Kína megkezdte a saját fejlesztésű és kialakítású műholdas navigációs rendszer, a hadsereg tulajdonában lévő Beidou (Pejtou: nevét a Nagymedve vagy Göncölszekér csillagképről kapta) tesztüzemét, vagyis a mind a civil, mind a katonai igényeket kiszolgáló, az amerikai GPS-től (Global Positioning System) való függetlenedést célul kitűző projekt fontos állomásához érkezett – jelentette be ma sajtótájékoztatón, illetve a Beidou honlapján Csenk-csi Zsan (Ran Chengqi) szóvivő.
A korábbi híradások alapján nem lehetett tudni, hogy pontosan hány műholdat is lőttek már fel a kínaiak, a szóvivő most elmondta, hogy eddig tízet, és még hatot fognak felbocsátani 2012-ben, így jövőre fog felállni az az alaprendszer, amellyel a projekt második fázisában viszonylag nagy pontossággal el tudja látni Kínát és a „környező területeket” helyzet-meghatározási, navigációs és időmérési információkkal.
A tizedik műhold fellövése
A The Wall Street Journal amerikai szakértőket idéz, akik egy nemrég megjelent tanulmányukban kifejtik, hogy a Beidou kezdetben nem lesz olyan pontos és fejlett, mint a GPS (főként a katonai szolgáltatások terén), de véleményük szerint csak idő kérdése, hogy elérjék annak színvonalát, ugyanis igen nagy energiákat fektetnek a rendszer fejlesztésébe. A 30 műholdból álló, 1995 óta működő, jelenleg épp egy nagy modernizálást átélő GPS pontossága civil használat esetén 10 méter, de a hadsereg ennél jóval pontosabb adatokhoz jut hozzá, a kínai rendszer a szóvivő bejelentése szerint körülbelül 25 méteres pontosságra képes, de ezt a jövő év végére lecsökkentik 10 méterre.
Ahogy arról az IT café is többször beszámolt, a más helyzet-meghatározó rendszerekkel (GPS, az orosz Glonassz, az európai Galileo) kompatibilis Beidou munkálatai 2000-ben kezdődtek meg, létre is jött egy korlátozottan használható rendszer, de a mostani, a Beidou 2 kialakítása 2007-ben indult meg, a befejezés határideje pedig 2020. A rendszer ekkorra 35 műholdból fog állni, és akárcsak a GPS, egyaránt szolgált civil (közlekedés, szállítás, hajózás, természeti katasztrófák idején információszolgáltatás stb.) és katonai célokat.
Külön érdekesség, hogy a kínai kormány egy rövid, angol nyelvű technikai leírást is közzétett az interneten.
