Néhány hete nagy vihart kavart, hogy a céljai szerint bizalmas kormányzati és gazdasági információk nyilvánossá tételét felvállaló Wikileaks.org weboldal elérését egy svájci bank panasza alapján bírósági határozat következtében korlátozták az Egyesült Államokban. (Nem a netről radírozták le, hanem az oldalt kiszolgáló szerver IP-címe és a wikileaks.org doménnév közti kapcsolatot törölte a szolgáltató, a 88.80.13.160 számsorral továbbra is bejött az oldal, s a más, nem amerikai doménkezelőknél bejegyzett címek továbbra is működtek.) Pénteken azonban az ügy új fordulatot vett, amikor a kaliforniai bíróság feloldotta a tiltást. A határozat kihirdetése után néhány óra múlva az oldal újra rendesen üzemelt.

A korlátozást korábban elrendelő Jeffrey White bíró két fő érvet hozott fel előző döntésének visszavonására. Az első szerint mind a panaszos, mind pedig a doménnév tulajdonosa külföldi (kenyai lakhelyű ausztrál állampolgár), ezért kívül esnek az amerikai igazságszolgáltatás keretein. A második indok szerint a rendelkezés, mely Dynadot doménkezelőt kötelezte az amerikai webcím elérésének korlátozására, egyrészt értelmetlen volt, mivel számtalan tüköroldalon el lehetett érni a Wikileaks tartalmát, másrészt pedig a korlátozás épp a kívánt hatás ellenkezőjét érte el: felhívta a média és az emberek figyelmét az oldalra, s a döntésnek köszönhetően most sokkal többen ismerik, mint az eljárás előtt.

A panaszt egyébként svájci Julius Baer Group. bankcsoport nyújtotta be, akik szerint a Wikileaks.org oldalán olyan dokumentumok találhatóak, melyek a bank ügyfeleinek állítólagos pénzmosási, illetve kajmán-szigeteki adócsalási akcióiról tartalmaznak részleteket, mely adatokat a Wikileaks állítása szerint a bank egyik alkalmazottjától szerezték meg. A Julius Baer az információ illegális megszerzésére hivatkozott, s arra a kárra, melyet a banktitok megsértése, illetve az illegális üzelmekkel való kapcsolatba hozás okoz nekik. A panasz beérkezése után White bíró két héttel ezelőtt elrendelte, hogy a Dynadot tegye elérhetetlenné a wikileaks.org címet, s egyben akadályozza meg azt is, hogy a domént átvihessék egy másik doménkezelőhöz, emellett elrendelték a kifogásolt dokumentumok eltávolítását is.

A bíró döntése azonnal felzúdulást keltett a jogvédők körében, akik a szólás- és véleményszabadságot biztosító alkotmányos jog korlátozásának nevezték White rendelkezéseit. Rákérdeztek arra is, hogy ha a Wikileaks valóban jogtalanságot követett el a banki dokumentumok közlésével, akkor miért nem csak ezen adatok eltávolítását rendeli el a bíróság, miért korlátozzák az egész weboldalt. Az elmúlt héten két neves jogvédő szervezet, az Electronic Frontier Foundation (EFF) és az American Civil Liberties Union (ACLU) is bejelentette, hogy jogilag felvállalják a weboldal képviseletét, majd csatlakozott hozzájuk a Harvard Law School is, s eljuttattak egy levelet (a küső tanácsadók számára lehetőséget biztosító amici curiae jogi formuláját kihasználva) a bíróhoz, melyben az intézkedés visszavonására szólították fel. A szólásszabadság biztosítása érdekében támogatta őket egy médiakoalíció is, melyhez gyakorlatilag az összes fontos amerikai sajtóvállalkozás csatlakozott.

A Julius Baer szóvivője, Martin Somogyi a Reuters kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy a tiltás visszavonása ellenére fenntartják panaszukat, mivel nemcsak hogy illegálisan megszerzett dokumentumokról van szó, hanem azokat meg is hamisították.