Az Európai Bizottság – hasonlóan az amerikai hivatalos politikához – mind veszélyesebbnek találja azt a propagandát, illetve azokat az internet adta lehetőségeket, melyek a nemzetközi terrorizmust önmaga megszervezésében, akcióinak előkészítésében, kapcsolati rendszerének bővítésében segítik, s a testület állásfoglalása szerint a jövőben keményebb fellépést ígérnek és követelnek – értékelte a jelenlegi politikai hangulatot elemzésében a Reuters korábbi tudósításaira és az elmúlt hónapok politikai eseményeire alapozva a Sydney Morning Herald elemzője még a hónap elején.
A közelmúlt eseményei is érvként szolgáltak a politikusok számára. Az tény, hogy az év eleje, de különösen a nyári letartóztatása óta az újságok címlapjára kerülő, Nagy-Britanniában élő Younes Tsouli arra használta internetkapcsolattal rendelkező számítógépét, hogy az al-Kaida terrorszervezet ideológiáját terjessze, igyekezzék mind több öngyilkos merénylőt toborozni, s próbálja meggyőzni a hívőket, hogy gyilkolják a nem muszlimokat. A marokkói születésű Tsoulit és két társát – akikkel egyébként személyesen soha nem találkozott, csak a neten tartották a kapcsolatot – nemrég (ilyen indoklással elsőként) 24 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték terrorizmusra való felbujtás miatt. Ehhez a történethez szorosan kapcsolódik, hogy októberben egy skót diákot „önkéntes öngyilkos bombamerénylőként” nyolc év börtönre ítélték, mivel bombakészítéshez alkalmas alapanyagokat találtak nála, amelyeket a neten keresztül árult is.
Mindez összecseng az amerikai belpolitikában jelenleg is gőzerővel folyó terroristaellenes kampánnyal, melynek során New York rendőrfőnöke november elején egyenesen „új Afganisztánnak” nevezte az internetet, s a nemzetbiztonsági hivatal, a Homeland Security egyik vezetője, Michael Chertoff apokaliptikusan azt nyilatkozta, hogy az al-Kaidához hasonló szervezeteknek nincs már szükségük kiképző táborokra, hiszen ott van nekik a világháló.
A politikusok kemény szavai által megjelölt – vélt vagy valós – veszélyek ellen tenni azonban már nem ennyire egyszerű. A Reuters által megkérdezett Johnny Ryan, a nemzetközi kapcsolatok dublini kutatója úgy véli, nem lehetséges olyan internetes szabályozást alkalmazni, amelyet a felhasználók ne tudnának kijátszani, megkerülni: a letiltott honlapokat gyerekjáték az egyik országban található szerverről áthelyezni egy másik országba, a csevegő csatornákat pedig gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni. Ryan, aki ezt a véleményét részletesen ki is fejtette egy könyvben (Countering Militant Islamist Radicalisation on the Internet) úgy véli, hogy egy olyan törvényi keretekkel rendelkező közösségben, mint az Európai Unió, lehetetlenség internetes cenzúrát alkalmazni. Érveinek támogatására Kína példáját hozta fel, ahol hatalmas állami erőforrásokkal, szervezett módon igyekeznek ellenőrizni az internetes adatforgalmat, ám ez a vállalkozás mégis sikertelen, mivel a felhasználók elszántsága és ötletessége folyamatosan a netrendőrség előtt jár.
Ryan véleményét támogatja Omar Bakri Mohammed, egy radikális iszlamista prédikátor – akit a 2005-ös bombamerényletek utáni megszólalásai miatt kitiltottak Nagy-Britanniából –, mivel szerinte is kontraproduktív a politikai tiltás: az ellenkező hatást éri el, fel fogja erősíteni a terroristák, terroristajelöltek internetes tevékenységét.
Bakri egyébként azt mondta a Reuters újságírójának egy telefoninterjú során, hogy a nyugati politikának inkább a párbeszédre, a vitára kellene törekedni a kommunikációs – és egyéb – háború helyett. Mint a harcos muszlim vezető kifejtette: az internet adta lehetőségeket – így vagy úgy – ők mindig is ki fogják használni.
