- Felhő alapú adattárolás (Dropbox, stb.)
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Windows 11
- Proxmox VE
- SkyShowtime
- Tarr Kft. kábeltv, internet, telefon
- Linux - haladóknak
- Perelnek a vallásos kripto-piramisjáték miatt
- Milyen routert?
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
Új hozzászólás Aktív témák
-
#82729984
törölt tag
"Lajikus szemmel és szubjektív véleményemmel az USA a 60-as 70-es években érte el a jóléti csúcsot, azóta csökken a színvonal és ez kihat a fejlesztésekre is."
Ez nézőpont kérdése, a '60-as években a számítógép egy iskolai stadion méretü helyet jelentett szekrény méretü gépekkel, ma meg ennek az milliószorosa elfér az ingzsebedben... Szóval helyesen inkább úgy lenne hogy másfelé fordult a technológia érdeklődése.
Amiben még az is benne van hogy pl a rakétatechnika igazából befulladt (értsd: ezerszer hatékonyabbnak kéne lennie, ami úgy tünik fizikailag is lehetetlen). -
#82729984
törölt tag
válasz VaniliásRönk #52 üzenetére
És te azzal ha a légkörben felrobban egy nukleáris anyagot hordozó rakéta? (ha ez szándékos lenne akkor a szó amit keresel a piszkos bomba)
-
VaniliásRönk
nagyúr
válasz #82729984 #53 üzenetére
Ha közömbös gázt használnak hajtóanyagnak akkor 0, azaz NULLA a valószínűsége egy robbanásnak, ugyanis nincs benne semmi, ami fel tudna robbanni. Reaktorokban nem dúsított hasadóanyagot használnak, pontosan azért mert nem robbanás előidézése a cél.
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz #82729984 #51 üzenetére
Pontosan. Azon a területen fejlődtek, amiben a konkurencia egymás sarkát taposta a fejlesztés során, ráadásul ott emberek millióit kellett meggyőzni valami terrmék megvásárlásáról, nem egy kormány, vagy katonai alakulat néhány tagját. Ha a számítógépipar megmaradt volna a katonaság és a kormány játékszere, még most is szekrény méretű számítógépeik lennének.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
VaniliásRönk
nagyúr
válasz Tigerclaw #55 üzenetére
A hadieszközök nem a legjobb ellenpélda, egy katonai rendszer nem kínai bóvli egy év jótállással. A hadseregnek olyan eszközöket kell gyártani, ami (elvileg) hosszú évekig megbízhatóan működik jellemzően extrém körülmények között is, plusz adott követelményeket kell kielégíteni, nem pedig "csicsábbnak, occsóbbnak, gyorsabbnak" kell lennie a konkurens gizmójánál. A magánszektor sikere mindig a sokkal nagyobb eladott darabszámban rejlik, így kisebb profithányaddal is nagyobb megtérülés érhető el, ami aztán visszaforgatható a fejlesztésbe.
Ha az űrutazás a megfizethető kategóriába kerülne akkor ott ugyanez a folyamat mehetne végbe.[ Szerkesztve ]
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
Rive
veterán
válasz VaniliásRönk #46 üzenetére
Ne hasonlíts erőművi baleseteket egy rakétafokozathoz.
Azok az NTR-ek, amik képesek rendesen tolni, eleve azzal számolnak, hogy a hasadóanyag megy a kiáramlással: de még a 'szelíd' tervek esetén sem kizárható a tokok sérülése - a hasonló elvekre épülő kavicságyas reaktorok pl. azért látszanak ma zsákútcának, mert nem sikerült (még statikus üzemre se sikerült!) elegendően stabil tokot csinálni a hasadóanyagnak.
Légköri NTR felejtős. Nem megengedhető a hasadóanyag légkörbe jutása, márpedig most lénygeében garantáltnak látszik, hogy kijutna.
De nem is kell NTR, pláne most, hogy végre mozog valami a 'sima' rakéták körül.
A legutóbbi sikertelen kísérlet esetében arra panaszkodtak, hogy landolás közben elfogyott a hidraulikaolaj... khm, annak egy zárt rendszernek kellene lennie...
Ahogy ezt nekem magyarázták, nem aktív szivattyú van, hanem két tartálynyi olaj, az egyik nyomás alatt.
Nem látom ez miért ekkora ha.
A főnököm szok' efféléket mondani, jellemzően olyankor, amikor még hátravan a projekt kétharmada
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
#82729984
törölt tag
válasz VaniliásRönk #56 üzenetére
Ez nem azon múlik hogy a hadseregnek kell a fejlesztés vagy sem. Egyszerüen a rakéta technika ahogy irtam befulladt cserébe viszont iszonyat drága.
Igy viszont nem volt mit tenni vele, ráadásul semmiféle áttörés sem jelentkezett. Hogy értsd: ahhoz hogy az űrutazás olyasmi legyen mint manapság a repülés, ahhoz ezerszer, de lehet hogy tizezerszer olcsobbá kéne válnia fajlagosan. Miközben a valós lehetőség mindössze néhány 10% spórolás.Ez kb. olyan mintha a '60-as évek tiztonnás számítógépéből dollármilliárdok elköltése után sikerülne csinálni 9 tonnásat. Na bumm...
És ennek folyománya aztán minden, a NASA megnyirbált költségvetése, az hogy magáncégek nem is foglalkoz(t)ak vele stb. És az a nagy helyzet hogy amig nem jön egy áttörés és valaki nem fedez fel valami olcsóbbat, jobbat mint a rakétameghajtás addig az űrutazás soha nem fog a megfizethető kategóriába kerülni.
Jelenleg az a helyzet mintha az okostelefon a zsebedben IC-k helyett relékből lenne összerakva...
-
nagyúr
válasz VaniliásRönk #46 üzenetére
Egy rakéta esetében a túlhevülő reaktort pl. ki lehet dobni, vagyis nincs robbanás, ezzel minimalizálható a szennyezés. Bár elég valószínűtlen, hogy a láncreakció szalad meg, sokkal valószínűbb az üzemanyagrendszer meghibásodása, ebben az esetben pedig a reaktor nem feltétlenül semmisül meg (mivel nincs oxidáló komponens a robbanás sem olyan katasztrofális, sőt, ha semleges vagy kevésbé reaktív gázt használnak üzemanyagnak akkor semmiféle robbanás nem lehetséges), ergo nincs szennyezés.
Tisztában vagyok az NTR-ek működésével, de akkor sem gondolom azt, hogy ezzel játszani kéne. A felhozott példákat pedig azért tartom relevánsnak, mert mindhárom olyan erőműben történt, ahol úgy gondolták, hogy ilyen katasztrófa nem történhet meg soha. Az elképzelhetettlen mégis megtörtént.
Kevés (=nulla, ha a Kiwi-programot nem vesszük) a tapasztalatunk a légköri NTR üzemeltetéssel, ez pedig óvatosságra int, itt is szembesülhetünk olyan problémákkal, amire előre nem gondol senki. Oszt mi történik? Sajnálkozunk utólag?
A probléma a hisztéria, pl. amikor RTG-vel szerelt (polgári) szondát indítanak, akkor is teljes a pánik.
Az RTG miatti hisztéria más kalapba esik, azon én is mosolygok. De egy NTR esetén azért jelentősebb mennyiségű sugárzó anyagról beszélünk, amit ráadásul aktív működés közben emelkedne...
És azokat a tanulmányokat ki fizette?
A DoD, hogy melyik megközelítés éri meg jobban. Tehát nekik pont a reális válasz volt a hasznos. Az évi 28.-as érték egyébként esetükben igen kedvezően nézett ki az űrsiklóra.
A gazdaságosság alapvetően az újrafelhasználás költségeitől függ, az STS nem arról volt híres, hogy ezek alacsonyak lettek volna. Ez nem az újrafelhasználhatóság koncepciójának, vagy az alacsony kihasználtságnak a következménye, hanem egyszerűen annak, hogy az STS egy gazdaságtalan rendszer volt.
Az STS program eredeti koncepciójába pont, hogy az alacsony újrafelhasználási költség volt kitűzve. Ez nem sikerült, több ok miatt is (leginkább amiatt, mert az USAF / NRO igényeihez kellett növeszteni az űrsiklót, de belejátszott a fejlesztési költségcsökkentés is). A hosszú fordulóidők miatt pedig csökkent a kihasználtság, ebből fakadóan pedig a fajlagos költségek emelkedtek. Végzetes spirál, és senki sem volt elég erős a döntéshozóknál, hogy ezt megállítsa...
Nem látom ez miért ekkora ha.
Mert a koncepció folyamatos életképessége még nem bizonyított. Azt sem veri nagy dobra a SpaceX, hogy a roppant alacsony (akár 5-7 millió dollár per indítás) Falcon-9-R indítási ár, amivel mostanság dobálóznak, csak úgy jön össze, ha minden Falcon-9-R és Falcon Heavy R fokozat sikeresen visszatér. Nincs biztonsági ráhagyás, hogy mi történik, ha néha-néha egy-egy fokozat odavész. Brutális önbizalmuk van, ami egyfelől jó dolog, másfelől viszont komoly rizikót is jelent...
A legutóbbi sikertelen kísérlet esetében arra panaszkodtak, hogy landolás közben elfogyott a hidraulikaolaj... khm, annak egy zárt rendszernek kellene lennie, szóval ezt személy szerint nem eszem meg...
A Falcon-9-R vezérsíkjai nyitott rendszerrel működnek, a zárt rendszernél kellene egy szivattyú, ami folyamatosan működik, azt valamivel meg kell hajtani, azt energiával ellátni, stb. Ez túl nehéz, ezért egy nyitott rendszert használnak, ami egy külön tartályban tárolt RP-1 (magyarul kerozin) üzemanyagot használ hidraulika-folyadéknak, és egy nitrogén-tartállyal tartják nyomás alatt, . Alaphelyzetben a munkahengerek működésekor a nitrogén-tartály szelepét megnyitják, ez növeli az RP-1 nyomását, a munkahenger pedig működésbe lép. Ha visszafelé akarják eltéríteni egy másik szelepen "elengednek" egy kis mennyiségű RP-1-est, és a rendszer egyensúlyba áll (semleges állásba kerül a vezérsík). Az "elhasznált" RP-1 pedig a fő RP-1 üzemanyag-tartályba folyik tovább, ahol a hajtómű elhasználhatja. A probléma az volt, hogy a "hidraulika" RP-1 tartályban kevés volt az üzemanyag, és elfogyott, mire leszállt volna a fokozat...
A Virginnek az a legnagyobb problémája, hogy majmokat ültettek a pilótaülésbe.
Én nem mernék pálcát törni a fejük felett, kiváncsi lennék, miért nem akadályozza meg valamilyen biztonsági rendszer azt, hogy a farokrész mozgatását aktiválják véletlenül...
Az Orbital egy vicc, az ukránok építették a rakétáikat kukázott 40 éves orosz hajtóművekre. Meg is lett az eredménye.
Az Orbital azért ott van a piacon a 90-es évek eleje óta, és a Pegasus rakétájuk a mai napig az egyetlen levegőből indított hordozórakéta, ami szintén egy innovatív megoldás. Az Antares négy sikeres indításon volt túl, mikor bekövetkezett a tavalyi tüzijáték. Az ukrán cég, aki építi az első fokozatát, pedig évtizedek óta gyártja a Zenyit rakétákat amik azért annyira nem rosszak (bár tény, hogy arányaiban sok kudarc volt velük, főleg az első időkben). Szóval tapasztalatuk azért van a témában...
A Falcon Heavy gyakorlatilag három Falcon 9 első fokozat összedrótozása, ilyesmibe eddig még senkinek sem tört bele a bicskája, érthető hogy magabiztosak az ügyben.
Kereszt-táplálási rendszerrel, amivel viszont nem sok (semmi) tapasztalata van a SpaceX-nek. Ettől még a rakéta nem létező, és mégis jelen időben beszélnek róla úgy, mint a világ legnagyobb rakétája...
Az N1-nek egyetlen fokozata sem működött soha, és a jelek szerint maguk a hajtóművek is tervezési hibásak voltak. Nem véletlen, hogy az oroszok nyom nélkül akarták eltüntetni az egész projectet.
Lehet sorolni a nyugati sikertelen hordozórakéta-programokat (ott van az Europa nagyszerű példának), szóval emiatt nagyvonalúan semmisnek tekinteni az N-1-et...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Arra mutattam rá, hogy eleddig sincs tapasztalatunk légköri NTR hajtóművekkel. Mivel pedig az NTR hajtómű alkalmazása meglehetős rizikót hordoz magában, ezért nem kellene vele foglalkozni.
Nem azt mondom, hogy az NTR hajtóműveket felejtsük el, mert bolygóközi űrutazásokhoz ideálisak lennének, de a légköri alkalmazását én nem támogatnám. Ráadásul az NTR hajtóművek fő problémája a kicsi T/W arány, még a Timberwind programnál is csak 30 körüli értékről beszélünk. Hiába a kétszer, két és félszer nagyobb Isp (üzemanyag-felhasználási hatékonyság), a kinyerhető előny annyira nem vonzó, hogy megérje a rizikót, amit egy sikertelen indítás általi sugárszennyezés jelenthet.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
syberia
veterán
H ilyen egy majdnem sikerült landolás, milyen lehet egy rosszul sikerült?
https://howbad.info/
-
titán
Arra mutattam rá, hogy eleddig sincs tapasztalatunk légköri NTR hajtóművekkel. Mivel pedig az NTR hajtómű alkalmazása meglehetős rizikót hordoz magában, ezért nem kellene vele foglalkozni.
Az maghasadásos energiaforrásoktól való mértéktelen aggódástól szoktam falra mászni. Miért nem kéne vele foglalkozni? Mert te láttak/mások láttak erőművi baleseteket a tévében, és emiatt egyenes következmény, hogy minden atom robban? Hogyan kéne megszerezni bármilyen jövőbeni új technológia esetén a tapasztalatot kipróbálás nélkül?Szóval a felsorakoztatott érveket hagyjuk, keress helyettük mást, ezek nem voltak igazán találók.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Rive
veterán
Szóval a felsorakoztatott érveket hagyjuk, keress helyettük mást...
Más: mint említettem, a 'tiszta' NTR tervek szoros rokonságot mutatnak a kavicságyas reaktortípusokkal.
A kavicságyas reaktorok - minden igéretességük és relatív egyszerűségük ellenére - eddig nem sikerültek igazán jól.Ha valamit nem sikerült helyhez kötött, zárt rendszerben üzemeltetett módon jól megoldani, akkor talán nem kellene vele próbálkozni mobil, nyílt rendszerű változatban.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Zeratul
addikt
-
nagyúr
Mert te láttak/mások láttak erőművi baleseteket a tévében, és emiatt egyenes következmény, hogy minden atom robban? Hogyan kéne megszerezni bármilyen jövőbeni új technológia esetén a tapasztalatot kipróbálás nélkül?
Attól tartok félreismersz. Messze nem a TV-ben látott dramatizált feldolgozásokból szerzek információkat ilyen jellegű témákban. Hidd el, ami érdekel, ott nőgyógyászati alapossággal szoktam a mélységekbe beleásni a háttérbe, a fellelhető háttérinformációkat felkutatni. Az űrkutatás pedig eléggé érdekel...
Alapvetően kétféle megközelítése van az NTR hajtóműveknek, az egyik a nyílt reakcióterű, ahol a hidrogén (vagy a hajtóközeg) átáramlik a reaktor magján, a másik a zárt rendszer, ahol a hajtóközeg közvetlenül nem érintkezik a radioaktív anyaggal. Utóbbira példa a Timberwind, amire Rive is utalt. Mindkettő esetén van kockázati tényező, ráadásul utóbbi annyira életképesnek nem bizonyult, ahogy Rive le is írta...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#65675776
törölt tag
válasz frostitualt #33 üzenetére
"az arbrams gyakorlatilag egy leopard2-es páncélzat meg egy német ágyú köztudott"
Akkor rossz a köztudat. A páncélzata brit eredetű (Cobham), amit a németek is átvettek. Az ágyú eredetileg szintén brit eredetű (L7A3), később került bele az Rh 120. Egyébként ehhez még vedd hozzá, hogy az alap Abrams a 105 mm-es ágyújával a rendszeresített DU lövedékekkel hasonló átütési jellemzőket produkált, mint a Leo 2 az L44-es 120 mm-es ágyúval. Az amerikaiak nem is véletlen, hogy nem foglalkoznak az L/55-ös Rh 120-szal, egyszerűen nincs szükségük rá a DU lövdékek miatt. Cserébe megspóroltak 4-5t-t a tömegből. De ez mind önmagában nem jelent semmit. Sok jó részegységből is lehet hulladékot építeni. Az Abrams esetén nem ez történt, elég jól össze van rakva.
Az oroszok mikor tudták tesztelni F-35-ön a PAK FA radarját?
Cikkhez közvetlenül: Attól, hogy olcsóbb, még nem biztos, hogy a SpaceX nyerni is fog. Az űrkutatásban a szerverekhez hasonlóan elsődleges a megbízhatóság. Szóval szép és jó, hogy mondjuk $2-300k-ért juttatnak fel terhet, csak kérdés, hogy az oda is kerül-e, ahova kell. Mert egynémelyik műhold árát elnézve nem éppen a fellövés költsége a legmagasabb.
A rakétahajtómű tolóerő/tömeg aránya meg szép és jó. Csakhogy rakétáknál nem ezen múlik a gazdaságosság, hanem a teljes rendszer tömegarányán. Ha az nem jobb a hatékonyabb hajtómű ellenére sem, akkor papíron levő paraméterrel ki lehet tapétázni a szobát. Emellett a Merlin 1D egy kevesebb, mint fele akkora tolóerejű hajtóm, mint az RD-276. Kérdés, hogy egy nagyobb méretű hajtómű esetén is képes lesz-e a SpaceX hozni a jó paramétereket.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz #65675776 #68 üzenetére
Az amerikaiak nem is véletlen, hogy nem foglalkoznak az L/55-ös Rh 120-szal, egyszerűen nincs szükségük rá a DU lövdékek miatt.
Bocsánat, abban teljesen igazad van, hogy az US ARMY és az USMC nem foglalkozott komolyabban az L/55-ös 120mm-es löveggel, de amiatt, mert saját 120/140mm-es lövegen dolgoztak, ami az XM291 jelzés alatt futott. A programot a többi Abrams-alapú, vagy Abrams-utód fejlesztésekbe olvasztották be, amik CATTB név alatt futottak össze.
A hidegháború utáni költségvetési kaszákba az új harckocsi, de még a mélyebb Abrams fejlesztések is elbotlottak, marad az M256-hoz kifejlesztett új, hosszabb penetrátor rudas, könnyebb levállóköppenyes lövedékekre vonatkozó fejlesztés, ez lett az M829A2, majd az A3.
Kérdés, hogy egy nagyobb méretű hajtómű esetén is képes lesz-e a SpaceX hozni a jó paramétereket.
A Falcon Heavy esetén marad a 3x9 Melin-1D jelenleg, a nagyobb, Raptor kódnevű hajtómű odébb van, azt a jelek szerint csak a még nem elnevezett "Mars"-hordozórakétához fejlesztik, amely 100+ tonnás hasznos terhet vihet fel. Viszont ez giga-rakéta, amely a Saturn V. / Energia / (N1) szinten mozog majd, jelenleg eléggé kihasználatlan lenne, egyszerűen nincs olyan hasznos teher most még, amely igényelné ezt a teherbíró képességet. A SpaceX is a jövőbeli Mars-kolonizáláshoz számol vele (ezért nevezik nem hivatalosan Mars Colonization Transporter, vagy Mars Colonization Launcher néven).
A Merlin-1D a jelenlegi piaci igényeket ki tudja elégíteni...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#65675776
törölt tag
Igen, ez a másik ok. De a DU miatt eleve nem is szorultak rá hirtelenjében a hosszabb csőre. 140-es ágyút mióta tervezgetik? A '80-as évek közepe óta? Szolgálatba áll egyáltalán valaha? Elnézve, hogy mi történik FCS és utódai szintjén, néha azt látom, hogy el sem tudják dönteni mit akarnak valójában.
Zeratul: Gripen lesz az inkább.
Egyébént meg azok a "sivatagban bontásra váró selejt" F-16ADF-ek még ott tárolva is rendelkeztek akkora élettartamtartalékkal, mint egy JAS-39A/B új korában. Ráadásul az ADF-ek esetén a FalconUp után ez további 4000 órával növekedett volna, míg a mi Gripenjeink esetén erre nincs lehetőség. Maximum a szárny teljes cseréje esetén jöhet szóba és akkor is csak megközelítenék az F-16-ok eredeti élettartamát. Emellett azok a sivatagban levő gépek átestek volna az MLU-n is, ami után a képességeik sok szempontból még a JAS-39C/D-k összes tervezett (de sok szempontból a mai napig meg nem valósult) képességét is felűlmúlták volna. Ráadásul nem kellett volna várni egyes fegyverek integrációjára, mint pl az AIM-120C-jére. Mert ugye mikor megvettük a Gripeneket, azokhoz még csak az AIM-120B-k voltak integrálva. Az integráció költségei pedig jórészt a magyar beszerzés költségeit növelték. Amibe került a 14 db Gripen, annyiból 24 jobb képességekkel rendelkező F-16AM/BM-et vehettünk volna, amelyek ráadásul hosszabb ideig is rendszerben maradhattak volna. Mondjuk részletkérdés, mert se pilóta, se üzemanyag nincs igazán még ehhez a 14 géphez sem.
[ Szerkesztve ]
-
Zeratul
addikt
válasz Tigerclaw #70 üzenetére
"A lényeg nem az, hogy melyiket választják, hanem az hogy újra van verseny, ami az árak drasztikus esését hozta, hozza magával."
Vagy nem. Lebecsülöd a különböző kormányzati lobbisták szerepét, ami egy ilyen drága rendszer esetén hatványozottan megmutatkozik. Lásd Grippen beszerzés. USA leharcolt, sivatagban bontásra váró selejtet akart ránk sózni (F-16 A/B), a svédek ericson (csak azért nem nokia mert az finn) dobozoltak. A törökök meg olcsón -az USA ár feléért- adtak volna jó állapotú F16- C/D gépeket, csak hát számukra ismeretlen volt hogy akkor baksist is adni kellene az ajánlathoz.
-
#65675776
törölt tag
Az Ericsson nem kompenzációt adott, hanem a szerződés része volt az ellentételezés, ahogy manapság kb minden komoplyabb haditechnikai beszerzés esetén szokás. Részese volt még az Electrolux is pl, bár ők egy már meglevő gyárukat vonták be (a volt Lehel Hűtőgépgyár, amit még anno a Zanussi vett meg, majd a Zanussit az Electrolux, de ez már csak részletkérdés).
Egyébként Gripent kb sehova nem tudtak eladni korrupció nélkül. A Lockheed története sem éppen tiszta ebből a szempontból. Bár az F-16-okat valójában a USAF-tól kaptuk volna. Igazából maguk a gépek valami $1-os áron lettek volna a miénk, kifizetni a kikonzerválást (párszázezer dollár) és az MLU-t, FalconUp-ot kellett volna. Meg jött volna vele némi fegyverzet is.
-
Tigerclaw
nagyúr
Ha eddig az akadály csak a nemzetbiztonsági átvilágítás volt, akkor amint az lezajlik, sok mindent nem tehet a konkurencia, mint hogy jobb ajánlatot tegyen. Az nem Magyarország, hogy a haverok nyernek mindent drágán és senki sem vizsgálódik miatta.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
nagyúr
válasz #65675776 #71 üzenetére
140-es ágyút mióta tervezgetik? A '80-as évek közepe óta? Szolgálatba ál egyáltalán valaha?
Jó kérdés. A páncélzat fejlődésével arányosan "egyszerűbb" (de nem olcsóbb) lett volna az a megoldás, hogy a löveg űrméretét tovább növelik 140/152mm-esre. Mindkét "oldalon" erre mentek rá. Miután azonban új űrméretet a hidegháború után senki sem engedhetett meg magának, ezért kényszerből más irányba fordultak. Itt kerültek elő a hosszabb penetrátor rudak, könnyebb levállóköppenyek (M829A2/A3, DM-53), majd a keményfém burkolatos penetrátor rudak a nehéz ERA modulok ellen (M829E4, DM-63). Nehéz megmondani, hogy csak a lőszerek fejlesztésével tudják-e a lépést tartani a védelmi jellegű fejlesztések fejlődését (egy új / másik kiegészítő páncélzatot felszerelni egyszerűbb, mint egy új löveget integrálni...).
Ha az Armata marad a 125mm-es lövegnél (márpedig a pletykák szerint marad), akkor a "keleti" oldalon nyomás még nincs a drasztikus váltásra, új űrméretre, ami megkönnyíti a nyugati hadseregek dolgát is, mert várhatóan nem kell a páncélzat és átütő erő terén alapvető váltásra gondolni, legalábbis közepes időintervallumban.
Hogy azután mi lesz? Ki tudja. A "Leopard-3" (nem hivatalos elnevezés, a Leopard-2 utód) program csak 2025-2030-ra célozza meg a rendszerbe állítást (a Franciákkal együttműködve, ha minden igaz...). Lehet, hogy az irányított energia fegyverek, vagy az EM (rail, gauss) ágyúk realitássá válnak addigra...
Elnézve, hogy mi történik FCS és utódai szintjén, néha azt látom, hogy el sem tudják dönteni mit akarnak valójában.
Az FCS program nagyon korrektül felépített igénylistával bírt. "Mindössze" a költségek repültek el mennyei szintekre, így nem csoda, hogy kihúzták a dugót a lélegeztetőgépről. Az US ARMY nem engedheti meg magának a teljesen új harckocsi tervezését, és a "könnyű" hadsereg koncepcióját végleg kukázták az FCS bukása után, így most maradnak az M1A3 program reszelgetésénél. Az, hogy ilyen "nyugodtak" számomra azt mutatja, hogy valószínűleg tisztában vannak az orosz és kínai harckocsi fejlesztésekkel, onnan pedig nem érkezik olyan veszélyforrás, ami miatt sürgős lenne számukra a váltás...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#65675776
törölt tag
Az adott űrméretnek mindenképpen van egy határa, ami felett nem fejleszthető a teljesítmény. Maximum ha egy jóval nagyobb töltényűrt és hajítótöltetet raknak az adogató oldalra. Csak ugye akkor megint lehet nekikezdeni a NATO szabványosításnak. És ugye kérdés, hogy ez okozna-e nagyobb tömegnövekedést és reakcióerőt, vagy egy nagyobb űrméretű ágyú.
Igen, az FCS elég szépen fel volt építve, talán csak kicsit túlzottan is a lila köd lengte körül. A hidegháborúban valószínűleg keresztül is verték volna a programot, és szolgálatba állt volna. A mai realitásokhoz viszont nem igazán illik.
A nyugodtság másik oka lehet, hogy látják, hogy nem igazán fognak szembetalálkozni sehol sem a legújabb orosz és kínai fejlesztésekkel, ergo felesleges azokkal felvenni a versenyt. Az utóbbi háborúkban nem igazán kerültek szembe T-72-nél fejlettebb hk-kal. És nem úgy néz ki, hogy belátható időn belül ez változna. T-72 ellen meg az M68 is bőven elég volt.
Railgun majd akkor lesz realitás, ha meg tudják oldani az energiaellátását. Egyelőre ugye hajó méretben sem merték bevállalni
-
VaniliásRönk
nagyúr
-
#65675776
törölt tag
válasz VaniliásRönk #79 üzenetére
Miért is megbízhatatlan az F-16?
-
-
#65675776
törölt tag
válasz VaniliásRönk #81 üzenetére
Ebből a szempontból pl az egyik legjobb statisztikával rendelkező típus, de apróság, nem kell rajta fennakadni.
Ha a januári esetre akarsz utalni, ott bizony nem a pályán állás közben robbant fel a gép, hanem rázuhant a pályára.
[ Szerkesztve ]
-
Zeratul
addikt
-
VaniliásRönk
nagyúr
válasz #65675776 #82 üzenetére
Arra, valóban lezuhant. Itt sokat nem foglalkoztak az esettel. Az F-16 valahogy soha sem mozgatta meg a fantáziámat, így csak azok a cikkek, hírek maradtak meg amik a "megmagyarázhatatlan" baleseteikről szóltak.
"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)
-
#65675776
törölt tag
Rosszak a szempontjaid. A MiG-21 családból ~2x ennyit gyártottak, és ha a harci veszteségeket nem vesszük, még akkor is jelentősen rosszabb a statisztikája. Szóval a flottaméret önmagában semmit sem jelent.
"éles bevetésen is ezt használták" És ugye semmi mást, csak és kizárólag F-16-ost.
Minden típus jelentősen megbízhatatlanabb a kezdeti időkben. Az F-35 még nagyon a pályafutása elején van, szóval egyelőre nem lehet valódi képet kapni arról, hogy mire is képes. Ráadásul technológiailag elég komoly előrelépés, szóval van benne elég kockázat.
VaniliásRönk: Egy repülőgép megbízhatóságát a flotta által lerepült óraszámhoz tartozó események számával szokták jellemezni, illetve a hadrafoghatósági aránnyal. Az, hogy a 4427 legyártott F-16-ból 533 lett sejlejtezve repülőesemények (és természeti katasztrófák) következtében egy dolog. Az elvesztett gépek száma egyébként évek óta kb stagnál. Viszont mindehhez tartozik >10M lerepült óra.
[ Szerkesztve ]
-
Zeratul
addikt
válasz #65675776 #85 üzenetére
daa-raa: a mig-21 1-2 generációval régebbi típus mint az F-16. F-35 eddig totális csőd, tele megbízhatatlan elektronikával, géppuska nem működik, bombarekeszbe nem fér be a direkt neki szánt "szuper" bomba stb és nem is igazán előremutató innováció pl. az F-22 raptorhoz képest.
-
Zeratul
addikt
-
Zeratul
addikt
De ezt még lehet tovább fokozni. [nem fér a bomba a vadászgépbe]
-
#65675776
törölt tag
Ettől függetlenül továbbra sincs géppuska az F-35 fedélzetén.
De az ugye nem probléma, hogy pl a Typhoon vagy a Rafale csak a szolgálatba állítása után 10 évvel érte el a teljes hadrafoghatóságot, és még akkor sem minden tervezett képességgel. Pedig azok azért sokkal konzervatívabb szerkezetek minden szempontból.
-
#82729984
törölt tag
Ezek mondjuk gyerekbetegségek. Ha kivasalják a hibákat akkor viszont nem lesz párja.
Szóval ezt úgy kell nézni hogy ma van az amcsiknak egy bugos félkész f-35-ük ami még lemarad a ma hadrendben lévő gépektől is, viszont óriási potenciál van benne, míg a mai gépek elérték a csúcspontjukat.
Ergó ha a projekt végül sikeres lesz, akkor egy generációval fognak előrébb járni bárkinél és akárki is akar utánuk eredni, 20 év lemaradásban lesz. De ha a projekt végül elbukik akkor is simán lehet hogy olyan tapasztalatot nyertek vele amivel aztán mondjuk legyártják a világ legerősebb drón repülőjét vagy hasonló.Tulajdonképpen ezért is a világ erősebb hadserege az usa army. Mert rengeteg pénzt ölnek fejlesztésbe, amikből szintén rengeteg zsákutca, de eközben olyan tapasztalatokat nyernek amivel aztán sokkal fejlettebb fegyverrendszereket tudnak előállítani.
És ezt a tapasztalatot és tudást nem lehet megspórolni, hiába akarnának mondjuk az oroszok vagy a kínaiak hasonlót gyártani ha nincs meg a tudás. Akkor bizony marad az hogy végig kell járniuk ugyanezeket a lépcsőfokokat hosszú évek, évtizedek alatt. -
Zeratul
addikt
válasz #82729984 #92 üzenetére
F-35 igazán nem jó egyik feladatra se amire szánták és ez nem én mondom hanem az amcsi szakértők. Az F-22vel szemben minden téren visszalépés, pedig az se tökéletes. A kínaiaknak meg nem kell semmi után kullogniuk lévén hogy lenyúlták a teljes F-22 és F-35 dokumentációt. A SU-50 pedig az amerikai katonai szakértők szerint is jobb mint F-22.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
Egy többfeladatú eszköz minden esetben kevésbé alkalmas bármilyen célra, mint egy dedikált feladatú.
De nem az F-22-vel kell összehasonlítani, mert nem annak a váltótípusa, hanem az F-16, F/A-18 párosnak. Azokhoz képest meg minden szempontból előrelépés. Kiegészíteni kell vele az F-22-t.
Miért lenne minden téren visszalépés az F-22-höz képest?
Egyébként folytassuk inább a Repülős topicban, elvégre oda illik a téma.
-
nagyúr
válasz #65675776 #77 üzenetére
@daa-raa: Az adott űrméretnek mindenképpen van egy határa, ami felett nem fejleszthető a teljesítmény. Maximum ha egy jóval nagyobb töltényűrt és hajítótöltetet raknak az adogató oldalra. Csak ugye akkor megint lehet nekikezdeni a NATO szabványosításnak. És ugye kérdés, hogy ez okozna-e nagyobb tömegnövekedést és reakcióerőt, vagy egy nagyobb űrméretű ágyú.
Innováció terén vannak még opciók, bő 20 éve lebeg ennek a mesgyéjén az Elektrotermális-kémiai technológiát használó löveg, ez is része volt az XM291 programnak. 14-17MJ torkolati energiát lehet egy 120mm-es ETC-s löveggel elérni, ami a hagyományos 140mm-es lövegek szintje. A technológia viszont még nem kiforrott, és sok a kérdőjel körülötte, így általában "közepesen rizikós" technológiai fejlesztésnek tekintik...
@Zeratul: ... géppuska nem működik..
Daa-raa azért húz, mert az F-35A-ba egy 25mm-es gépágyú van beszerelve. 20mm űrméret alatt géppuska a magyar terminológiába a sorozatlövésre képes csöves tűzfegyver, 20mm felett gépágyú.
bombarekeszbe nem fér be a direkt neki szánt "szuper" bomba
Az F-35B esetében nem fér el az SBD II., ez amúgy tényleg blama, de csak a legkisebb szériában gyártott verziót érinti, és valójában befér akár nagyobb bomba is, csak az SBD esetében pont az lenne a lényeg, hogy 8-12db-ot helyezzenek el a belső bombatérbe. Mivel az F-35B esetében az emelőrotor és annak gépészete miatt kevesebb a hely a bombatérbe, így az SBD II. "csomag" (tehát nem egy bomba, hanem kétszer 3-4-6) sehogy sem fér el a két bombaterében.
és nem is igazán előremutató innováció pl. az F-22 raptorhoz képest.
Nem vagyok nagy rajongója az F-35-ösnek, de hogy nem innovatív, azt nem mondanám. Éppen hogy a jelenlegi legmodernebb radar, elektronoptikai érzékelők (EOTS és DAS), stb. van a fedélzetén, illetve az F-35B jelenleg az egyetlen fejlesztés alatt álló STOVL képes vadászgép. A sok innovatív, de bonyolult rendszernek köszönhető az, hogy az F-35 fejlesztése ennyi problémával találkozik szembe. Szóval most vagy amiatt ostorozd az F-35-öst, mert lassan és vontatottan halad a fejlesztése, vagy azért, mert nem innovatív. A kettő együtt üti egymást...
Az F-22vel szemben minden téren visszalépés, pedig az se tökéletes.
Az F-22A légifölény vadászgép, nincs rajta IRST / FLIR, se DAS, a földi célpontok elleni csapásmérő képessége pedig jelképes (lévén nem erre tervezték). Szóval nem igaz, hogy visszalépés. Légiharc terén valóban az, de csak ott, illetve a lopakodási képesség terén...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
- Dell Latitude 3510 i7-10510U/16GB DDR4/256GB SSD/Nvidia MX 230 2GB
- Ryzen 5 5600X
- Eladó a képen látható Gigabyte RTX 2070 8GB GDDR6 256bit (GV-N2070WF3-8GC), videókártya.
- HP Probook 15,6", core i5 (4x3,2Ghz),8GB RAM,240GB SSD, jó akku,szép állapot
- HP EliteBook 8460p i5 laptop 14" 4Gb DDR3 notebook eladó
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen