutcának, pláne nem érvek nélkül...
Igen, aki így gondolja, arra azt mondom, hogy szűk látókörű.
Azt mondjuk nem tudom, miért lennék emiatt én szűklátókörű, de hát érveket te sem hoztál fel.
Fele-fele arányban kellett volna, vagy persze nő nélkül, de szerintem az se jó, mert szex nélkül az agresszivitás nő.
Ott link, a Mars 500-at csak férfiakkal csinálták meg, komoly belső problémák nélkül.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Godlike79: Talán meg kellene először próbálni (újra) a Holdra eljutni, és ott tesztelgetni, az azért nem akkora para és távolság mint a Mars.
A Mars több szempontból is érdekesebb, mint a Hold, például van légköre, nagyobb a gravitációja, stb.
Abból a szempontból igazad van, hogy egy Hold-bázis biztonságosabb és ott is lehet hasznos információkat gyűjteni, de effektíve egy Mars-bázis létrehozása nem annyival drágább, mint amennyivel több haszonnal kecsegtet.
@cami][us: Ez az Antarktisz a mániád, pedig amíg odaérnek nincs komoly kozmikus sugárzás, vagy egy random meteorit ami véget vethetne az expedíciónak és azért a jó szervezést olcsóbban is meg lehet oldani a féléves sötétség idejére.
Tehát adott élő példa van, amikor hónapokig el voltak teljesen zárva kutatócsoportok, de az nem számít, csakmertazért. Értem.
Most az a valóság, hogy az USA durván el van adósodva
Ahham, ezt hogy sikerült összekötnöd azzal, hogy az USA költ messze többet továbbra is az űrkutatásra, ezen belül az emberes űrkutatásra? Ráadásul egyre többet...
és másnak sincs sokkal több sansza a bolygóközi kalandra
SpaceX, 2018-ban indul a tervek szerint a Red Dragon személyzet nélküli kapszula, amely a Dragon V2 űrhajó egy módosított változata, hogy tesztelje az űrhajó Mars-ra való leszállásának képességeit.
A SpaceX Mars-idővonala per pillanat így néz ki:
2018: Falcon Heavy hordozórakétával egy Red Dragon űrhajót küldenek a Marsra.
2020: 2 Falcon Heavy hordozóratévával két Red Dragont küldenének a Marsra.
2022: Továbbra is személyzet nélküli küldetés, az új, Mars Colonial Transporter (MCT) fantázianevű hordozórakétával ellátmányt küldenek a Mars felszínére, a tervezett emberes utazás leszállási pontjára.
2024: Az első személyzettel ellátott Red Dragon misszió, MCT hordozórakétával indítva.
Forrásde a Mars egy lakhatatlan sivatag, az Antarktiszon legalább a belélegezhető levegő és a víz fix hogy mindenhol ott van.
Ha majd mondjuk 20 éven belül létrejön az első Mars-misszió, és ember utazik a Marsra, akkor mi lesz a kifogás, hogy miért nem jó?
A SpaceX tervét fent írtam le.
Tavaly Bolden felvázolta a NASA Mars-terveit, és 2030-as évekre datálja az első emberes NASA Mars missziót, hovatovább az ezt meglőző Mars-robot missziók ezt készítik elő. Az orosz és a kínai űrügynökség is kinyilvánította, hogy hosszú távon szeretnének sikeres emberes Mars-missziót véghezvinni.Nyilván tervek eddig is voltak, de rámutatnék, hogy mennyi ember dolgozik azon, hogy márpedig igenis ember léphessen arra a bizonyos "lakhatatlan sivatag" felszínére.
Talán nem egészen ok nélkül...
@a_n_d_r_e_w: Kicsit egyoldalú a cikk, de ha igaz amit állít, akkor nem a nő jelenti a problémát, hanem a tahó ruszki, szóval nekem az jön le, hogy nem a nőket kell kihagyni a projektből, hanem a ruszkikat. Nem hiszem el amúgy, hogy rendes pszichológiai tesztekkel ne tudnának kiállítani egy profi legénységet.
Ettől még a Mars-500-at bizony csak férfiakból álló legénységgel csinálták meg. Nyilván ez egy esetleges orosz Mars-programot érinti első sorban, illetve az oroszok által befolyásolt Mars-missziót, de itt nem ez volt a kérdés, hanem az, hogy a problémák kikerülnek-e. Az adott esetben látható, hogy igen, kikerültek.
De az én véleményem az, hogy aki egy ilyen lehetőséget képes lenne a faszával gondolkodva veszélyeztetni, az egyszerűen alkalmatlan a feladatra.
Nagyszerű, azért csendben tegyük hozzá, hogy ez egy olyan probléma, amely itt a Földön sem egyszerűen megoldható. Pont hogy te is felsoroltad a problémákat...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A SpaceX. Kerozin.
Melyikkel van a problémád?
SpaceX? Ó, végül is már most is övék a kereskedelmi indítások több, mint fele. Pont nemrég állapodott meg a SES-el az első újrahasznosított első fokozattal való indításhoz. Pontos árat nem mondanak, korábban a SES 20 millió dollár körüli árat tartott volna jogosnak, a SpaceX 30 millió dollárt emlegetett. Még ha a 30 millió dolláros árhoz is van közelebb, akkor is egy több, mint 5 tonnás műhold GTO pályára állításáért ez szabályos dömping ár, a potenciális konkurencia árainak negyede-ötöde. De még a csak fejlesztés alatt álló Ariane 6 is legalább kétszer drágább lesz, miközben a SpaceX F9R-re már megszületett az első szerződés. Magyarul a SpaceX lesöpri a konkurenciát.
Kerozin? Hm. Saturn V. első fokozat, az egész R-7 hordozórakéta-család (alias Szojuz hordozórakéta), az új orosz Angara hordozórakéta-család, Atlas V, és sorolhatnánk tovább (Thor/Delta család a Delta III.-ig, N1, Zenyit, stb.). Szóval mi is a probléma vele?
Bár igazad lenne, de ez nem mérhető egy amundsen-i kalandhoz a jeges alvégen.
Elszeparáltság, segítség esélye terén? Mert hát azzal kapcsolatosan hoztam szóba.
De miért is nem lehet hozzámérni? Ki ment volna megmenteni őket? Hogy jeleztek volna, hogy segítségre van szükségük? Especiel egy Mars-küldetésnél legalább a folyamatos kommunikáció megoldható, amivel Amundsen konkrétan nem rendelkezett.Mond kérlek, hogy valaki fizet neked azért, hogy ennyire értetlen hsz.-eket posztolj...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it A résztvevők és a kutatók szerint a teszt sikeres volt: bizonyították, hogy az űrhajósok képesek lesznek elviselni az akár évekig tartó terhelést.
- APPLE Mac Studio M1 Max 10C CPU, 24C GPU, 32G RAM, 512GB SSD
- Kingston A400 960GB (SA400S37/960G)
- Ohh! HP EliteBook 840 G6 Fémházas Laptop 14" -70% i5-8365U 4Mag 16GB 512GB SSD FHD IPS + Táska!
- Szép! HP EliteBook 840 G6 Fémházas Laptop 14" -70% i5-8365U 4Mag 8GB 512GB SSD FHD IPS + Táska!
- Arctic Cooling Liquid Freezer II 280
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen