A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egy eljárás lezárásaként friss döntésében elmarasztalta Kínát, mivel az ország a nemzetközi kereskedelmi egyezményeket be nem tartva bizonyos ritka ásványok exportját korlátozza. Ám e vizsgálatnak nem voltak tárgyai a modern IT-ipar számára létszükségletnek számító ritkaföldfémek, így ha Kína változtatna is magatartásán, az ezeket az ásványokat érintő tiltások továbbra is érvényben maradnak (Kínában egyébként „mélységes sajnálkozásukat” fejezték ki a döntés miatt, de hivatalosan azt nyilatkozták, hogy eleget tesznek a követeléseknek). Az eljárást még 2009-ben kezdeményezte az Egyesült Államok, az Európai Unió és Mexikó.
A hétfőn kihirdetett határozat szerint Kína egyes ásványoknál (például bauxit, magnézium, mangán, cink stb.) az exportkorlátozással felhajtja az árakat, illetve meg nem engedett versenyelőnybe hozza a kínai vállalkozásokat. A high-tech, illetve a megújuló energiaiparban kiemelten fontos 17 ritkaföldfémről ebben az eljárásban nem esett szó, de Kína ezeket illetően is ugyanúgy viselkedik, mint a fent említett ásványok esetében.
Monopólium
Ahogy az IT café már többször beszámolt róla, Kína néhány éve rájött, hogy mivel egyrészt területén található a világ ritkaföldfém-tartalékának legnagyobb része, másrészt nekik már megvan a kitermeléshez szükséges infrastruktúrájuk, így jelentős mértékben képesek ezt a piaci szegmenst befolyásolni (jelenleg a világon kitermelt ritkaföldfémek 95 százalékát Kínában bányásszák). Az IT-ipar robbanásszerű fejlődésével egyenes arányban nőtt a kereslet ezek után a kis mennyiségben használt, de létfontosságú ásványok után. Habár jelentős mennyiség található belőlük a világ más tájain is, a nem is oly rég még Kínából nagyon olcsón beszerezhető ritkaföldfémek kitermelésével máshol alig foglalkoztak. A kínai korlátozások az árak exponenciális emelkedésével jártak, úgyannyira, hogy a nyugati világban több helyen is, a legtöbbször állami közreműködéssel, elindították a helyi kitermelés megszervezését, ám ez az infrastruktúra kialakítása, illetve a bányászatot gyakran komoly mértékben megnehezítő körülmények, környezeti adottságok miatt legalább évtizedes munka, és addig a high-tech vállalatoknak meg kell fizetniük a kínaiak által felvert árakat.
Számos ország és cég csalódott a WTO döntése miatt, és ezért – főként az Egyesült Államokban – azt szorgalmazzák, hogy a mostani határozatra alapozva indítsanak új eljárást, mely már kifejezetten a ritkaföldfémek exportkorlátjának feloldását követelné. Ám ezen a területen valószínűleg hasonlóan nehéz dolga lesz a WTO szakértőinek a feltehetően szintén évekig elhúzódó vizsgálat során, mivel Kínának elég erős érvei vannak a tilalom fenntartása mellett. Magának a WTO-nak a korábbi rendelkezéseire hivatkozva ugyanis azt állítják, hogy a ritkaföldfémek bányászata környezeti és egészségügyi károkkal jár, ezért a Kereskedelmi Világszövetség által is jóváhagyottan ilyen esetben korlátozhatják a kitermelést, márpedig állításuk szerint Belső-Mongóliában már eddig is helyrehozhatatlan károkat okozott a túlzott mértékű bányászat.
A kérdés a bizonyítás lesz, ugyanis a mostani döntésben emlegetett ásványok esetében is erre a lehetőségre hivatkoztak, ám a WTO jelentése kimondja, hogy Kína nem tudta bizonyítani állításait.
