Új hozzászólás Aktív témák
-
kingi
tag
válasz Jim Tonic #50 üzenetére
igazad van azt hogy rossz volt-e matekból nem tudom és irreleváns is, elképzelhető szerintem, nagyon is... Hányan jók, jelesek, summa cum laude, no és???
van erre egyéb példa, ugyan nem túl jó, teljesen más terület és korszak és minden, de József Attilát is eltanácsolták az egyetemről, és természettudományos területen is hallottam már ilyetgyőzzön a jobbik, de nem lehet, hogy a jobb maga a rossz? (Seneca)
-
cucka
addikt
József Attilát a Tiszta szívvel című verséért tanálcsolták el. Tehát nem azért, mert nem volt elég jó magyar nyelvből.
Einstein-ről ezt írja a wikin: Einstein matematikát 12 éves kora körül kezdett tanulni. Van egy visszatérő történet, mely szerint később megbukott matematikából, de ez nem igaz; csupán a tanulmányi minősítéshez rendelt érdemjegyek változtak meg időközben, ez okozta a félreértést évekkel később. Tehát jó volt matekből. Meglepő lenne, ha nem lett volna jó. Mint ha azt mondanád a világhírű zongoravirtuózról, hogy nem tud kottát olvasni.. -
-
kingi
tag
kösz, tudom... de ezen a szinten nem is úgy mérik a tudást, hogy jó volt-e magyarból, azaz nyelvtanból, helyesírásból stb.... eszembe jut majd más példa, akkor írok, múltkor beszéltünk róla vagy ha valaki másnak, akkor bátran segítsen....
győzzön a jobbik, de nem lehet, hogy a jobb maga a rossz? (Seneca)
-
#06658560
törölt tag
válasz sghc_toma #54 üzenetére
Az általános suliban a matek jelentős részéről csak igen szűk képwet adnak a diákoknak. Amikor egy fél osztály a törtszémokat, irracionális számokat is nehezen fogja fel, akkor majd a képzetes számokkal legyen tiusztában? Illetve legyen tisztában nem csak azi, de a j és a többi lépcső fogalmával is?
dabadab: tudtommal a matematika is természettudományos tárgy. És magfizikai, részecskefizikai területen, de sok más területen is kellett már matematikai bizonyítást igénybe venni valamihez, amiből a matek tényleg bizonyításként szolgált.
orbano: fizikailag ki tudaz vonni tetszőleges értéket? A papír elbír midnent, a matematika számos világa is, de a fizika már nem. Tudsz negatív tömeget prezentálni, potenciálos térben tudsz negatív energiát muitatni, az tiszta sor. De abszolút energia teürletén? Ott, ahol az energie a valami, a nem energia a semmi, a negatív energia az mi?
cucka: a példád sántít, zongoravírtuóz még nem kell, hogy tudjon kottát olvasni. Rengeteg hatalmas zenei zseni tanult midnent csak hallás alapján.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz #06658560 #62 üzenetére
cucka: a példád sántít, zongoravírtuóz még nem kell, hogy tudjon kottát olvasni. Rengeteg hatalmas zenei zseni tanult midnent csak hallás alapján.
Igen, a kommentek alapján zongoravirtuóz helyett inkább zeneszerzőt kellett volna írnom, talán az jobb analógia
(mert parasztosan fogalmazva egy zeneszerzőnek ugyanolyan eszköz a kotta és a zeneelmélet, mint egy fizikusnak a matematika..) -
kingi
tag
na, igen és itt válik szét, leegyszerűsítve, az adat-információ-tudás.... ... képesség, tehetség, kreativitás stb ......pl. a zeneelmélet, a kotta az nem feltétlen tudás....... illetve sokan 5-ösre vizsgáznak, mégsem lesz ettől senki sem Einstein, sem Mozart, sem József Attila. Amíg fordítva elképzelhető, sőt (!), (mivel az alkotáshoz nem árt némi renitencia, eltérés a megszokottól) csak akkor esetleg nem tudja továbbadni, kommunikálni.... mittudomén - álmos vagyok már tényleg
[ Szerkesztve ]
győzzön a jobbik, de nem lehet, hogy a jobb maga a rossz? (Seneca)
-
dabadab
titán
válasz #06658560 #62 üzenetére
A matematika nem igazan termeszettudomany, mar csak azert sem, mert nem a termeszettel foglalkozik.
Az egy dolog, hogy a termeszettudomanyok azt csinaljak, hogy az adatok alapjan matematikai modelleket barkacsolnak (es azokon belul tenyleg lehet matematikai eszkozoket - levezetest, bizonyitast - alkalmazni), de semmi garancia nincs arra, hogy ezek a modellek pontosak, sot, tulajdonkeppen bizonyos, hogy nem azok.
Szoval pl. attol, hogy a newtoni modellt alkalmazva bebizonyitom, hogy ha van ket urszekerem, amik 0,75*c sebesseggel haladnak egymas fele, akkor a relativ sebesseguk 1,5*c, ez meg nem lesz igaz.DRM is theft
-
orbano
félisten
válasz #06658560 #62 üzenetére
persze, ezért mondtam, hogy az értelmétől a matematikai absztrakcióban el KELL vonatkoztatni. a fizikában ki tudsz két tömeget vonni egymásból. az már egy külön dolog, hogy készítesz egy rendszert, függvényt, egyenletet, bármiféle dolgot, amiben tömeggel rendelkező testek vannak, szerepelnek, akkor ott tehetsz egy kikötést, hogy m > 0, de ettől függetlenül a tömeg, mint mennyiség, a matematikai modellben természetesen lehet negatív. az hogy a valóságban mi van, és mit jelent ott ez a negatív érték, az echte mind1 elméletben. csak erre gondoltam.
A vér nem válik VAZZE!™
-
speedyx86
tag
"Szoval pl. attol, hogy a newtoni modellt alkalmazva bebizonyitom, hogy ha van ket urszekerem, amik 0,75*c sebesseggel haladnak egymas fele, akkor a relativ sebesseguk 1,5*c, ez meg nem lesz igaz."
Ez miért ne lenne igaz? Csak mert nagyobb, mint egy? Kettőnél nagyobb tényleg nem lehet, relatív sebesség esetén sem, de így, simán. Szerintem.
-
Rive
veterán
válasz #06658560 #24 üzenetére
Termeszettudomanyos teruleten is lehet meg bizonyiteni dolgokat, nem csak alatamasztani.
A tobbiek mar jo sokat irtak errol, en inkabb csak arra szoritkoznek, ami kimaradt.A termeszettudomanyban a 'bizonyitas' tobblepcsos dolog. Az egyik lepcsod, amikor a modellen belul maradva (meg az iroasztalon) bizonyitod, hogy a modelled onellentmondasoktol mentes, illetve a szoba joheto korabbi modellekkel (azokkal a mar elfogadott modellekkel, amikkel varhatoan van kozos ervenyessegi kore) kompatibilis. Ez a resze a bizonyitasnak szigoruan vett bizonyitas, matematikai alapon.
A kovetkezo lepcso, amikor a kiserletekkel, megfigyelesekkel osszeveted a modell kovetkezteteseit, es meghuzod a modelled ervenyessegi koret. Ez a lepcso mar nem matematikai szigorral vett bizonyitas, inkabb kiserletek vegtelen sora, amik folyaman egy ido utan mar nem az a lenyeg, hogy mi tartozik bele az ervenyessegi korbe, hanem az, hogy talalj valamit, ami nem Ezek a nem beletartozo pontok lehetnek ugyanis a kovetkezo modell kiindulopontjai, es komolyabb elmeletek kapcsan sokszor Nobel jar ertuk.
A harmadik lepcso mar a tudomany, mint tarsadalmi jelenseg hatokorebe tartozik, es annak bizonyitasarol szol, hogy a modelled hasznos es alkalmazhato. Ez sem igazan matematikai szigorral tortenik, es - bizony - sokszor tobb koze van a tudosgeneraciok kioregedesehez, mint a modellek tenyleges 'erejehez'
[ Szerkesztve ]
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
Ize. A ket test egymashoz kepesti sebessege csak akkor kisebb c-nel, ha az egyik testrol mersz. Ha harmadikkent veszel reszt az esemenyekben, es egy c-vel jobbra meg egy c-vel balra szaguldo izebigyot sasolsz, akkor azt fogod mondani, hogy a kettejuk sebessegkulonbsegenek felso hatara 2c.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
And
veterán
Szerintem ez így nem igaz. A fény sebessége minden körülmények között (azaz minden vonatkoztatási pontból figyelve) ugyanakkora. A fénynek nincs relatív sebessége. A sebességek különbségének maximuma is mindig c. Ha konkrétan két 0,75*c sebességű tárgy halad egymás felé, akkor a relativisztikus sebességek összeadása szerint az egymáshoz viszonyított sebességük 0,96*c lesz. [link].
-
cucka
addikt
Két űrhajó sebességkülönbségét akkor tudod megmérni, ha az egyik űrhajóról méred. Ekkor a szembejövő űrhajót valóban nem fogod gyorsabbnak mérni, mint c, erre vonatkozik a törvény. Ez lenne a relatív sebesség, hogy az egyik űrhajóból nézve (más szóval hozzá képest) a szembejövő űrhajónak mekkora a sebessége.
Amiről te beszélsz, hogy kívülről megméred két test sebességét és papíron összeadod, az összeadás eredménye pedig csak egy valódi jelentés nélküli szám lesz.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Végiggondoltam. Arra jutottam, hogy még mindig nem igaz, de engem meg lehet győzni . Ha egy pontból nézve egy test sebessége 3/4*c, és egy másik testé is ugyanekkora, de ellentétes irányú, akkor sem lesz az egymáshoz viszonyított sebességük 3/2*c. Hiába kapod látszólag ezt az eredményt egy "harmadik" ('fix'? mihez viszonyított?) pontból nézve, attól a két test még nem fog a c-nél gyorsabban mozogni egymáshoz képest. Márpedig az eredeti felvetés erről szólt. Tehát szerintem az a 2*c továbbra is csak egyetlen c, még ha látszólag nem is.
-
Cathfaern
nagyúr
Matematika vs. természettudományok [link]
József Attila:
József Attila tanári egyetemre akart járni. Attól, hogy valaki jó író vagy költő, még nem feltétlen alkalmas tanárnak... márpedig J.A-nak mindig is voltak mentális problémái, ami tanári pályán elég erősen kizáró tényező. Ezért lett eltanácsolva, nem pedig azért, mert akárkinek is nem tetszettek a versei.
Amúgy zseniknél könnyen előfordulhat, hogy rossz jegyeik vannak abból a tárgyból, amikből zsenik. Épp amiatt, hogy sokszor annyira sajátos módszereik vannak, amiket a tanár nem ért, esetleg zavarja a tanárt, hogy a diák okosabb nála, de az se kizárt, hogy a tanított része az adott tárgynak egyáltalán nem érdekli, így nem foglalkozik vele (hanem egy speciális részterülettel).[ Szerkesztve ]
-
Rive
veterán
Amiről te beszélsz, hogy kívülről megméred két test sebességét és papíron összeadod, az összeadás eredménye pedig csak egy valódi jelentés nélküli szám lesz.
A te nezopontodbol az a 'jelentes nelkuli szam' a ket egymassal szemberohano test kozotti (altalad mert) tavolsag fogyasi utemet hatarozza meg igencsak egyertelmuen es pontosan./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
Márpedig az eredeti felvetés erről szólt.
Marpedig nem az eredeti felvetesre valaszoltal. Az, hogy a ket teszt egymast hogyan latja, egyertelmu. Az, hogy te, mint megfigyelo, hogyan latod a ket testet: szinten.Ui.: Kopi, ne probalkozz mar be hulyesegekkel, OK?!
[ Szerkesztve ]
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
And
veterán
Akkor máshogy: mérhetünk-e két ellentétes irányban haladó tárgyra külön-külön 1/2*c-nél nagyobb sebességet magunkhoz képest? Igen. E két test egymáshoz viszonyított valódi (relativisztikus) sebességének vonatkozásában helyes-e az az eljárás, hogy ezt a két sebességértéket minden további nélkül összeadjuk? Nem. És szerintem ez a lényeg, és ez az, amivel mindegyikünk tisztában is van.
-
bambano
titán
"A fény sebessége minden körülmények között (azaz minden vonatkoztatási pontból figyelve) ugyanakkora.": ezt beszéld meg az optikai szál gyártókkal... Ebben a mondatban nagyjából semmi nincs, ami ne szorulna pontosításra.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
orbano
félisten
a relativitáselmélet nem pont valami olyasmit makog, hogy két inerciarendszer egymáshoz viszonyított sebességét nem addíciós úton, hanem egy spéci transzformációval számolod, ami emlékeim szerint ki kell hozza, hogy nemigazán lépheted túl a fénysebességet, és a két egymás felé fénysebesség közeli sebességgel haladó rendszer semmilyen rendszerből mérve sem annyi idő alatt ér egymáshoz, mint amennyi az út 2*c-vel való megtétele alatt történne, egy nem létező, fix, abszolút viszonyítási alapból számolva?
A vér nem válik VAZZE!™
-
bambano
titán
van ebben mindenféle gubanc.
Két, egymás felé fénysebességgel haladó rendszerből egymást érzékelni nehéz, mert ott belép a fénysebesség. Másrészt meg fénysebességnél kis gond lesz a relatív tömeg kiszámolásával, mert 0-val kellene osztani. Fénysebességhez konvergálva végtelenhez konvergál a tárgy tömege és végtelenhez konvergál az az energia is, amivel tovább lehetne gyorsítani.Zűrös ez, no
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
Jim Tonic
nagyúr
Nekem pedig úgy rémlik, hogy nem.
Sokan keverik azzal, amikor két vonat 50km/h-val egymás felé tart. Valóban, ütközéskor a kettőjük sebessége összeadódik elég nagy pontossággal. Azonban Einstein szerint, ha a sebesség nő, akkor ez a képlet már nem alkalmazható.
A tipikus példa szerint, a két űrhajó, ha egymás felé rohan 0,8*c sebességgel, akkor egy külső megfigyelő számára nem 1,6 vagy 160%-os fénysebességgel.
Erre van egy képlet: u=(v1+v2)/(1+v1*v2/c^2)
v1 és v2 a testek sebessége, ami a megfigyelési pontból nézve két pozitív érték. Ha ezt az első példámba illesztem be, akkor a v1*v2/c^2 értéke szinte nulla, azaz a nevezőben 1 marad, azaz v1 és v2 simán összeadódik. Azonban, ha v1 és v2 0,8*c, akkor u=1,6c/(1+0,64c). Ha c az 1, akkor az eredmény 1,6/1,64~0,976 vagyis mindenképp kisebb, mint c. Ez a szám egyébként mindig kisebb, mint 0,995*c.Én így tudom.
Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.
-
Rive
veterán
válasz Jim Tonic #92 üzenetére
A kulso megfigyelo szamara ket masik test sebessegkulonbsege mindig szimplan a ket test sebessegenek kulonbsege. Ennek felso hatarerteke 2c. A sebessegosszeadasos keplet akkor kell, ha vonatkoztatasi rendszert valtasz. Ennek megfeleloen itt:
A tipikus példa szerint, a két űrhajó, ha egymás felé rohan 0,8*c sebességgel, akkor egy külső megfigyelő számára nem 1,6 vagy 160%-os fénysebességgel.
pontosan 1.6c a sebessegkulonbseguk, vegig a kulso megfigyelo rendszereben dolgoztal.Ugyanakkor ha azt kerdezed, hogy pl. mekkora sebessegnek latja egyik urhajo a masikat - itt ugye a kulso megfigyelo vonatkoztatasi rendszerebol attersz az egyik urhajo vonatkoztatasi rendszerere - akkor johet a sebessegosszeadasi keplet, es azt kapod, amit kiszamoltal.
[ Szerkesztve ]
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Depression
veterán
A törvény megvan, már csak az a kérdés, hogy mikor fogunk tudni anyagból energiát alkotni.
a fénysebességel kapcsolatban pedig nem kell elmélkedni, mert az egy más világ, más szabályokkal, amiket mezei 3 dimenziós világképünkkel, fixnek vélt időegységgel, és földi súly elképzeléseinkkel nem tudunk megérteni.Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.
-
eziskamu
addikt
Lehet hogy hülyeséget mondok de mintha hallottam volna olyan (elméleti) lehetőségről, hogy lehetnek részecskék amik gyorsabbak a fénynél, de azok meg mindig gyorsabbak, sose lassulnak le
-
dabadab
titán
válasz Depression #95 üzenetére
"A törvény megvan, már csak az a kérdés, hogy mikor fogunk tudni anyagból energiát alkotni."
Pakson tobbek kozt ez tortenik
DRM is theft
-
bambano
titán
válasz Jim Tonic #92 üzenetére
más rémekre lenne szükséged. a sebesség mindig is két vektor vektoriális összege volt. Amiről te beszélsz, annak akkor lenne értelme, ha az egyik gyors testről nézném.
Ja, és folytonos, konvergens függvényre azt mondani, hogy mindig kisebb, mint 0.995c elég meredek állítás.
[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen