Új hozzászólás Aktív témák
-
Az első negyedév végén a Tesla 1,44 milliárd dollárnyi készpénztartalékkal rendelkezett, ami 220 millióval több, mint a negyed elején.
Ami tök jól hangzik, egészen addig, amíg nem tudjuk, hogy 2014 decemberében még 1,9 milliárddal rendelkezett.
Tudniillik a Tesla nem nagyon termelt nyereséget, amióta működik, az utóbbi időben meg inkább csak veszteséget termel. De a jó marketing és egy jó üzleti vezetővel elérték még is, hogy a részvények értéke csak nő.
A Tesla értéke ~40%-a Ford-énak. Annak a Ford-nak, amely tavaly ~6,3 millió autót adott el.
A Tesla viszonyításképpen alig több, mint harmincezret.Szép kis lufi...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A SpaceX-el kapcsolatosan sem a technológiai innovációt kritizálom, mert ott is magáért beszélnek az eredmények. Ott is az üzleti modell és viselkedés az, ami leginkább egy kamikaze színvonalát képviseli, ami eddig legalább kétszer sodorta a csőd szélére a vállalatot rövid élete alatt.
Illetve a SpaceX hírek alatt szoktam mindig morogni, hogy miközben a piaci kezdeményezésért szokták isteníteni a céget, azt a nem éppen apróságot elfelejtik megemlíteni, hogy a SpaceX bevételeinek oroszlánrésze az állami megrendelésekből jön még most is, és hogy a nélkül aligha lett volna Falcon-1, Falcon-9 és Dragon / Dragon V2.
Ettől még nem lesz a szememben kisebb a SpaceX, csak azért szobrot nem kell egyből emelni, ugyanis legalább olyan gátlástalan húzásokat ejt meg, mint az ULA, csak éppen a saját érdekeit szem előtt tartva.
A Tesla-nál ugyanez megy pepitában.
A Ford-os hasonlat a cég piaci értékét jelenti, és azért félelmetes, mert azért nem egy kategória a két cég. Az egyik mögött ott van kismillió gyártósor, számtalan fejlesztői központ és minden egyéb. A Tesla mögött egy pár nagyságrenddel kevesebb fizikai érték van, és egy hatalmas befektetői várakozás. Ha ezt teljesíti majd, akkor nem lesz lufi. De per pillanat ez egy lufi, még akkor is, ha nem tetszik.
A Tesla előre menekül, ezért telepít annyi supercharger állomást, és próbálja felfuttatni a Lítium-aksi gyártást (a'la Gigafactory), hogy csökkenjenek a gyártási költségeit. Most is ezért kell a részvénykibocsátás, hogy a hegy, amit a Model 3 megrendelések jelentenek, meg tudja mászni.
Személy szerint egyébként nem lenne semmi bajom az elektromos autókkal, ha a táplálásukra átgondolt koncepció lenne. De csak addig olcsó az elektromos autó, amíg az elektromos áram árában nem jelennek meg azok az adók, amíg megvannak a fosszilis üzemanyagokban (jövedéki adó, útadó, stb.), és amíg az elektromos hálózat és az erőművek fejlesztését nem vesszük bele a problémába. Per pillanat a világ legnagyobb részén az elektromos áramot fosszilis energiából állítják elő, illetve atomerőművekből. Ugyanez a problémakör megvan a hidrogén üzemanyagcellás autókban, hiszen a hidrogént legolcsóbban szénhidrogénekből lehet előállítani...
A Tesla előtt is volt jó pár autógyártó, aki próbálkozott az elektromos autókkal (én is vezettem elektromos Citroen Saxo-t), én itt Apple effektet látok, jó marketing és megfelelően jó termék esetén kvázi divatot teremtettek.
Ahogy a SpaceX-nél, itt is azon morgok, hogy Musk-nak van egy szép és tényleg támogatásra érdemlő elgondolása, de egy buldózer finomságával éri el a célját...
@myckie2: Például a BMW profitja 7 milliárd dollár. Most olvasd el még egyszer alant a hozzászólásomat, hogy mennyi volt a Tesla profitja mostanság (negatív...).
Aggódnak amiatt, hogy a Tesla által gerjesztett divatra túl későn ülnek fel, de például a BMW az i3-al és az i8-al, illetve a tovább tervezett i-családdal pont nem nagyon aggódik...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Egyik ceg sincs tul kozel a csodhoz.
Oké, 2008/2009 nem ma volt, de emlékszünk még arra?
2008 év végi esetről van szó, amikor a Tesla és a SpaceX is pénzhiányos állapotba került, mit csinált Musk? Bevette a barátokat a Tesla-ba befektetőnek, mert voltak olyan barátai, akik 2 millió dollárt szánhattak ilyesmire. Effektíve hazudott a saját befektetőinek, hogy a SpaceX-től áttesz 40 millió dollárt a Tesla-ba, és ők is szálljanak be további 20 millióval a Tesla megmentése érdekében. Közben pedig lobbyzot NASA-nál a COTS programnál, hogy a SpaceX elég érett az ISS ellátó küldetések teljesítésére (az első három Falcon 1 indítása kudarc volt, a negyedik 2008 szeptemberében végre sikeres volt), és 2008 decemberében meg is nyerte az ISS kereskedelmi ellátására vonatkozó megbízást, amit azt jelentette, hogy a NASA (un. milestone-ok teljesítésekor) 1,6 milliárd dolláros megbízást kapott.
Úgy mentette meg a Tesla-t, hogy közben a SpaceX ha nem nyeri meg a NASA COTS-ot, akkor rövid úton csődbe megy. Musk úgy nyilatkozott, hogy 2008 karácsonyán annyira elvette ez a manőver, hogy az akkori barátnőjének (az első feleségétől ekkor vált el) alig tudott ajándékot venni, mert már minden be volt zárva. A következő évben az amerikai kormányzat 465 millió dollárnyi nagyon olcsó kölcsönt adott a Tesla-nak a Tesla Model S sorozatgyártásának beindítására. Musk a saját Dassault Falcon 900-as luxusgépén repült Washingtonba, hogy a kölcsönt kilobbizza. Duh...
A másik eset, ami mondjuk pletyka, mert a SpaceX ugyebár nem nyílt részvénytársaság, a SES-8 műhold indítása volt, amelynek a csúszása miatt kötbért kellett fizetniük a SES konzorciumnak (ez volt a második Falcon 9 v1.1 indítás, és az első kereskedelmi GTO pályára való műholdállításuk), amibe majdnem belerokkant anyagilag a cég.
Musk, miközben a Tesla folyamatosan veszteséges, 2013-ban 78,2 millió dolláros juttatást kapott. Erre volt nagy felháborodás, mert ez már nem fért annyira bele a világmegmentőként aposztrofált, és amúgy a saját pénzét kockáztató hős-szerepbe. Emiatt Musk kijelentette, hogy 2014-ben ingyen dolgozik, és 2015-ben az éves fizetése 37 ezer dollár. A Tesla-nál, mert ugyebár az nem nyilvános, hogy a SpaceX-től mennyit visz haza.
Félreértések elkerülése végett nem sajnálom tőle. Csak azt mondom, hogy Musk egy zseniális pénzügyi hazárdőr, és a hatalmas marketing hadjáratnak köszönhette, hogy 2008-ban is róla szólt a világ, és neki sikerült pénzt szereznie, a konkurens Rocketplane Kistler-nek (akik amúgy szintén nem nyeretlen kétévesek voltak) meg nem...
De ha igazán ki akarjuk emelni Musk erényeit, akkor az első pont az, hogy nagyon ügyes PR-al mindig a képben tartja magát...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@Azbest: Mondjuk az sem hátrány, hogy trollkodás helyett szabadon felhasználhatóvá tették az akkukkal kacsolatos szabadalmaikat.
Bocsánat, de ezt nem önzetlen érdekből tették. A Tesla úgy tudja az aksijainak az árát csökkenteni, ha beindul a Gigafactory, és annak nem csak a Tesla-nak, de külső partnereknek is kell akkumulátort gyártania, hogy minél nagyobb legyen a kihasználtsága. A partnerek pedig a Tesla megoldásait kell ehhez választaniuk, nem pedig a Toyota magnézium alapú megoldását, vagy például a fejlesztés alatt álló nanoszálas akkumulátor technológiáját.
Szóval amit tettek, a mögött nagyon is kiszámított üzleti döntés volt...
Nem járhat a régi kitaposott kényelmes úton, amit már kitöltenek az emlegetett cégóriások.
Pont arra szeretnék rámutatni, hogy voltak más feltörekvő cégek, néha igencsak innovatív megoldásokkal (pl. Rotary Rocket), de nem volt az élükön egy olyan buldózer mentalitású és igen jó üzleti illetve politikai érzékkel megáldott vezetőjük, mint Musk. Mint említettem, szerintem ez az, amit valóban méltányolni lehet és kell benne.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Dare2Live
#51
üzenetére
Igen talán 2015 volt az első éve, hogy értékelhető profitot termelt és?
Nem tudjuk mikor és mennyi profitot termel a cég, lévén nem nyílt részvénytársaságként működik.
Ez ilyen közgáz ökölszabály.
Egy új termék (autó, rakéta...) kifejlesztése rengeteg pénz, gyártásának beindítás szintén, termelés felfuttatása detto. Ha viszont már gyártás felfutott és mennyiségben van az adott termék előállítva akkor leesnek a költségek (nem kell kifejleszteni gyárat építeni) "beüt" az economy of scale.
Azért tegyük szépen hozzá, hogy a SpaceX esetén nincs kialakult economy of scale. Kétféle árazással dolgozik, az egyik a piaci (amikor számított neki az ár, lásd SES-megrendelések vagy a kanadai CASSIOPE műhold), a másik a nyereség orientált (a NASA-nak 82 millió dollárba került a Jason-3 indítása, miközben a Falcon 9 listaára 2012-ben 50 millió dollár alatt volt...
"Ariane/Long March" is csak komoly állami támogatással tud versenyezni velük.
Ki is fizette a Falcon 9 kifejlesztésének jó részét? A NASA, vagyis állami támogatás éppenséggel a SpaceX-nél is volt/van...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#59
Cifu
nagyúr
marc.loedi
#56
válasz
marc.loedi
#56
üzenetére
Szomoru, ha nem latod, hogy mennyivel fontosabb Musk, mint Steve Jobs valaha volt, mert itt a bolygonk, azaz az emberiseg jovoje a tet, nem az, hogy ki milyen telefont nyomogat. Szerintem a hozzaszolasod jol reprezentalja azt a paradigmat, ami miatt gondban vagyunk, megpedig a vegtelen fejlodesre, a folyamatos nyeresegre valo torekedest.
Bocsánat, de ezen nem tudok nevetés nélkül túllépni.
Tesla: A bolygó megmentésére szóló elképzelésnek nehezen fér bele az elektromos autó. Ugyanis az elektromos áramot elő kell valamiből állítani. Ez per pillanat úgy néz ki, hogy ~39%-át szénből, ~22%-át földgázból, ~5%-át olajból állítjuk elő - magyarul több, mint a két harmadát fosszilis energiahordozókból! Az erőműtől a fogyasztóig tartó útvonal vesztesége ~10-25% a hálózattól és a távolságtól függően. Akkor miről is beszélünk? Az elektromos autó annyira környezetbarát, mint az energia, amivel feltöltöd az aksiját.
Nem az elektromos autó fogja megmenteni a földet. Ha ilyen céljai lennének valakinek, inkább tiszta energia fejlesztésbe lenne érdemes fogni (nem, a Solar City e téren túl sokat nem tett le az asztalra...).
SpaceX: Musk a Mars kolonizálását tűzte ki célul, mindezt úgy, hogy fél millió dollár lenne az oda szóló, egyirányú jegy. Szép gondolat, csak az a szép, hogy aztán olyan dolgokkal marad a figyelem középpontjában, hogy termonukleáris eszközökkel olvasztaná fel a Marsi jégsapkákat.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#62
Cifu
nagyúr
marc.loedi
#60
válasz
marc.loedi
#60
üzenetére
Megint elfelejtetted, hogy ez egy folyamat (ami mellesleg nem olyan reg kezdodott el a Tesla eseteben)...
A Tesla előtt is voltak elektromos autók. 1901-es reklám a 40 mérföld hatótávolságú elektromos autóhoz.
Ezen kívül hogy is indult a Tesla? Egy 100 000 dollár feletti sportkocsival, amely gyakorlatilag egy Lotus Elise kaszni volt, Litium-Ion aksival és elektromotorral. Ezzel akarta megmenteni a világot? Ahhoz a Model 3 szintű autó kellene, ami ugye még mindig nincs sorozatgyártásban...
...viszont egy Tesla meg igy is sokkal hatekonyabb, mint egy hagyomanyos gepjarmu.
Hogyan? A belső égésű motor nagyon leegyszerűsítve ugyanazon az elven működik, mint egy hőerőmű. de természetesen rosszabb hatásfokkal annál. Általában 25-30%-os termikus hatásfoka van, egy hőerőműnek ~30-35%. Innen kezdünk, csakhogy az erőműben termelt áramot el kell juttatni oda, ahol az autó van, ehhez ugye pár transzformátorállomáson átmegy az az bánatos kis elektron, amíg elér az aksiba. Alant írtam egy értéket, de rengeteg mindentől függ, mégis mennyi az annyi. De a vége az, hogy pro és kontra a kettő nagyságrendileg egy szinten van. Az elektromos autó némi energiát visszanyer a regeneratív fékezésből, de még ez sem menti meg a hatásfokát.
Valamiért a legtöbb benzin vs. elektromos összehasonlításban nem a Tesla S (vagy X) szokott szerepelni, hanem a sokkal kisebb Nissan Leaf. Ami kisebb, olcsóbb és hatékonyabb, mint egy Tesla.
Nem véletlenül... Ezzel az erővel akkor inkább a Nissan elektromos autók megmentője...
Remelem ez eleg bizonyitek, hogy meggyozzon arrol, hogy komoly tetje van a transzportacio megreformalasanak.
Remélem a fentiek elég bizonyítékul szolgálnak ahhoz, hogy nekem nem a transzportáció megreformálásával van a bajom, mert abban egyetértek. Csakhogy amíg az energiát főleg hőerőművekből és kis hazánk esetében atomenergiából állítjuk elő, addig ne nagyon beszéljünk már arról, hogy mennyivel hatékonyabb és olcsóbb is az elektromos hálózatból táplált elektromos autó egy benzin / dízel autóhoz képest, mert ez meglehetősen nagy öngól...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Vigyázz ezzel a forrással: masterresource.
Oh, ezt jó tudni, akkor erre majd odafigyelek a jövőben....
Hozzá kell tenni, hogy sajnos a másik oldalról is igaz ugyanez, ott meg az elemzések szerint az elektromos autók a zöld kánaánt hozzák el, hátrányuk meg nincs.
Az erőművet tartósan ideális paraméterek közt lehet tartani.
Ettől még az áram eljuttatása az erőműtől a felhasználóig bizony komoly veszteségeket jelent. Néhány országban, ahol kicsik a távolságok, és sűrű a betápláló energiaforrások esete, akár 4-6% környékére is leszorítható (pl. Hollandia), de például Magyarországon ~11% környékén van, az elmaradottabb országokban viszont 20% feletti értékek sem ritkák.
A szennyezőanyag kibocsátásnál sem mindegy, hogy ezer autó vagy egy erőműből származik.
Nem mindegy, de nem feltétlen jó az erőmű. Meg az se, hogy milyen erőműről beszélünk, annak milyen környezeti hatásai vannak, stb. Ez olyan, mint amikor kihozzák, hogy a vizierőmű teljesen tiszta. Hogy a víztározó létrehozása milyen környezeti hatásokkal bír, illetve egy esetleges gátszakadásnak milyen következményei lehetnek, nos, ezek teljesen esélytelen dolgok.
Egy modern erőmű kibocsátása viszont nagyon alacsonyan tartható.
Milyen erőműé? Egy földgáz-erőművé még igen. De a szén-, pakura- és hasonló erőműveké meglehetősen ciki dolog, lehet mindenféle égésgáz-tisztítást bevetni, az kb. ugyan az a végső hatásfok, mint az autók katalizátorainál.
Az olcsó lihium akkukkal a megújulók egyik nagy hátránya is kiküszöbölhető, mégpedig az időszakos voltuk.
Az olcsó lítium akkumulátor megint egy buborék, mivel a lítium nem véletlenül tartozik a ritkaföldfémek közé.
A Lítium ára 2000-2015 között
A Lítium ára 2016 márciusáigA Lítium akkumulátorok elterjedése miatt most a Lítium a modern aranyláz célpontja.
Viszont nem igaz, hogy a Lítium akkumulátorokkal küszöbölhető ki a megújuló energiák problémája. Először is azért, mert vannak ígéretes kísérleti megoldások (lent linkeltem Magnézium alapú aksi fejlesztést a Toyotánál, illetve a nanoszálas akkumulátorok is roppant ígéretesek). Vagyis az, amire most a Tesla épít, nem más, mint a saját technológiájának elterjesztése, mivel ők nem nagyon kísérleteznek más technológiákkal. A Gigafactory kifejezetten a Lítium-Ion akkumulátorok gyártására épül. Ha holnap megjelenik egy hatékonyabb, olcsó megoldás, akkor a Tesla roppant nehéz helyzetbe kerül. Számukra tehát az a fontos, hogy minél többen álljanak most be a Lítium-Ion technológia mögé, és ne pedig valamelyik konkurens technológia, például Nikkel-Cink vagy pedig a már említett Magnézium mögé...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
lítium nem véletlenül tartozik a ritkaföldfémek közé.
Úúúúú, bakker, ekkora zöldséget hogy írhattam le, a lítium természetesen alkáli földfém, csak ugyebár mivel igen reakcióképes, ezért tiszta formátumban alig található meg a természetben.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ennél ezerszer összetettebb a dolog, hiszen az erőműbe is szállítani kell a fosszilis üzemanyagot.
Meg ha már itt tartunk, akkor jönnek a különféle adók, például az üzemanyag árába épített útadó, amelyek az elektromos autóknál nem jelentkeznek, de ez által viszont adóbevétel-kiesést jelent az államnak.
Itt azonban ez egyáltalán nem játszik, hiszen lent hatásfokokról beszéltünk. A belső égésű motor esetében ez ugye ~25-30% között mozog, hőerőművekben is általában csak 30-35% elérhető, viszont ott jelentkezik a lent említett szállítási veszteség, hiszen az elektromos áram előállítsa nem a felhasználás helyén történik.
@fordfairlane: Ehhh... inkább utána kellett volna néznem, és nem fejből írnom...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#06658560
#74
üzenetére
Dízelek már a 35%-ot elérik, és elméletileg nem lehetetlen az 50+%.
Ideális körülmények között, nagyon nagy méretű hajómotoroknál, ha jól tudom már 50% körül vannak, de azért ez nem opció az életben közúti járműveknél.
Az ideális rendszer jelenleg egyébként egy sima range extenderes megoldás lenne, a belsőégésű motor csak akkut töltene, direkt hajtásban nem venne részt. Ekkor elég lenne egy munkapont neki. E mellé kétakku, egyik merítés, másik töltés állapotban, valamint a fékezési energia tárolására szuperkondenzátor. ekkor a hajtáslánc minden eleme a számára ideális körülmények között dolgozhat.
Ez ideális mondjuk városi környezetbe, de hosszútávú közlekedésre (pl. autópálya) pont, hogy kisebb a hatásfoka, mint egy hagyományos autónak, hiszen az aksik, szuperkondenzátorok és miegyebek holt és haszontalan súlyként cipeled magaddal.
Ez a hibrid elképzelések rákfenéje, és ezért opció például már régóta az elektromos autó kis távolságú közlekedésre (PSA elektromos autói az 1990-es években, amit például postások használtak). Viszont általános rugalmasság terén nem megoldás.
Ezen kívül megjegyezném, hogy most egy picit leragadtunk a személyautóknál. Pedig az üzemanyag-felhasználás egy nagyon nagy része nem személyautókhoz köthetőek, lásd még munkagépek, teherautók, stb.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A gázolaj szállítása és elosztása is ugyanúgy veszteséges, azt se felejtsük el.
Akkor ismét: egy hőerőműbe is kell szállítani, ott is jelentkeznek ezek a veszteségek.
Ha megfordulnának a trendek - egyelőre nem így látszik -, és ezek helyett mindenhol erőltetnék a földgázt és a megújulókat, atomot, akkor igen is nagy előrelépés lenne az átállás elektromos járművekre.
Innen kezdve megint gazdasági kérdéssel állunk szemben, mert a szénerőművek elterjedése az olcsó(bb) működésük. A nukleáris energiának sok előnye van, de especiel a sugárzással járó problémákat nem kellene figyelmen kívül hagyni, ma már ugye a folyamatosan felemlegetett Csernobil mellett ott van Fukusima is...
Azt még hozzáfűzném, hogy általában az erőművek nem közvetlen a települések levegőjét terhelik,
Az autópályán közlekedő autók sem, ezzel az erővel, ha kifogásokat keresünk már....
Ilyen szempontból is életszínvonalbeli javulást hozna az elektromos autók elterjedése.
Amire alant már rámutattak: ja, nem a város lakossága fog szívni, hanem azok, akik az erőművek környékén laknak... Az ők életszínvonalbelével nagy vonalúan nem foglalkozunk?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Erőművek szintjén - ha van rá szándék - jóval egyszerűbben meg lehet fogni a CO2 és H2O mellett jelentkező egyéb kibocsátást, mint ha a kipufogón megy keresztül.
Gondolom nem a vizet (H2O) hanem a nitrogén-dioxidot (NO2) akartad írni.
Ugyanakkor pedig jól írtad, elviekben jobban megfogható, csak az erőmű költségein jelentkezik, ezáltal pedig igencsak ódzkodnak a valóban durva szintű szűrők használatától. Például itt, az EU-ban a legnagyobb CO2 kibocsátó a lengyel Bełchatów lignit-tüzelésű hőerőmű...[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it Kell a készpénz a megfizethető árú Model 3 gyártói kapacitásának bővítésére, a piac érzékenyen reagált a hírre.
- Dell XPS 9315 13.4" FHD+ IPS i7-1250U 16GB 512GB NVMe ujjlolv IR kam gar
- Aokzoe A1 Pro AMD Ryzen 7 7840U - 32GB+512GB
- LENOVO IDEAPAD Y700 INTEL CORE i5-6300HQ 2.3 GHz 8 GB 256 GB SSD GTX 960M 3 óra AKKU IDŐ
- Precision 7520 15.6" FHD IPS i7-7700HQ M1200 16GB 512GB + 1TB magyar vbill új akku gar
- Dell Latitude 5400, 14" FHD IPS, I5-8365U CPU, 8GB DDR4, 256GB SSD, W10/11, Számla, Garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest