Új hozzászólás Aktív témák
-
azbest
félisten
Több egyetemnek is vannak nemzetközi partnerei. Például egy céggel szerződnek, hogy valamilyen kutatást vagy fejlesztést elvégeznek valamekkora összegért. A hiba a képletben csak az, hogy évek óta beszerzési stop van az állami intézményekben. Az egyetem minden egységének minden bevétele egy nagy közös államkincstári számlára folyik be. A beszerzési stop miatt pedig nem lehet a partnerek befizetett pénzét sem szabadon használni. Ennyit az egyetemek függetlenségéről.
Tegyük fel, hogy a partner azt mondja, hogy fejleszd ki tamagocsira a helló kitti alkalmazást és nem érti, hogy miért nem veszed meg a tamagocsikat, ami a munkához kell, amikor ők kifizetnék a számláját. Nem is értik a problémát, hogy ha ott a pénz, akkor miért nem veszik meg. Aztán meg lehet csodálkozni, ha a inkább saját céget alapítanak a fejlesztők és kiviszik a partnert oda, az egyetemen meg marad a valós tapasztalat nélküli képzés.
-
buherton
őstag
Nem is tudod mennyire van így. Amikor én jelentkeztem a Kandóra, akkor az alsó ponthatár 167 pont volt! Majd 700-an jelentkeztek. Ebből a majd 700-ból az első félévben több mint fele bukott is. Arról nem is beszélve, hogy csak pár % csinálta végig csúszás nélkül, de még azok is pár %-ot tesznek ki, akik csúsztak 1 félévet. Tragédia. Annyira s.gg hülyék a diákok, hogy az hihetetlen. Emlékszem, amikor érettségiztem, akkor a matek tanárnő behívott minket egy felkészítőre, és az egyik diák nem volt képes kiszámolni, hogy mennyi -16 - 25. Az már csak hab a tortán, hogy volt ilyen feladat érettségin, hogy ha 90 forint 1,5 tégla, akkor mennyibe kerül 8 tégla? A tanárnő szomorúan tapasztalta, hogy többen voltak, akik nem tudták kiszámolni, mint akik igen. Kérdem én, hogyan vesz fel hitelt, hogyan gazdálkodik a pénzzel, hogyan akadályozza meg, hogy átverjék? És hogy söprögessek a saját házam táján is, bevallom őszintén, nem tudom teljes egészében a szorzó táblát, de ennek ellenére sikerült lediplomáznom.
MOD: pedig a Kandó még egészen könnyű a BME-hez képest. (Nekem legalábbis nem okozott gondot)
[ Szerkesztve ]
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!
-
+1, erdemes megnezni a BME koruli autokat, eleg gyakoriak az 5-os BMW-k, S80-as Volvok, miegyeb.
Nyilvan nem a havi 200e nettobol vasaroljak oket, hanem ilyen-olyan spinoff, palyazat, tamogatas, satobbi.Termeszetesen nem IT-teruleten ugyanez van, ahogy en latom.
while (!sleep) sheep++;
-
azbest
félisten
Mondjuk a beszedett pénz és az ebből finanszírozott oktatás összefüggését torzítja az, hogy az utóbbi években többször eljátszotta az állam, hogy az egyetemek pénzét zárolta.
Ez valami olyasminek hangzik, hogy elvileg ott a pénz a számlán, hisz végülis muszáj átutalni az egyetemre a törvények miatt, de nem szabad lehívni a pénzt a számláról. Mint a milliárdos koldus esete: vaskos betét mellett éhenhal az utcán (ennek a "szénszünet" az egyik tünete, bár az még hasznos is lehetne, ha valódi megtakarítás lenne a cél, nem pedig a látványos szenvedés).
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Nagyon jók a példák, amiket írtál, de tényleg. A gond csak az, hogy a valós ipari feladatok egészen más szinten vannak, mint az, ahogyan a diákokat tanítani lehet a szakmára. Nagyon jó, hogyha valaki látja, mi az amire a tananyag összeállításakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert a gyakorlatban az hasznosabb. Viszont az óra ideje alatt, a tananyag mellett legfeljebb anekdotaként tud megjelenni ez az ismeret, az idő nagyobb részét az alapvető ismeretek átadása viszi el.
A probléma az, hogy az előadásokra és a gyakorlatokra az oktatóknak is fel kellene készülnie. Tananyagot, bemutató anyagot, gyakorlati feladatokat kellene összeállítani, azok megoldásából felkészülni. Csak a segédanyagok összeállítása is rengeteg időbe kerülhet. Az alapismeretek oktatására elég sok idő tisztességesen felkészülni és nem lehet készülés nélkül csak úgy beesve összeszedett és jól kidolgozottan leadni az ismereteket. Ha valaki nyakig benne van a projektekbe, akkor az napi több órányi megbeszéléseket, konzultációkat, utazásokat meg esetleg konkrét kutató/fejlesztő munkát is jelenthet. Emellett nem lesz annyi ideje és energiája, mint annak, aki csak az oktatással foglalkozik főállásban. Ha van egy szoros határidő és egy órára felkészülés közt kell választani, akkor nem az oktatói feladatkör lesz a prioritás.
Tehát nagyon jó, amikor van valós életbeli tapasztalata az oktatónak, de amikor az oktatás már csak mellékes kötelesség lesz a sokkal érdekesebb és kifizetődőbb kutatás/fejlesztés tevékenység mellett, akkor előfordulhat, hogy mégis csökken az óraadás színvonala. Amikor már nincs elég ideje arra, hogy a tananyagot rendesen kidolgozza, akkor ott nagy fejetlenség lesz, ami végső soron a diákokon is csattan.
A diákok pedig nem érzik annak a súlyát, hogy nekik lesz rossz, ha hanyagabbul tanítják őket, mert naivan ők még a könnyebbik utat keresik a diplomához. Aztán a vizsgákon meg kibukik, hogy nem értenek semmit (részeben a saját szorgalmuk, részben az oktatás színvonala miatt).
A tartalmi problémák mellett legalább ennyire gáz némely oktató viselkedése. Némelyik egyszerűen nem tud kulturált módon viselkedni tanárként. A legtöbb diák nem jön még ekkor rá, hogy nem mindenható az oktató, hanem elvileg neki is vannak kötelességei a diákok felé. Ha nem jelenik meg órán vagy minősíthetetlen hangnemben szól a diákokhoz, az nem normális viselkedés. A diák majd csak akkor jön rá, hogy neki is lehet és kellene legyen elvárása az oktató felé, amikor már saját maga dolgozik meg a tandíjért. Amíg hitelből, ösztöndíjból, szülői segítségből tanul, addig nem érzi, hogy az oktatásban való részvétel lehetősége az nem kegy, hanem kőkemény üzlet. Félévente több százezer forint cserél gazdát minden diák oktatása kapcsán, amiért igenis lehet és kellene, hogy legyen elvárása a diáknak is az oktató felé. Ha a tanár nem tartja be a szabályokat, akkor őt legritkább esetben éri retorzió. A szabályzatokban is csak a diákok hibáihoz sorolják fel a büntetéseket (jogviszony és pénzbeli formában). A tanárok esetében szerepel a kötelesség, de nincsen hozzá retorzió társítva.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
éppen csak a lényeg mellett mentél el.
A munka során nem azokkal a szakember számára pitiáner dolgokkal foglalkoznak, mint amit a még hozzá nem értők számára le kell adni az oktatás során. Az alapok nélkül semmit sem értene belőle a diák. Másrészt nem elég, hogy valaki kisujjból tudja a szakma minden tudását, mert rendszerezett, logikusan egymásra épülő és laikusak számára is érthető módon kell a tananyagot felépíteni. A sokéves sablon leadása csak ott működhet, ahol szó szerint a legalapvetőbb ismereteket oktatják, de ennek meg kb semmi köze még a munka során kapott feladatokhoz. Ja meg persze én most nem történész vagy matematikus képzésről beszélek, ahol nem túl gyakran változik a tudomány, hanem például informatikus vagy más gyakorlatiasabb területről.
Olyan tárgyaknál, amelyek már pedzegetik a jelenkori technológiákat, ott a tananyag és a számonkérés módja is viszonylag gyakran módosul. De ez sem több még, mint alapismeret, mert igazi munka során annál sokkal összetettebb problémák vannak, mint amivel a heti pár órás tárgyban találkozhat.
Ráadásul nem csak egy oktató lehet, hanem mondjuk egy előadó és 4 gyakorlatvezető. Ha bármelyik ad-hoc csinálná az oktatást, akkor felborulna a tantervben lévő sorrendiség, kimaradnának területek. Az előadás és gyakorlat szinkronját sem kéne felrúgni. A számonkérés is rengeteg munkával jár, ha komolyan veszik.
Pont az a baj, hogy könyvek magoltatásánál nem jut tovább sok oktató. Ahhoz, hogy a diák felfogja és alkalmazni tudja, megértse a hasznosságát, ahhoz kell a komoly munkával felépített tananyag és az értelmes bemutatás. Ahhoz nem kell oktató, hogy csak könyvre támaszkodva saját kárán végigszenvedve tanuljon meg valaki valamit. Az oktatónak kéne végigvezetnie és jó irányba terelnie, hogy könnyebben megértse a diák. Ezért fizetik az oktatót, ezért jár iskolába a diák.
A lényeg, hogy ha valaki oktatásra adja a fejét, akkor szánja is rá a szükséges időt és energiát. Egy ismerős által hallottam pár dolgot egy drezdai egyetem képzéséről. Az egyik könnyű alapozó tárgy keretében olyan feladatokat találtak ki, amiknek a teljesítésével komoly szakmai ismeretek ragadhattak a diákokra, miközben azok azt sem feltétlen tudták, hogy milyen komoly dolgot tanulnak belőle. Minden hétre másik volt és gyakorlatilag korlátlan számú próbálkozásuk volt az adott héten belül, a lényeg hogy jöjjenek rá a megoldásra. Képesek voltak úgy tálalni egy adatátviteli kézfogásos feladatot, hogy érthető, teljesíthető és érdekes legyen. Később, amikor külön hálózatos tárgynál a tcp/ip-t tanulják, meg majd a homlokukra csapnak, hogy bakker ennek egy egyszerűsített változatát már egy ilyen feladatban megvalósították.
Nálunk meg félévente egy megerőszakolt feladat van, de legalább valami életszerűtlen, mesterséges és túlbonyolított formában. A diák meg azt sem tudja mit csinál és próbál átcsúszni a minimummal. Bár ahogy hallom, több tárgynál felhagytak az ilyen beadandó feladatokkal is... Az is szép, amikor egy kurzus közben kiderül, hogy az előfeltétel tárgyból kifelejtett pár "apróságot" a másik oktató, ami viszont szükséges az újabb ismeretek megértéséhez. Sokkal összetettebb ez annál, mint ahogy leírtad. Legalábbis, ha jól akarják csinálni.
-
azbest
félisten
Biztosan, hiszen van a világon működő példa is rá. Csak nem ez az általános sajnos.
A példáidban az a hiba, hogy az ipari feladatok és az oktatás keretébe beférő feladatok komplexitása csak olyan messze vannak egymástól mint Makó és Jeruzsálem.De ismerem a mondást, "Egy mérnökkel vitatkozni olyan - Mint egy disznóval hemperegni a sárban - két óra elteltével rájössz, hogy ő ezt élvezi..."
-
azbest
félisten
Ez is csak olyan általános szakmai hír, amit a folyóiratból vagy a marketinganyagból egy átlagos oktatónak is illene követnie. Nagyon jó, ha ilyen érdekességeket meg tud említeni egy-egy mondat erejéig, jól bekötve a tananyag megfelelő pontjába, mert ezzel érdekesebbé teszi az oktatást.
A beszélgetésünk onnan indult, hogy nem érted hogyan lehet rossz hatással az oktatás minőségére, ha az oktató az iparban is dolgozik vagy kutat. Megpróbálom a lehető legegyszerűbben megfogalmazni néhány példa formájában:
A napi sok óra kutatás mellett nem állít össze normális jegyzetet, mert mindig van valami sürgősebb és fontosabb dolga. Öt éve nem sikerült rendesen összeállítani a tananyagot. Késik az óráról. Nem megy be órára. Mást küld be maga helyett, aki ledarálja a jegyzetet vagy annak hiányában valami olyasmit, amiről azt hiszi, hogy az amit kellene. Gyakorlaton a helyettes felolvassa a példát, de nem nem tud válaszolni a kérdésekre, mert ő nem jártas ebben. Anekdotál, ami érdekes, de nem magyarázza el a tananyagot, de legközelebb épít a kimaradt ismeretre. A számonkérés feladatsorait nem dolgozza ki, nem készít több félét, nem javítja ki időre. A tananyagot össze-vissza sorrendben adja le, a kapcsolódó gyakorlatok vezetői emiatt nem építhetnek az előadáson elhangzottakra. Az utóbbinál a gyakorlat nagy része arra megy el, hogy ők ismertessék az előadásból kimaradt részeket.
Lényegében a tantermen kívül nem tölt oktatási tevékenységgel kapcsolatosan időt. Nem készül fel. Ezt nem pótolja az, hogy egészen más tudásszinten komoly ismeretei vannak. Az elsőévest sem boldogítja, ha utolsóéves tananyagot ismertet az oktató az alapozás helyett - kb ilyen lenne, ha a szakmai munkájáról beszélne az oktató a tananyag helyett. Az óra véges, nem fér bele minden.
Ez arról szól, hogyan mehet a tanítás rovására a valós tapasztalat. Nem azt jelenti, hogy általánosságban rossz, ha tapasztalt az oktató. Az a rossz, ha úgy vállalja az oktatást, hogy nincs ideje rá.
Remélem így már átment, hogy mire gondoltam és nem beszélünk el egymás mellett.
[ Szerkesztve ]
-
Béééla
őstag
szerintem ez a te hibád, hogy ezt a kamu dumát bekajáltad
Most már tényleg annyit keres, elérte azt a szintet az ipari melókkal, hogy inkább kiélvezi a "hátralevő" időt, mintsem napi 48 órát gürizzen, elég most már a 12 isViszont ő volt az, aki az előadásokban belefűzte hogy "itt így csináltuk, ott így szarták el", de azon felül kőkeményen fel kell készülni az előadásra magára, nem jön az magától.
a rektorok 2 millás fizetése ott van forrásnak
Igen, egy-két helyen, de nem mindenhol
Bélabá
).
Új hozzászólás Aktív témák
it Az ágazatnak a bruttó hazai terméken belüli részaránya 11-12 százalékos, és a következő években további növekedésére lehet számítani – mondta Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke egy szakmai konferencián csütörtökön.
- xDefiant
- Dell notebook topic
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Hardcore café
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- MILC felhasználók szakmai topikja
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen