De hát mi szükség van egyáltalán szoftverszabadalmakra?


Richard Posner

Nincs abban semmi meglepő, hogy a nyugati sajtó felfigyelt Richard Posnerre, hiszen a chicagói hetedik kerületi fellebbviteli bíróság jogásza nemrég addig példátlan döntést hozott: ahogy az IT café is beszámolt róla, az Apple és a Motorola kölcsönös szabadalmi perében úgy határozott, hogy egyik félnek sincs igaza, és az eljárásokat az újraindítás lehetősége nélkül zárta le. Mi több: az amerikai jogrendszerben a sok fázis miatt igen hosszasan elhúzódó per során többször kifejtette, hogy értelmetlen vitákról van szó, és ezzel sok ellenséget szerzett magának.

Így aztán érthető, hogy a Reuters hírügynökség munkatársa, Dan Levine úgy találta, interjút kell készíteni azzal a bíróval, aki egy ilyen komoly döntés meghozatalára szánta el magát.

A tudósítás szerint a 73 éves Richard Posner nem egy szürke bíró: 1981 óta bíráskodik a fellebbviteli bíróságon, tucatnyi, a gazdasági és a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos szakkönyvet írt már, és a Chicagói Egyetem leendő jogászait oktatja.

Posner nem kímélte az érintetteket, és érzékletes hasonlattal minősítette a mostanában elszaporodó szabadalmi perek résztvevőit: „Állandó küzdelem a túlélésért. Akár a dzsungelben, ahol az állatok az adott körülmények között minden rendelkezésre álló eszközt, fogaikat és karmaikat is felhasználják a harcban.” A bíró nem zárkózik el a szellemi tulajdon védelme elől, sőt. Ahogy elmondta, akadnak iparágak, mint például a gyógyszergyártás, ahol kiemelten fontos a fejlesztések védelme, mivel mérhetetlen összegekbe kerül egy új gyógyszer létrehozása.

A szoftveriparról viszont más a véleménye. Úgy véli, itt az előbb említettekhez képest sokkal kisebb a befektetésigény, és egy újdonsággal megjelenő vállalat valójában akkor jut igazán nagy haszonhoz, ha elsőként lép azzal a piacra. Posner épp ezért szkeptikus a szabadalmakat illetően: „Nem világos a számomra, hogy sok iparágban egyáltalán miért van szükség szabadalmakra”.

Az interjú egyik nagy érdekessége, hogy kiderül belőle: az Apple és a Motorola között zajló per nem véletlenül került Posnerhez, ő maga ajánlkozott. Ez egy bevett szokás ott, amennyiben egy fellebbviteli bíró a szakterületébe tartozónak ítél egy vitát, és szeretne ott bíráskodni, akkor erre megvan a lehetőség. (A bíró itt – félig – viccesen megjegyezte, hogy ekkor ő „semleges” volt, mivel akkor BlackBerryt használt. Később ugyan vett egy iPhone-t, de azt kizárólag e-mailolvasásra és a felesége felhívására használta.)

Az igazán lényeges rész ezek után következik a szokatlan interjúban (ahogy a világon szinte sehol, az Egyesült Államokban sem szokás az, hogy egy bíró érintettként elmondja a magánvéleményét egy üggyel kapcsolatban). Posner ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a szabadalmi perek „nevetségesek” – ahogy korábban már kijelentette ezt –, és elsősorban a fogyasztók érdekeire, illetve az iparág fejlődésére hivatkozva mondja azt, hogy evidens dolgokat – mint pl. azt, hogy egy okostelefon képes-e streamvideót továbbítani – nem lenne szabad levédeni.

A bíró mint a szellemi tulajdon védelmének szakértője úgy véli, felül kellene vizsgálni több iparágban a szabadalmi rendszert, így a számítástechnikában különösen, hogy egyáltalán szükség van-e itt ilyen oltalmakra. Ezt sokan támogatják, ám – jegyzi meg a Reuters által megkérdezett másik szakértő – olyan széles a jelenlegi jogi játéktér, hogy a perekben érdekelt ügyvédi csoportok nem szívesen vennék a rendszer megváltoztatását.

Dan Levine jó újságíróként ütős mondatot hagyott riportja végére: Posner arra a kérdésre, hogy valójában hogy is gondolta, hogy megszüntet egy ilyen pert, egyrészt a kiszabott bírságoknak a bevételekhez mérten nevetségesen alacsony összegére utalt, másrészt a következőt mondta: „Úgy láttam, hogy semmi értelme, hogy megtartsunk egy tárgyalást csak azért, hogy jól szórakozzunk.” („I didn’t think I could have a trial just for fun.”)

Azóta történt

Előzmények