A hétvégén napvilágot látott sajtóértesülések – bármennyire is hitetlenkedett az iparág, és hitetlenkedtek az elemzők – igaznak bizonyultak: az Advanced Micro Devices (AMD) felvásárolja a grafikus processzorokat (GPU) és a PC-k alkatrészeinek kapcsolatát biztosító alaplapi csipkészleteket fejlesztő ATI Technologiest. A kaliforniai processzorgyártó 4,2 milliárd dollár készpénzt és 57 millió saját részvényt fizet a kanadai vállalat tulajdonosainak – pénteki árfolyamon számolva így az ügylet összértéke 5,4 milliárd dollárra rúg. Az AMD – amely gyárépítésre és -bővítésre nemrég milliárdos kölcsönöket vett fel – nagy részben újabb hitelből teremti elő az összeget. A tranzakció – az ATI-részvényesek jóváhagyását és a szükséges hatósági engedélyek megszerzését követően – várhatóan a negyedik negyedévre zárul le.
Dave Orton és Hector Ruiz cégvezetők: magyarázatot várnak tőlük
Az AMD komplett platformmegoldásokat vesz fel a kínálatába az akvizíciónak köszönhetően, sőt 2008-ra olyan integrált csipekkel is meg kíván jelenni a piacon, amelyekben a központi és a grafikus processzor egy lapkán lesz megtalálható. (A hasonló integrációs projektek – például a Cyrix MediaGX – a múltban szinte kivétel nélkül megbuktak – a szerk.) Az egyesült vállalat 15 000 alkalmazottal rendelkezik majd, árbevétele pedig a tavalyi számok alapján éves szinten 7,3 milliárd dollárra rúg. Az ATI első embere, Dave Orton vezető alelnökként irányítja tovább volt dolgozóit az új cégben, és a kanadai vállalat igazgatótanácsának tagjait is átveszi az AMD. Az ügyletről további részleteket egy ma két órakor kezdődő sajtótájékoztatón hoznak nyilvánosságra.
Az akvizíció melletti és elleni érveket ma reggeli hírünkből emeltük át:
Az elemzők – akik eddig többnyire azt hangoztatták, hogy miért teljesen irracionális lépés egy ilyen felvásárlás – most kétségbeesetten próbálnak magyarázatot találni a mégis megvalósulni látszó ügyletre. Az egyetlen racionálisnak tűnő érv az, hogy az AMD a felvásárlás révén olyan komplett termékcsomagokat – platformokat – tud majd kínálni ügyfeleinek, mint az Intel, amelynek alaplapi lapkakészleteit, processzorait és vezeték nélküli hálózati vezérlőit összekapcsoló Centrino platformja rendkívül ügyes húzásnak bizonyult a noteszgéppiacon. Az ATI ugyanis nem csupán 3D-gyorsító processzorokat, hanem grafikus maggal ellátott csipkészleteket is fejleszt – márpedig a PC-k nagy része ilyen integrált megoldásokra épül.
Miért ne?
Az ügylet ellen szól ugyanakkor, hogy az AMD-nek az utóbbi években követett stratégiája – mely sorozatos veszteséges negyedévek után ismét nyereségessé tette a vállalatot – éppen a PC-s processzorgyártás melletti melléktevékenységek leválasztása volt. Ennek szellemében szervezte önálló vegyesvállalatba a cég a flashmemória-gyártást, majd szabadult meg alig egy hónapja az Alchemy üzletágtól, amely mobil eszközökbe fejlesztett alacsony fogyasztású csipeket.
Ráadásul sem a csipkészlet-, sem a GPU-biznisz nem aranybánya. Ezeken a piacokon hajszálvékony haszonréssel dolgoznak a szereplők, ezért a nyereségesség fenntartása is nehezebb, mint a processzorüzletben. Jól illusztrálja ezt, hogy az ATI tavaly 2,2 milliárd dollár árbevétel mellett mindössze 17 millió dollár profitot gyűjtött. Mi több, a kanadai vállalat termékeinek nagy része Intel-alapú számítógépekbe kerül, márpedig ezt a piacot szinte bizonyosan elvesztik a felvásárlással.
Szintén szakítana az AMD azzal az eddig sikeresnek bizonyult stratégiájával is, amely partnerekre bízta a processzorokhoz szükséges infrastruktúra biztosítását. A vállalat egyik kulcsfontosságú társa az Athlon és Athlon 64 csipek sikerre vitelében például éppen az ATI első számú konkurenseként jegyzett NVIDIA volt. Az ATI-akvizíció alighanem ennek a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésnek is véget vet.
