Az Advanced Micro Devices (AMD) egy ma, magyar idő szerint, délután két órára időzített sajtótájékoztatón „fontos bejelentést” tesz – közölte a hétvégén az Intel riválisának számító processzorgyártó. A hírügynökségek és tekintélyes üzleti napilapok az ügyhöz közelálló forrásoktól úgy tudják, hogy az AMD – igazolva az elmúlt hónapok pletykáit, melyeket a legtöbb elemző és szakértő érthető szkepszissel fogadott – a grafikus csipeket (GPU) fejlesztő ATI Technologies felvásárlását fogja bejelenteni. A processzorgyártó a Wall Street Journal szerint 5,4 milliárd dollárt fizet – javarészt készpénzben – a kanadai vállalatért. Az AMD piaci értéke ma 8,84 milliárd dollár, az ATI-é pedig 4,2 milliárd, ami egyben azt jelenti, hogy a kaliforniai cég pénzügyi potenciáljának határain mozgó akvizícióval komoly prémiumhoz jutnak az ATI-tulajdonosok.
Az elemzők – akik eddig többnyire azt hangoztatták, hogy miért teljesen irracionális lépés egy ilyen felvásárlás – most kétségbeesetten próbálnak magyarázatot találni a mégis megvalósulni látszó ügyletre. Az egyetlen racionálisnak tűnő érv az, hogy az AMD a felvásárlás révén olyan komplett termékcsomagokat – platformokat – tud majd kínálni ügyfeleinek, mint az Intel, amelynek alaplapi lapkakészleteit, processzorait és vezeték nélküli hálózati vezérlőit összekapcsoló Centrino platformja rendkívül ügyes húzásnak bizonyult a noteszgéppiacon. Az ATI ugyanis nem csupán 3D-gyorsító processzorokat, hanem grafikus maggal ellátott csipkészleteket is fejleszt – márpedig a PC-k nagy része ilyen integrált megoldásokra épül.
Miért ne?
Az ügylet ellen szól ugyanakkor, hogy az AMD-nek az utóbbi években követett stratégiája – mely sorozatos veszteséges negyedévek után ismét nyereségessé tette a vállalatot – éppen a PC-s processzorgyártás melletti melléktevékenységek leválasztása volt. Ennek szellemében szervezte önálló vegyesvállalatba a cég a flashmemória-gyártást, majd szabadult meg alig egy hónapja az Alchemy üzletágtól, amely mobil eszközökbe fejlesztett alacsony fogyasztású csipeket.
Hector Ruiz AMD-vezér: mit tartogat?
Ráadásul sem a csipkészlet-, sem a GPU-biznisz nem aranybánya. Ezeken a piacokon hajszálvékony haszonréssel dolgoznak a szereplők, ezért a nyereségesség fenntartása is nehezebb, mint a processzorüzletben. Jól illusztrálja ezt, hogy az ATI tavaly 2,2 milliárd dollár árbevétel mellett mindössze 17 millió dollár profitot gyűjtött. Mi több, a kanadai vállalat termékeinek nagy része Intel-alapú számítógépekbe kerül, márpedig ezt a piacot szinte bizonyosan elvesztenék a felvásárlással.
Szintén szakítana az AMD azzal az eddig sikeresnek bizonyult stratégiájával is, amely partnerekre bízta a processzorokhoz szükséges infrastruktúra biztosítását. A vállalat egyik kulcsfontosságú társa az Athlon 64 csipek sikerre vitelében például éppen az ATI első számú konkurenseként jegyzett NVIDIA volt. Egy ATI-akvizíció ennek a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésnek is véget vetne.
A felvásárlás hírének hatására az ATI-papírok értéke 5,3 százalékkal ugrott meg a pénteki rendes kereskedésben, majd további 7 százalékot emelkedett a tőzsde zárása után. Az AMD részvényárfolyama ugyanakkor 15,7 százalékos mélyrepülésbe kezdett.
