A tőzsdezárás utáni kereskedésben 12 százalékot zuhant az Intel részvényeinek árfolyama – magával rántva a cég exkluzív partnereinek számító Dell és Apple papírjait is –, miután a félvezetőgyártó óriásvállalat tegnap csalódást okozó év végi eredményekről számolt be. A nyereség 2,5 milliárd dollár, részvényenként 40 cent volt 10,2 milliárd dollár árbevétel mellett a decemberrel véget ért három hónapos időszakban. Ugyan mindkét mutató javult az egy évvel korábbiakkal összehasonlítva, de így is elmaradt mind az elemzők, mind a cég saját prognózisától. Az Intel korábban legalább 10,4 milliárdos forgalmat várt papíronként 43 cent profit mellett.

Andy Bryant pénzügyi vezérigazgató szerint a cég egy jó éven, de nehéz decemberen van túl. Az év végi gyengélkedés nagyrészt az alaplapi lapkakészletek krónikus hiányának köszönhető (ezek a chipek felelősek a processzor és az egyéb alkatrészek közötti kommunikációért), de rontott a helyzeten az asztali PC-k iránti kereslet csökkenése, főként Amerikában. Mint kiderült, a chipsethiány miatt több számítógépgyártó az Intel első számú riválisának számító AMD processzorait használta fel decemberben – a Gateway eMachines márkájú gépei például jelenleg kizárólag AMD chipekkel vásárolhatók meg. Ennek köszönhető, hogy piaci részéből nagyjából egy százalékot átengedett konkurensének az Intel – mondta Bryant.

Az első negyedévre 9,1 és 9,7 milliárd dollár közötti árbevételt vár a vállalat, amely szintén elmarad a Wall Street 10 milliárd dollárt meghaladó várakozásától, és a szokásos év eleji 5 százaléknál nagyobb mértékű, mintegy 8 százalékos visszaesésnek felelne meg. A chipsethiányt már sikerült megszüntetni, de időbe telik, míg helyreáll a kínálat – óvatoskodott Bryant.

Az Intel az idén 6,5 milliárd dollárt tervez kutatás-fejlesztésre fordítani (a tavalyi 5,1 milliárd után), míg tőkeberuházási keretét 5,8 milliárd dollárról 6,9 milliárdra növeli. A büdzsé emelését a fejlettebb gyártástechnológiák egyre nagyobb beruházást igénylő bevezetése indokolta. A vállalat 2007-ben kíván áttérni a 45 nanométeres csíkszélességre, amely kisebb méretű, több tranzisztort tartalmazó és – elvben – alacsonyabb fogyasztású chipek gyártását teszi majd lehetővé.