A szólásszabadság fontosabb a banktitoknál

Néhány hete nagy vihart kavart, hogy a céljai szerint bizalmas kormányzati és gazdasági információk nyilvánossá tételét felvállaló Wikileaks.org weboldal elérését egy svájci bank panasza alapján bírósági határozat következtében korlátozták az Egyesült Államokban. (Nem a netről radírozták le, hanem az oldalt kiszolgáló szerver IP-címe és a wikileaks.org doménnév közti kapcsolatot törölte a szolgáltató, a 88.80.13.160 számsorral továbbra is bejött az oldal, s a más, nem amerikai doménkezelőknél bejegyzett címek továbbra is működtek.) Pénteken azonban az ügy új fordulatot vett, amikor a kaliforniai bíróság feloldotta a tiltást. A határozat kihirdetése után néhány óra múlva az oldal újra rendesen üzemelt.

A korlátozást korábban elrendelő Jeffrey White bíró két fő érvet hozott fel előző döntésének visszavonására. Az első szerint mind a panaszos, mind pedig a doménnév tulajdonosa külföldi (kenyai lakhelyű ausztrál állampolgár), ezért kívül esnek az amerikai igazságszolgáltatás keretein. A második indok szerint a rendelkezés, mely Dynadot doménkezelőt kötelezte az amerikai webcím elérésének korlátozására, egyrészt értelmetlen volt, mivel számtalan tüköroldalon el lehetett érni a Wikileaks tartalmát, másrészt pedig a korlátozás épp a kívánt hatás ellenkezőjét érte el: felhívta a média és az emberek figyelmét az oldalra, s a döntésnek köszönhetően most sokkal többen ismerik, mint az eljárás előtt.

A Wikileaks.org
A Wikileaks.org kezdeti szándékai szerint elsődlegesen az elnyomó rezsimek által uralt országok lakóinak készült, de nyitottak minden olyan információra, melyek a közösségre tartoznak, ám bizonyos érdekek akadályozzák, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek. A névtelenség biztosítására az Onion Router (Tor) protokollt használják, ahol az adatok titkosítva áramlanak. (E protokoll biztonságosságát egyébként többen vitatják.) Az oda nem illő tartalmak, esetleges hamisítványok megjelenését nem zárhatják, ki, hiszen a wiki-rendszer erre lehetőséget ad, ám bíznak a web 2.0 erejében, hogy a közösség ki tudja ezeket szűrni.
Az összeesküvés-elméletek hívői már azt is felvetették, hogy az oldalt valójában valamelyik amerikai titkosszolgálat üzemelteti, ennek ellenére azonban a Wikileaks kínálta anonimitást sokan kihasználják, így a közelmúltban is több, nagy vihart kavart dokumentum került fel az oldalra, melyet készítőik nem a nagyközönségnek szántak: például az Egyesült Államok guantanamói fogolytáboráról, vagy a német állami trójai programról szóló információk.

A panaszt egyébként svájci Julius Baer Group. bankcsoport nyújtotta be, akik szerint a Wikileaks.org oldalán olyan dokumentumok találhatóak, melyek a bank ügyfeleinek állítólagos pénzmosási, illetve kajmán-szigeteki adócsalási akcióiról tartalmaznak részleteket, mely adatokat a Wikileaks állítása szerint a bank egyik alkalmazottjától szerezték meg. A Julius Baer az információ illegális megszerzésére hivatkozott, s arra a kárra, melyet a banktitok megsértése, illetve az illegális üzelmekkel való kapcsolatba hozás okoz nekik. A panasz beérkezése után White bíró két héttel ezelőtt elrendelte, hogy a Dynadot tegye elérhetetlenné a wikileaks.org címet, s egyben akadályozza meg azt is, hogy a domént átvihessék egy másik doménkezelőhöz, emellett elrendelték a kifogásolt dokumentumok eltávolítását is.

A bíró döntése azonnal felzúdulást keltett a jogvédők körében, akik a szólás- és véleményszabadságot biztosító alkotmányos jog korlátozásának nevezték White rendelkezéseit. Rákérdeztek arra is, hogy ha a Wikileaks valóban jogtalanságot követett el a banki dokumentumok közlésével, akkor miért nem csak ezen adatok eltávolítását rendeli el a bíróság, miért korlátozzák az egész weboldalt. Az elmúlt héten két neves jogvédő szervezet, az Electronic Frontier Foundation (EFF) és az American Civil Liberties Union (ACLU) is bejelentette, hogy jogilag felvállalják a weboldal képviseletét, majd csatlakozott hozzájuk a Harvard Law School is, s eljuttattak egy levelet (a küső tanácsadók számára lehetőséget biztosító amici curiae jogi formuláját kihasználva) a bíróhoz, melyben az intézkedés visszavonására szólították fel. A szólásszabadság biztosítása érdekében támogatta őket egy médiakoalíció is, melyhez gyakorlatilag az összes fontos amerikai sajtóvállalkozás csatlakozott.

A Julius Baer szóvivője, Martin Somogyi a Reuters kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy a tiltás visszavonása ellenére fenntartják panaszukat, mivel nemcsak hogy illegálisan megszerzett dokumentumokról van szó, hanem azokat meg is hamisították.

Azóta történt

Előzmények