Stacy J. Smith

Tegnap a tőzsdezárás utáni kereskedésben alig 2,5 százalékkal emelkedett az Intel részvényeinek árfolyama, pedig a világ legnagyobb chipgyártója a vártnál jóval erősebb számokat jelentett a tavalyi utolsó negyedévre. A piac visszafogott lelkesedését talán az magyarázza, hogy a befektetők már kezdenek hozzászokni a néhány hónapja még ritkaságszámba menő jó hírekhez, melyek azt sugallják, hogy a számítógépipar magához tért a gazdasági válság kiváltotta traumából.

A december 26-án zárult negyedik negyedévben az Intel 10,6 milliárd dollár árbevételt és 2,3 milliárd dollár nettó nyereséget ért el, az előbbi 28, az utóbbi pedig 875 (sic!) százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ráadásul az eredményt rontotta, hogy erre az időszakra esett az Advanced Micro Deviceszal (AMD) kötött béke 1,25 milliárd dolláros „árának” megfizetése is – igaz, ezzel a tétellel a vállalat csökkenthette az adóalapját. A Wall Street átlagban mind a nyereség, mind a forgalom esetében rosszabbra számított.

A negyedév során 64,7 százalékos történelmi rekordmagasságba emelkedett a bruttó nyereséghányad, azaz a gyártási költségek levonása után megmaradó bevétel. Összehasonlításképp: a megelőző trimeszterben a mutató 57,6 százalékon állt. A chipgyártó most úgy számol, hogy a marzs az idei év egészét tekintve 60 százalék felett marad.

Stacy Smith pénzügyi vezérigazgató a gyorsjelentés publikálása kapcsán tartott tájékoztatón elmondta, hogy az idén változatlanul a fogyasztói piac lesz a forgalomnövekedés motorja, de hónapokon belül – miután befejezik az új Microsoft-rendszer, a Windows 7 tesztelését – várhatóan a nagyvállalatok is megkezdik a régi PC-k lecserélését. E szegmensben mindeddig szerény kereslet volt tapasztalható.

A 2009-es év egészének mérlege: 35,1 milliárd dollár árbevétel és 4,4 milliárd dollár nettó nyereség. A két mutató 2008-hoz képest 7, illetőleg 17 százalékkal esett vissza.

A jelenlegi, első negyedévre a vállalat 9,3-10,1 milliárd dollár árbevételt és 59-63 százalék körüli bruttó nyereséghányadot vár. Az év egészében 6,2 milliárd dollárt terveznek kutatás-fejlesztésre, 4,8 milliárdot pedig a gyárak korszerűsítésére költeni, és bővítik a k+f területen dolgozók létszámát – közölték.