A Research In Motion tegnap közleményt adott ki, melyben határozottan tagadták azt a vádat, mely az indiai sajtóban széles körben megjelent, és mely szerint a cég nem bírta tovább a nyomást, és átadták a kormánynak azokat a titkosítási kulcsokat, melyekkel a hatóságok betekinthetést nyerhetnek a vállalat által nyújtott üzleti szolgáltatásokban zajló adatforgalomba.

A jelen pillanatban igen mély válságot átélő RIM készülékét, a Blackberryt nagyon sokan azért választják, mivel a kanadai cég rendszere hasonló a Skype-éhoz: erősen védett, és – általában – nem enged betekintést senki számára az online tevékenységekbe, vagyis külső fél nem ismerheti meg az okostelefonokról küldött üzenetek, e-mailek tartalmát. Ez természetesen egyáltalán nem tetszik a világon egyetlen kormánynak sem, hiszen igényt tartanak arra, hogy – időnként jogosan és alappal, időnként anélkül – kontrollálják polgáraik kommunikációját. Emiatt a RIM sok országban erős nyomás alatt áll, hogy adják meg a hozzáférést a hatóságoknak, és ezen államok közül India lépett fel talán a leginkább vehemensen. A lejtőre került cég számára viszont létfontosságú a fejlődő országok piacainak megtartása, mivel az iPhone és az androidos készülékek versenyében alulmaradni látszik a fejlettebb régiókban.

Az indiai sajtóban, leghangsúlyosabban az Economic Times-ban nyilván emiatt is merültek fel a vádak, ám a RIM közli, hogy az elmúlt két évben már többször felhozták ezt ellenük, ám most is csak azt tudják mondani, hogy a rendszerük olyan, hogy ők nem is adhatják meg a kormány által kért hozzáférést, mivel a titkosítási kulcsokkal nem ők rendelkeznek, hanem az előfizetők. Azt elismerik, hogy a helyi távközlési törvényeknek megfelelően a szolgáltatók korlátozott mértékben ugyanúgy hozzáférnek forgalmi adatokhoz, ahogy az összes többi ott működő hasonló cég esetében is, de ez a hozzáférés nem működik a titkosított, biztonságos üzleti csomagoknál. (Korábban a fogyasztói szegmensben sem engedték a hozzáférést, ám tavaly januárban kénytelenek voltak engedni, mivel India távközlési törvényei szerint ez kötelező.) A kormány természetesen arra hivatkozik, hogy ezeket a védett csatornákat felhasználhatják törvényellenes szervezkedésekre is, ezért fontos monitorozni őket.

Az ügyben megszólalt David Paterson, a RIM kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője is, aki a fentiekkel szemben azt állítja, hogy az indiai kormányzat a fogyasztói használat ellenőrzésének biztosítása után belátta, hogy Indiának nagy kárt okozhatna, ha az üzleti csatornák titkosságát feloldanák, ezért ilyen megkeresés nem is érkezett hozzájuk. Habár – főként a Közel-Keleten – több államban is szeretnék a hozzáférést, Paterson szerint ez nem fog megtörténni, hiszen az „Enterprise” csomagot kormányzatok és állami szervek is használják.