A neves jogvédő csoport, az Electronic Frontier Foundation (EFF) a héten keresetet nyújtott be egy szövetségi bíróságon, melyben azt követelik, hogy hozzák nyilvánosságra az Igazságügy-minisztérium egyik korábbi alkalmazottja és a Google közötti teljes kommunikációt.

A kissé fura esett amiatt keletkezett, mert Jane Horvath csak 2007 augusztusa óta a Google vezető személyiségi jogi tanácsadója, ezt megelőzően a minisztérium számára végzett hasonló munkát, s fontos szerep jutott neki abban az ügyben is, amikor a kormányhivatal 2006-ban azt követelte a keresőcégtől, hogy egy adott hét teljes keresési dokumentációját bocsássák a kormány rendelkezésére. A Google masszívan ellenállt a kérésnek, ám a hivatalos nyomás odáig vezetett, hogy bírósági döntés után az adott periódusból ötezer véletlenszerűen kiválasztott keresést átadtak a hivatalnak. Mint az EFF közleménye is megállapítja, Jane Horvath „nyilvánosan kritizálta” a minisztérium kezdeti követelését.

A kereset benyújtásának indokáról David Sobel, az EFF vezető tanácsadója azt írja közleményükben, hogy az állami hivataloknak hatalmas „adatétvágyuk” van, így közérdek megtudni, hogy a Google és az Igazságügy-minisztérium vezető jogásza miről tárgyaltak (e-mailben, levélben s minden egyéb módon), mielőtt Horvath átigazolt volna a Google-höz. Kérésüket az információszabadságot biztosító törvényre (Freedom of Information Act – FOIA) hivatkozva küldték el a minisztériumnak, de ők hat hónap után sem válaszoltak, ezért fordult most az EFF a bírósághoz.

Az EEF – több lap által értetlenséggel fogadott – kérése azért különösen érdekes, mert bár Jane Horvath egész pályafutása eddig a személyiségi jogok védelmében zajlott – ez volt a feladata a minisztériumban és több nagy cégnél is –, elvégzett munkáját sokan kritikusan szemlélik: ahogy a Wired annak idején tudósított róla, bár a nyílt színen Horvath mindig kiállt a személyiségi jogok védelmében, ténylegesen folytatott jogászi gyakorlata némiképp ellentmond a róla kialakított pozitív képnek.