Mi van a „jó bin Laden” zsákjában?


Nicholas Negroponte

A The New York Times tudósítója és szakértője érdekes eseményről írt tudósítást lapjába, amikor a davosi Világgazdasági Fórumról számolt be. Egy kisebbfajta vitának volt tanúja egy szombaton rendezett munkareggelin, amikor is Craig R. Barrett, az Intel és az ENSZ információtechnológiai fejlesztésekért felelős testületének (Global Alliance for Information and Communications Technologies and Development) elnöke kapott össze Nicholas Negropontéval, az MIT médialaborjának korábbi igazgatójával, akinek a nevét mostanában az OLPC-projekt, közismertebb nevén a százdolláros laptop akció kapcsán hallhatjuk sűrűn.

A vita tárgya az volt, hogy vajon hogyan lehet a digitális szakadékot megszüntetni, vagyis melyik a leghelyesebb módszer a fejlődő országok informatikai felzárkóztatására. Az eddigiekben ugyanis nem csak a nagy sajtónyilvánosságot kapott Negroponte-terv létezett ez ügyben, hanem az Intel is jelentős összegeket áldozott már egy olcsó notebook kifejlesztésére, bár ez a gép jóval drágább, mint az OLPC által létrehozott.

A szombati reggelin Barrett arról beszélt, hogy az Intel inkább a személyi számítógépek használatában járatos tanárok képzését támogatná, mert ez véleménye szerint hatékony eszköz lehetne a fejlődő országok diákjainak informatikára történő tanításában. Negroponte viszont élesen vágott vissza erre a javaslatra, mondván, hogy az Intel valójában kampányt folytat, melynek során az érintett országok vezetőit kívánja eltántorítani azon szándékuktól, hogy az OLPC által kínált laptopokat vásárolják meg, tehát az Intel egyszerűen egy marketingstratégiát alkalmaz a saját termékei érdekében, hogy megszerezze a fejlődő világ óriási potenciális piacát. „Amikor Craig [Barrett] és én néha vitatkozunk, akkor ő mi laptopjainkat csak kütyünek hívja. … Craig piacot vadászik, én viszont küldetést teljesítek” – fakadt ki Negroponte.


Craig Barrett

A reggelin történt, nyilvánosság előtti pengeváltás láthatóan már nem új keletű. Néhány szakértő úgy véli, ez egy természetes folyamat, melynek során remélhetőleg megszületik majd egy közös stratégia, mely képes összehangolni a gazdasági előnyöket és az oktatás fejlesztését. Michael J. Long, az Arrow Electronics alelnöke – aki ismerte az előzményeket is – viszont némileg felháborodottan nyilatkozott a „fejesek” villongásáról: „Nekünk arra kell koncentrálnunk, hogyan segíthetnénk. Ezért vagyok itt.”

Negroponte, akit szakmai körökben csak „a jó bin Laden” néven emlegetnek, időnként valóban egy prófétához illő kijelentéseket tesz. Nemrég egy müncheni konferencián kifejtette azon meggyőződését, hogy projektje megrémítette a nagy számítástechnikai vállalatokat, mert ha sikeres lesz, akkor a fejlődő országokban nem fog működni e vállalatok elsősorban személyi számítógépekre épített piacpolitikája.

A davosi szekcióban előadott elképzeléseik szerint Barrett a felzárkóztatást olcsóbb hardverek előállításával, alacsonyabb költségű adattovábbítással és a helyi tanárok képzésével képzeli el. Ezzel szemben Negroponte a gyerekeket célozza meg, s kifejezetten elhibázottnak tartja azt az elképzelést, mely elsősorban arra koncentrál, hogy a tanárokat és a diákokat a Microsoft Office használatára oktassák: „Úgy vélem, a gyerekek hallgassanak és csináljanak zenéket, játsszanak és kommunikáljanak. Legyen mindez az életük része.”

Az ellentétek hátterében persze az is ott van, hogy bár Negroponte először az Intellel is tárgyalt, később mégis az AMD-től vásároltak processzort a százdolláros laptopba.

Negroponte mindenesetre bizakodó, állítása szerint a davosi konferencián is nyolc állam vezetőivel tárgyalt a lehetséges együttműködésről, s előzetes megegyezésre is jutott velük. A létező szerződések kielégítése érdekében pedig a gépek gyártását előreláthatólag áprilisban megkezdik. Kijelentette azt is, hogy a Microsofttal való, jelenleg nem épp rózsás viszonyukat rendezni szeretné, hogy azok a kormányok, amelyeknek nem felel meg az OLPC számára kifejlesztett Linux operációs rendszer, választhassák a Windowst is. Ez utóbbi lehetőség, véleménye szerint, a plusz hardver miatt 10–20 dollárral emeli a gépek árát.

A csata folyik, s azt csak remélni lehet, hogy ebből azért a megsegíteni kívánt országok leendő felhasználó is profitálnak, nem csak az őket támogató csoportok.

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények