A szerzői jog hálójában

Ahogy a szerkesztés, az adminisztrátorok munkája is önkéntes. Mennyi plusz elfoglaltságot jelent adminisztrátornak lenni a Wikipédián? Ön még bírja?

Ha megnézzük a Wikipédia munkatársait, akkor szerintem a legtöbbet dolgozó munkakör az egyszerű szerkesztőé. Természetesen ebbe beletartozik mindenki, aki új szócikket ír, de ennél jelentősen nehezebb feladat a szócikkeket bővíteni, korrektúrázni, formailag, helyesírásilag és tartalmilag ellenőrizni. Az adminisztrátorok ilyen szempontból szinte jelentéktelen személyek: feladatuk nem a tartalomra, hanem a technikai problémákra korlátozódik, mint amilyen a végleges törlés, a vitarendezési eljárás ellenére is beilleszkedni képtelen vagy vandál szerkesztők technikai kizárása, a felület változtatásainak átvezetése. Ez jelentősen kevesebb munka – legalábbis normális esetben –, mint a többieké.

Mindezen munkatársak munkája önkéntes, de az, hogy ki mennyi időt tud vagy akar vele tölteni, nagyon széles skálán változik. A havi egy szerkesztéstől a napi több óráig minden előfordul. Nyilván bizonyos élethelyzetekben az embernek több ideje marad szerkeszteni vagy adminisztrálni, míg más esetekben jelentősen kevesebb. Én mostanában sokkal kevesebbet tudok a szerkesztéssel foglalkozni, mint szeretném, egyszerűen időhiány miatt, de amúgy bírom, hiszen folyamatosan újdonságokkal kerül szembe az ember, nem beszélve a szerkesztők jó társaságáról.

Nemrég a magyar kiadás egyik legaktívabb szerkesztőjéről kiderült, hogy jogvédett kézikönyvekből származó szócikkek ezreit töltötte fel az oldalra. Noha a másolt lapokat azóta törölték az adminisztrátorok, a szerzői jogot sértő gyakorlat éveken át háborítatlanul folyt. Mit tudnak tenni a hasonló esetek megelőzése érdekében? Egyáltalán: a Wikipédia szerkesztési elvei szerint honnan saját alkotás egy szócikk, és meddig másolás?

Habár az említett eset láthatóan elérte a sajtó ingerküszöbét, az mégis sajnálatos, hogy mennyire távol áll a valóságtól a megjelent cikkek tartalma. Fontos megérteni azt, hogy a Wikipédia ma az egyik legtisztább, szerzői jogi szempontokat leginkább tiszteletben tartó webhely annak ellenére, hogy e jogok betartása a valós életben gyakorlatilag teljes képtelenség. A mai világunkhoz teljesen alkalmazkodni képtelen, elavult jogi hálóban való vergődés hatalmas energiákat emészt fel, és szerkesztőink idejének jelentős részét teszi ki a megfelelő, szabadon felhasználható anyagok elkészítése, illetve az anyagokban felhasznált művek jogszerű felhasználhatóságának biztosítása. Ez a munka – a számtalan ellenőrzés, egyedi engedélykérés, az anyagok eredeti szerzőinek felkutatása – a háttérben folyik, ebből az egyszeri olvasó szinte semmit sem tapasztal.

Az említett probléma a szócikkek számában kiemelkedő, valamint abban, hogy a körülmények miatt ez ilyen sokáig – évekig – nem derült ki. Azonban a rendszer itt is ugyanúgy működik, mint egyébként: az ellenőrzés során felszínre került a probléma, és a szerkesztők az idejük jelentős részét erre áldozva megvizsgálták és orvosolták a kérdést. De ettől eltekintve ez a folyamat amúgy folyamatosan zajlik, természetesen jelentősen kisebb méretekben. Így a kérdésnek azon részére, hogy mit tesz ez ellen a Wikipédia, a válasz egyszerű: ugyanazt, mint eddig, szúrópróba vagy értesítés alapján ellenőrzés és probléma esetén annak megoldása.

Az utolsó kérdés erősen jogi jellegű, így arra csak a jogképzetlen magánvéleményemet tudom elmondani, mely semmiféle garanciát nem nyújt arra nézve, hogy ezt akár profi szerzői jogász, akár a bíróság egy esetleges perben így gondolná. Sőt, az eddigi tapasztalatunk szerint képtelenség egyenes állásfoglalást kapni jogásztól bármilyen kétséges kérdésben azon túl, hogy „majd a bíróság egy esetleges perben el fogja dönteni”, ami jelentősen megnehezíti az amúgy is sziszifuszi jogkövető magatartást.

Mi úgy értelmezzük, hogy a szerzői jog műveket és nem tényeket vagy gondolatokat véd, tehát másolás az, amikor valaki egy adott művet lemásol. Ha a másolás során pár szó megváltozik, de az eredeti mű jellege megmarad, akkor az még másolás. Ám ha az eredeti művet valaki elolvassa, és az alapján saját szavaival a megismert tényeket leírja, már új, kreatív művet hoz létre, ami nem másolata az előzőnek. Biztos vagyok benne, hogy a jogászok fele szerint tökéletesen így van, a másik fele szerint pedig ennél nagyobb ökörséget nem lehet mondani. De aláírni senki nem akarta eddig a véleményét...

A másolási ügy kapcsán az adminisztrátorok egy csoportja tárgyalásokat kezdett az abban leginkább érintett Világirodalmi lexikont kiadó Akadémiai Kiadóval arról, hogy az engedje át a szócikkek publikálásának jogait az online enciklopédiának. Ez ügyben sikerült eredményeket elérniük? Volt már példa hasonló felajánlásra a szerzői jog által még védett lexikonok esetében?

Emlékeim szerint a tárgyalások még a probléma felfedezése előtt kezdődtek, de nyilván utána kissé más megvilágításba kerültek. Mindenesetre szögezzük le: szó nincs arról, hogy a szócikkek jogait át kellene engedni; arról viszont igen, hogy azokat egy szabad felhasználásra jogosító, de az eredeti szerzőt kötelezően feltüntető felhasználói szerződés – licenc – alapján publikálni lehetett volna. Azonban a dolog jelenleg megfeneklett, mert a kiadó képviselője elképzelhetetlennek találta azt, hogy bárki, aki tisztában van a licenc által biztosított szabadsággal, bármilyen munkáját is így akarná közzétenni. Értelemszerűen ezzel az érveléssel a wikipédisták – akik nyilvánvalóan pont ezt teszik – elég nehezen tudnak mit kezdeni.

Nagy sikerünk viszont – ez főként Istvánka nevű szerkesztőnk érdeme, aki helyben tárgyalt a kiadóval – az, hogy a Romániai magyar irodalmi lexikon első négy kötetét szabad licenc alatt publikálhatjuk, amit a művet megjelentető Kriterion kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Wikimédia Magyarország egyesület közötti megállapodás tett lehetővé.

bj

Fotók: Fekete András