A Facebook jól csinálja

Az Amerikai Egyesült Államokban általánosságban elmondható, hogy az adatvédelmi törvények alapján a jogosult kérheti az adatkezelőtől, hogy az elhunyt felhasználó elektronikus kommunikációjának tartalmát tegye megismerhetővé számára, a jogosultat pedig azonos hozzáférési jogosultságok illetik meg, mint amelyek a szolgáltató és a felhasználó között köttettek. Az USA területén jellemzően az örökhagyó végakaratának kiderítésében élnek a lehetőséggel, bár a törvények nem mondják ki, hogy kizárólag erre a célra használhatóak. Az Európai Unióban hasonló önálló szabályozás nincs, elsősorban levéltári, egészségügyi adatok (stb.) kezelésével kapcsolatos ajánlások lelhetők fel, így a NAIH úttörő szerepet tölt be a területen.

A hatóság álláspontja szerint az amerikai törvényekhez hasonló szabályozás hazai bevezetése nem tűnik indokoltnak, mivel túl tágan értelmezi a személyes adatokhoz való hozzáférés célját. Olyan adatok is a hozzátartozók és/vagy az örökösök birtokába juthatnak ugyanis, melyek semmilyen kapcsolatban nincsenek a végakarat kiderítésével, ráadásul magántitkokat is tartalmazhatnak, melyekhez az elhunyt életében nem járult volna hozzá. Azonban a Nevada államban megjelenő szabályozás, mely lehetővé teszi az elhunyt felhasználói fiókjának törlését, a NAIH szerint megfeleltethető lehet az európai adatvédelmi sztenderdeknek.

Az elhunytak adatait is kezelni kell [+]

A NAIH ajánlásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az online szolgáltatások nyújtásának oka és azzal együtt a szolgáltatási szerződés a felhasználó halálával együtt jellemzően megszűnik, így az elhunyt személlyel kapcsolatos adatokat fő szabály szerint törölni kell. Az Infotv. azonban jelenleg nem ad lehetőséget az örökösöknek és hozzátartozóknak, hogy a megfelelő dokumentumok bemutatása mellett ezt kezdeményezzék a szolgáltatónál.

Éppen ezért a hatóság szerint szükséges a jövőben egy új, törvényen alapuló jogalap megteremtése, amely az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezeléseknél lehetőséget ad a kezelt adatok megsemmisítésére, tehát a törlésre irányuló felhívás jogával ruházza fel a hozzátartozókat, örökösöket. Ez azonban az online térben, ahol gyakran nehezen beazonosítható, hogy valójában ki használta az adott fiókot, nehézkes. Éppen ezért a NAIH azt javasolja, csak abban az esetben kerülhessen törlésre sor, ha a profil korábbi felhasználóját kétséget kizáróan be lehet azonosítani a megadott személyes adatok alapján. Fontos még, hogy például a harmadik személy által az elhunytról közzétett, nem kegyeletsértő tartalmakat ez a jövőbeni rendelkezés nem érintheti.

A Facebook megoldása a profil tulajdonosának kezébe adja a döntést, mi történjen halála esetén

Az online közösségi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók figyelmét tehát arra hívja fel a NAIH, hogy „adatvédelmi szabályzatukban tájékoztassák a felhasználókat az elhunyt felhasználóhoz köthető adatokkal kapcsolatos jelenlegi jogi lehetőségekre. Továbbá a szolgáltatás igénybe vételéhez elfogadandó szerződési feltételekben lehetőség szerint teremtsenek arra lehetőséget, hogy a kegyeleti jogokat és a célhozkötött adatkezelés elvének megfelelését minél szélesebb körben tudják érvényesíteni a felhasználók és azok hozzátartozói a megfelelő jogosultságok igazolása után.”

A Facebook idén jelentette be, hogy lehetőséget teremt a felhasználóinak arra, hogy egy (vagy több) ismerőst megjelöljenek, akik a felhasználó halálát követően kezelhetik a profilt. A vállalat ebben az esetben lezárja a fiókot, illetve lehetőséget biztosít a hozzátartozóknak, hogy a temetés idejével kapcsolatban, megemlékező, vagy egyéb speciális üzenetekkel egészítsék ki az adatlapot. A NAIH szerint ez egy jó és követendő példa, ugyanis a Facebook nem engedi a hozzátartozóknak, hogy a privát üzeneteket ellenőrizzék, vagy úgy tegyenek, mintha az illető még mindig élne.