Kína mellett Kuba az az ország, amely ideológiai alapon szorgalmazza egy saját operációs rendszer, egy „vörös” Linux elkészítését. A cél a kontroll alatt tartott fejlesztéssel a technológiai szuverenitás biztosítása, de az illetékesek úgy látják: az amerikai hadsereggel és hírszerzéssel is együttműködő amerikai szoftvermultik – és főként a Microsoft – alapszoftvereinek használata nemzetbiztonsági kockázatot is jelent.
Ezért indult el nagyjából két évvel ezelőtt Kubában a közhivatalok linuxosítása, amely értelemszerűen a Windowsok száműzésével jár. A folyamat a múlt héten újabb mérföldkőhöz érkezett akkor, amikor egy havannai informatikai szakkiállításon bemutatták a több éve fejlesztett kubai Linux, a Nova első változatát.
Hector Rodriguez, a kubai informatikai egyetemen szabadszoftver-fejlesztéseket koordináló oktatója a Reuters-nek elmondta: ma az országban működő PC-k nagyjából 20 százalékán fut Linux. (Ne feledjük, még egy éve sincs, hogy az állampolgárok számára engedélyezték a számítógép-vásárlást a karibi szigeten – a szerk.) A professzor szerint jól halad a linuxos migráció a közhivatalokban, de az állami vállalatoknál tapasztalható ellenállás, mert ezek aggódnak a bejáratott, egyedi alkalmazásaik kompatibilitása miatt. „Szeretném azt gondolni, hogy öt év múlva az ország több mint fele túl lesz a migráción” – tette hozzá.
Amint a jelenleg az 1.1.2-es (Baire kódnevű) verziónál járó Nova weboldalán olvasható, a Gentoo-alapokra épülő disztribúció elsődleges célja az, hogy megkönnyítse a lakosság és a hivatalok számára a Windowstól való elszakadást, gördülékenyebbé tegye az áttérést. A rendszert az egyetem programozónak tanuló diákjai és az oktatóik tartják karban, akik azt ígérik, minden évben új kiadással állnak elő.
Felszabadítják az internetet
Ugyancsak a múlt heti kiállításon derült fény arra is, hogy Havanna tervezi az internet-hozzáférések elérhetőségének kiszélesítését. Eddig a kormány többnyire az amerikai embargóra fogta a hálózat korlátozott elérhetőségét: mivel az USA nem engedi meg, hogy rácsatlakozzanak a sziget mentén futó optikai kábelekre, lassú és drága műholdas kapcsolaton keresztül éri el az ország az internetet. Látványos javulást hozhat azonban az az új, 1500 kilométer hosszú tengeralatti vezeték, melyet a szövetséges Venezuela fektet le – e munkálatok várhatóan jövőre fejeződnek be.
A közép-amerikai országban jelenleg csak pártengedéllyel lehet hozzáférni a világhálóhoz, az internetpenetráció 2,1 százalékos. A hozzáférési kódok ugyan viszonylag egyszerűen beszerezhetők a feketepiacon, de a törvénysértést kockáztató felhasználók is csupán egy cenzúrázott internetet érnek el. A cenzúra a hozzáférések tervezett felszabadítása után is megmarad – jelezték az illetékesek –, és továbbra is szűrni fogják a terrorizmust propagáló és a fennálló rendszert bíráló tartalmakat.
