Új hozzászólás Aktív témák
-
himpike
aktív tag
-
Én még ezt is megkérdőjelezem.
A Szovjetunió egyetlen nagy méretű repülőgép-hordozót se tudott befejezni az összeomlásáig, az USA sorozatban gyártotta őket.
A tengeralattjárók terén kb. paritás volt, de a technikai színvonal előnye a nyugatnál volt.
Repülőgépek terén nagyjából szintén paritás volt, de a technikai színvonal itt is végig a nyugatnál állt (amikor éppen picit előnyben lettek volna a szovjetek, akkor jött egy-egy árulás, lásd Belenko a japánba repült MiG-25P-vel vagy a Tolkacsev-árulás).
Harckocsiknál számbeli előny volt, technikai fölény időnként, de aztán a nyugat mindig visszapattant mellé (pl. éjjellátók terén). Paradox módon pont a hidegháború végére technikailag egyes téren a szovjetek voltak előnyben (ERA páncélzat), de hiába, ha gazdaságilag már nem bírták.
Az, hogy több ICBM-et meg nukleáris robbanófejet tudtak gyártani, igazából már lényegtelen volt, a MAD (Mutual Assured Destruction, kölcsönösen biztosított elpusztítás) doktrína párszáz nukleáris tömegpusztító fegyver felett már gyakorlatilag biztosított, a Franciák és Britek pont ezért nem is álltak bele a számháborúba. Nincs értelme...Más szóval az USA úgy nyerte meg a hidegháborút, hogy civil és hadigazdasága erősebb volt (nagyobb népesség mellett ez nem volt meglepő), a hadserege nem volt gyengébb, de közben politikailag is stabilabb maradt.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Tigerclaw
nagyúr
Szerintem elég jók kémkedésben, főleg hogy az USA-ban szinte szitokszó lett az iskolákban a tudomány, így a legtöbb egyetemen a kutatásokban, szabadalmakon rengeteg importált kínai, indiai nevét látni, akiknek nem kis része valószínüleg kétkapura játszik önként, vagy sem. Amihez hozzáférnek ellopnak és úgy intézik, hogy mindenhez hozzáférjenek. A TSMC-hez hozzáférnek, az nem kérdéses, de talán már az ASML se tud nekik újat mutatni… csak még azon dolgoznak, hogyan tudnák legalizálni az illegálisan megszerzett knowhow-t. Háborús időszakban persze értelmét veszítené az egész tettetés.
Jelenleg az USA provokációja Kínának hasznosabb, főleg amíg tart az Ukrán háború, de kicsi az esély arra, hogy az USA kormánya független az állandó árnyékkormány befolyásától.Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Az USA hátránya a még nagyobb és mélyebb korrupció a fegyvergyártást tekintve, még Oroszországhoz képest is. Minden a többszörösébe kerül nekik, illetve egyre gyengébb dolgokat fejlesztenek és azt is lassan. Oroszország hátránya a tudósok, mérnökök elűzése. Kína jelenleg mindkettőnél hatékonyabb, mert kifejezetten támogatja az oktatást és nem engedi ki a kezéből a fegyvergyártást sem.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
Taiwant nagyon nehéz lenne megvédeni. Kicsi, nagyon közel van Kínához, míg Japán kivételével mindenki más aki megvédhetné messze van. Japán meg nem lesz bolond beavatkozni, tekintve a két ország közötti óriási különbséget és a történelmi multat. Nem véletlen, hogy még a több oldalról érkező fenyegetettség ellenére sem lett NATO tag Japán. Emellett nem lehet úgy megvédeni Taiwant, hogy ne jelentsen háborút Kínával. Taiwant jelenleg főleg az védi, hogy Kína Oroszországhoz hasonlóan elveszíthetné nagyon gyorsan a “nyugati” piacait, amire az egész gazdaságuk nagyrészt épít. Az USA valószínűleg ezért is provokálja egyre agresszívebben.
El tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy ha az USA hírszerzés megtudja a dátumot, valamiért kivonja majd a hajóit, tengeralattjáróit, hogy ne érjenek oda időben. Ezután jöhet a teljes gazdasági blokád Kína ellen, amihez megnyerné a szövetségeseit, EU-t, Japánt, Ausztráliát is, mert az már nem háborús cselekmény. Ezzel elérné az USA amit akar.Probléma lehet ha Kim Jong Un rosszul olvassa a lapokat és megtámadja párhuzamosan Dél-Koreát. Ő nem beszámítható semmilyen szempontból… Esetleg ha a kínai vezetés kifejezetten eléri náluk, hogy egyszerre támadjanak. Észak-Korea Délt, Kína meg Taiwant. Putin meg mindent beígérne nekik, hogy Ukrajnában csökkenjen rajta a nyomás, és kevesebb nyugati segítséget kapjon a nyugattól. (Persze valószínűleg nem avatkozna be nyiltan) Egy ilyen szinkronizált támadásnál már nem kizárt hogy az USA beavatkozik, esetleg Japán is, de csak Dél Korea mellett.
Az egész szigorúan SZVSZ, de számomra logikus.Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Tigerclaw
nagyúr
A nyugat pont azért önti a pénzét az Ukrán háborúba, hogy kimerítsék az Orosz oldalon a fegyverarzenált. Lehet mondani hogy cinikus lépés, de egy jövőbeni világháború megakadályozásán dolgoznak. Jelenleg Ukrajna nem csak saját magát védi, hanem az egész civilizált világot. Lehet mondani, hogy ez csak kivprovokálja Putin támadását a NATO ellen, de neki is van esze, és tudja hogy napról napra egyre kevesebb hadrafogható és hatékony fegyvere van. Nem megy bele egy olyan háborúba amit nem nyerhet meg. A nukleáris fegyverek szerintem nála is utolsó utáni opciónak maradnak meg. Nem olyan örökséget akar maga után hagyni, illetve ő elsǒsorban a Szovjetúnió területét szeretné visszasszerezni, a még nem NATO tag országokat.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
válasz
Tigerclaw
#54
üzenetére
Emmm.... Wut?
Az USA-ban is van korrupció. Ok, ez tény.
A többit nem értem.
Az USA mindenki előtt jár pl. lopakodó technikában, sokat költöttek rá, de most látjuk miért: Ukrajna és Oroszország felett a nem lopakodó repülőgépek mozgó célpontok, hullanak is, mint a legyek.
Oroszországnak nincs lopakodó repülőgépe, mert nem tudta kifejleszteni (a Szu-57 nem azért nem megy a harcok közelébe, mert féltik, hanem mert a radar keresztmetszete kb. a francia Rafael szintjén lehet nagyságrendileg, ami egy nem lopakodó géptől szép teljesítmény, de komoly légvédelem ellen nem sokat ér, márpedig Ukrajnában csúcs technika van). Az USA bődületes pénzt áldozott rá, ezért most mindenki előtt jár...A laikusok erre azt hangoztatják, hogy miért olyan drága az F-35, amikor az F-15 olcsóbb és gyorsabb és több fegyvert visz.... De ha olyan ellenfél ellen kell harcolni, akinek rendes légvédelmi rendszere van, akkor köszöni szépen, de max. arra jó, hogy mondjuk 250km-ről cirkáló rakétákat indítson. Az F-35 meg 60-90 km-re meg tudja ezeket közelíteni, és onnan már sokkal olcsóbb és egyben több siklóbombát tud elegetni....
Ez csak egy példa, de a legáltalánosabb kritika téves mivoltára világit rá...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Tigerclaw
nagyúr
Pont az a gond, hogy az USA bődületes pénzt áldoz fegyverekre, sokkal többet mint kellene. Ráadásul gyakran még így sem érik el a sokkal kevesebből fejlesztett alternatívákat. F-22, F-35, de ott vannak a gyalogságnak fejlesztett szörnyűbbnél szörnyűbb sisakok, hololens megoldások.
Az új fegyverkezési versenyben luxus, hogy lassan, illetve drágán fejlesztenek és még jó sem lesz. A kormánynak, kormányoknak nincs rendes kontrollja a Pentagon és a fegyvergyárosok felett. Ezzel csak időt adnak az ellenfeleknek felzárkózni.Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
válasz
Tigerclaw
#60
üzenetére
Akkor még egyszer:
Az USA hadviselése a légi fölényre épít.
1999-ben a Szerbiai légi háborúban a NATO úgy tudta a légi fölényt fenntartani, hogy ha a szerb légvédelem felkapcsolt egy tűzvezető radart (vagy olyan tartományban dolgozó csalit), rögtön indították a HARM (vagy ALARM) radar elleni rakétákat (emiatt napi több tucat ilyen fegyvert indítottak) és a NATO gépek nem sűllyedtek 6km-es magasság alá (hogy a vállról indítható rakétáknak esélyük se legyen). Úgy, hogy a szerb légvédelem az 1970-es évek színvonalát képviselő fegyverrendszerekkel bírt. Az USA már akkor tökéletesen tisztában volt vele, hogy a lopakodó képességgel nem bíró légierő egy modern harctéren egyszerűen életképtelen.
Tekerjünk előre, 2022-ben azt láttuk, hogy az Orosz légierő gyakorlatilag pár nap alatt kimerítette a radar-elleni rakétáinak készletét (amelyek egy nagy részét az ukrán légvédelem Sz-300P rendszerei le is tudtak lőni), és azóta a nem lopakodó orosz és ukrán gépek jobbára fűnyíró módban tudnak működni, vagy mélyen a frontvonal mögül indítanak nagy hatótávolságú fegyvereket (siklóbombákat és robotrepülőgépeket (cirkálórakétákat)). Ahhoz, hogy valóban érdemleges légi fölényt lehessen kivívni, egyszerűen az kellene, hogy ne tudjon minden tűzvezető radar 150-200km-ről befogni egy vadászgépet (vagy bombázót), ami nagyon alacsony radarkeresztmetszetet jelent szemből. Erre képes per pillanat a B-2A, az F-22A és az F-35A/B/C (talán még a kínai J-21, de az F-35A alatti színvonalon). Ezért áldoztak ezekre a fegyverrendszerekre irdatlan pénzeket.
Tehát pont a legáltalánosabban emlegetett "túlárazott" fegyverrendszereknél nem igaz a kritika. Ezekre azért kellett ennyi pénzt áldozni, hogy a légi fölényt biztosítsák. Ha valahol azt olvasod, hogy az F-35A-nál jobb és olcsóbb vadászgép van, majd jönnek a repülési sebességgel, meg hasonló "autókártyás" összehasonlításokkal, akkor már lehet is lapozni, mert az illetőnek halvány segédfogalma sincs esélyen az olyan alaptételekről, mint a radaregyenlet.
Félre értés ne essék, vannak nagyon elbaltázott beszerzési programok, ilyen például a Littoral Combat Ship (LCS), ami egy méregdrága felfegyverzett ~3000 tonnás speedboat effektíve. Na, az például példa arra, amit írsz, de ott is úgy, hogy hosszas politikai viták után az US Navy elengedte és inkább egy európai fregatt (FREMM) amerikalizált változatát gyártják sorozatban.
Csakhogy ezek mellé sorba lehet tenni a többi ország elbaltázott programját is, olykor akár azt is, hogy az amúgy jó képességű fegyverrendszereket nem tudják üzemeltetni költségvetési megszorítások miatt (pl. német Type-212 tengeralattjárók esete, ahol az elhúzódó karbantartási megrendelés miatt végül oda jutott a német haditengerészet 2017-ben, hogy nem volt egy bevethető tengeralattjárója se...). Tehát mindenki szenved ettől, az USA nem lóg ki semerre ebből a sorbmintából. Csak arányaiban ők költik a legtöbbet a haditechnikai fejlesztésekre.
Az, amit az USA a hadseregére költ, az még mindig azt biztosítja, hogy katonailag az első számú haderő a világon és nem csak atomfegyverek terén.
Kína öles lépésekkel követi, de ugyanúgy, mint az USA, ezért magas gazdasági árat fizet meg...Most meg térjünk vissza egy picit a hírre, amiből indultunk. A modern fegyverrendszerek számítástechnikai és szoftverorientáltak. Egy rádió is az már például. De a radarjelek feldolgozása terén is elég egy jobb, erősebb számítógépet meg egy jobb, hatékonyabb szoftvert mögé rakni, és a radar felderítési távolsága jelentősen javulhat (Fourier-transzformáció használata...). Ugyanez kb. mindenre igaz, ami nem egy kézifegyver szintjén van. Éjjellátók, rakéták, tűzvezető számítógépek (a tüzérségi ágyútól kezdve a légvédelmi rakétákig), elektronikai ellen-tevékenység eszközei...
Na most ilyen téren ha előnyben akarsz maradni, vagy utól akarod érni az elsőt, akkor ahhoz most már alaptétel, hogy a legmodernebb számítástechnika kell...
Az már egy érdekesebb kérdés, hogy a globalizációra épült világunkban, ahol a Tajvani chipgyártó Holland leképező eszközökkel amerikai tervek alapján gyárt csipeket, amelyre indiai szoftverfejlesztő ír aztán programot, mennyire lehet ilyen falakat felhúzni...[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
cog777
senior tag
válasz
Tigerclaw
#60
üzenetére
F-22, f-35-nek jelenleg nincs alternativaja, ezek biztositjak a legifolenyt,ahogy a tobbiek is irtak.
Ezek melle hozza lehet tenni a B-21-et ami a B2 utodja, ez ugye lopakodo bombazo. Ez az uj repulo kepes lopakodo dronokat szallitani, sot maga is tud pilota nelkuli uzemmodban repulni dronkent.
Az erdekessege, hogy a szuperszamitogepekkel jelentosen leroviditettek a fejlesztesi idot, mert leszimulaltak az egesz repulot mielott megepitettek. Kb ezert is akarja az USA elvagni a kinaiakat a modern chipgyartastol, mert ez biztositja a dominanciat a vilagban es kb sikerulni is fog neki.
Ezzel kb valaszoltam az utolso bekezdesre.HP ZBook Workstation A3000 - Linux Mint; Raspberry Pi4 - Raspbian
-
bteebi
veterán
válasz
t72killer
#64
üzenetére
Most már szerintem nagyjából mindegy. Még 20, sőt 15 éve se lett volna mindegy. Kínában viszont elég sok elég jó félvezetőgyártó van, a saját processzoruk is egész jó. Persze több kell belőle, mint egy AMD/Intel processzorból, és többet is fogyaszthatnak, de ez kit érdekel, ha az erőforrások gyakorlatilag korlátlanul állnak rendelkezésre??
Ezt (is) benézte Amerika.
Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
t72killer
#64
üzenetére
A nyugati cégeknél mindig találsz egy új CEO-t, nagyrészvényest aki beáldozza a cég hosszú távú jövöjét pár jobb évért, hogy megkapja a bónuszokat, majd átnyergeljen másik céghez amíg még keresett a piacon, eladva időben a részvényeket. Lásd az autógyártókat. A nulláról felépítették a kínai autoipart versenytársnak vagy épp hagyták hogy fel is vásárolják ezeket, amiben az EU-s politikusok se láttak problémát. A nagy kínai nyitás volt a legnagyobb hiba és sokan már előre szóltak.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
válasz
t72killer
#64
üzenetére
Ennél én azért árnyaltabbnak látom a képet.
A 2000-es évek elején, majd a 2010-es években a gazdasági fellendüléshez nagyban kellettek az olcsó kínai gyártási kapacitások. Gyakorlatilag azért lendült fel sok téren a fogyasztói társadalom, mert kínában mindent is olcsón gyártottak.
Ezért vonult minden tech-szektor oda, hogy ott szereltessen össze.Aztán jöttek a saját gyártók, akik először telefonokat, laptopokat, majd szépen lassan egyre fejlettebb cuccokat tudtak gyártani. Most meg ott tartunk, hogy elektromos akkumulátorok és autók terén ott vannak a szeren, repülőgépek terén ott vannak a szeren, és többek között félvezető ipar terén is nagyon zárkóznak fel.
Ha egy mérsékeltebb kínai vezetés lenne hatalmon, esélyesen nem kongatná senki a vészharangot, mert a 2010-es évek eleji állapot valójában a többségnek kényelmes volt (khh... persze ez erős sarkítás, de azért még kölcsönösen voltak előnyös üzleti érdekek). A legnagyobb vesztesek az amerikai és európai (meg japán) összeszerelő-gyárak és beszállítók voltak, mert egyszerűen nem tudtak versenyezni a kínai tömeggyártással.
Annak, hogy ilyen drasztikus irányba ment el a téma, kellett a kínai politika keményvonalas hozzáállása és a kínai hadsereg látványos fejlődése.
Hangsúlyozandó, hogy kínai szempontból ez nem feltétlen meglepő, egyszerűen ha már a Föld legnépesebb országa és második (bizonyos szempontból első) számú gazdaságaként, a világ második számú hadseregével (nem Oroszország már a második régóta) meg kívánja a hatalmi pozícióit is erősíteni...
Csak ahogy ezt csinálják és amilyen reakciókat a nyugat tud erre adni, bizony azt jelzi, hogy ez a vonat kisiklott és jelenleg véleményes, hogy most végleg kisiklik, vagy még valahogy 1x visszabillen a dolog és sikerül kölcsönös előnyök mentén újra a tárgyalóasztalhoz ülni.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
#69
GhanBuri Ghan
őstag
bteebi
#43
GhanBuri Ghan
őstag
A videót érdemes megnézni, ha érdekel a téma. Jóval több töréspont van az adott országokban, mint amit mi itt kívülről láthatunk.
Bármelyik elnök nyer, a másik jelölt szavazótábora nem fogja elismerni a győzelmet.
Két dolog előzte meg a polgárháborút, a tagállamok fel szembement a szövetségi döntésekkel, illetve az elnökjelölt jelöltségét nem fogadták el pár tagállamban.
Mindkettő megtörtént idén is. Ha lenne rá szándék, akkor le lehetne ereszteni a feszültséget, de szerintem a szándék pont a konfliktusok kiélezésére megy rá. -
#70
GhanBuri Ghan
őstag
Cifu
#62
GhanBuri Ghan
őstag
Kérdés, hogy az ukrán háború tapasztalatai alapján merre fognak menni a fejlesztések - várható, hogy a rakétatüzérség, illetve a drónok szerepe nőni fog az emberes repülőgépekhez képest. Mármint USA nyilván marad a légifölénynél (szövetségesekkel illetve óceánnal körülvéve ez természetes), de mondjuk Indiában vagy Brazíliában, ahol az ár/teljesítmény mutató a legfontosabb a fegyverbeszerzéseknél, ott ez már nem olyan biztos.
-
adlersson
aktív tag
Inkább úgy mondanám, hogy Kína egy olyan csábító környezetet (olcsó, "idomított" munkaerő, kiterjedt infrastruktúra, enyhe szabályozás) teremtett a nyugati cégek számára, melyek e környezet hallatán agyhalott módjára feladtak minden hosszú távú tervet egy rövid, bizonytalan ideig tartó profitért cserébe, mely valahol mostanában kezd kifújni a legtöbb iparágban.
Most a nyugati cégek vagy nem látták, vagy nem akarták látni a "red flag"-eket, úgymint:
- Kína becsvágya, hogy úgymond elégtételt vegyen a megaláztatás évszázada által okozott sérelmeken,
- illetve a tény, hogy Kína önerőből egy kapát nem tudott összerakni, valakinek mindenből oda kellett adni az "elsőt", néha a másodikat, haramadikat is mire Kína rájött, hogy hogyan csinálja magának. Ez nem új keletű dolog, ez zajlott az egész 20. században mindenféle nyugati hatalmak, a Szovjetunió, meg még ki tudja kinek köszönhetően. Ez a felállás nyilván hosszú távon finoman sem szólva volt előnyös Kínának, nem tudom, miért gondolta bárki is, hogy - az első pontban említettekkel együtt - a végtelenségig, biztonságosan, néha az egész cég jövőjét a kínai együttműködésre alapozva lehet játszani ezt.毋捌食過豬肉，嘛捌看過豬行路。
-
Ricardo
félisten
Kínát sarokba szorítani, és rákényszeríteni a saját fejlesztésre nem biztos, hogy a legjobb ötlet.
Elhozni a gyártást (hogy nehezebb legyen lenyúlni, és a fejlett gyártósorok se legyenek ott) egy dolog, de a tiltás kétélű fegyver, aminek rengeteg hátránya van, ami hosszabb távon visszaüthet.
Elsőként, hogy Kína kezében is van pár ütőkártya, amknek kijátszásával komoly kellemetlenséget tud okozni. Ahogy írták is, Covid idején kiderült hogy az is káoszt tud okozni ha pár ellátási lánc akadozik. A teljes leállás (tiltás esetén)ennél sokkal nagyobb gond lenne.
Másik gond, az információ. Ha szállítanak nekik, akkor nagyjából van rálátás /befolyás arra is hol tartanak. Ha ez megszűnik sokkal kevésbél lehet látni, kontrollálni a dolgokat.
Harmadikként, pedig nem biztos hogy hosszabb távon nem üt vissza ez a tiltás. Most hátrányban vannak, de a muszáj nagy úr. Ha rákényszerítik őket a saját fejlesztésre, a mostaninál sokkal (!) nagyobb kapacitást (pénz, mérnökök.....) fognak ráfordítani, és előbb utóbb ledolgozzák a lemaradást.
Naivitás azt hinni hogy nem kapnak modern technológiát, akkor maguk nem képesek megoldani. Csak idő kérdése.
Ott vannak a világon minden szegletében a legjobb egyetemeken, és tanulnak. Majd hazamennek, és használják a tanultakat.[ Szerkesztve ]
-
#73
forumpista
tag
Ricardo
#72
forumpista
tag
Ha ott hagyod a fejleszteseket, gond nelkul lenyuljak.
Ha nem hagyod ott de engeded exportalni oda, lemasoljak.
Marad a tiltas igy ki kell maguknak fejleszteni.Ezzel idot nyerunk nemileg, de megakadalyozni nem lehet Kina fejlodeset. De ez talan eleg is, Hszi csin is 70 eves, ha 10 evet tudunk lassitani Kinan addigra mar talan mas vezetojuk lesz aki talan nem Tajvan elfoglalasat meg hasonlo baromsagokat fog eroltetni.
Ha meg nem, hat ez van. A tortenelmi pelda ott van elottunk (Hitler es a naci Nemetorszag), ha valaki haborut akar, akkor nincs az az engedmeny es kompromisszum amivel megelegedne.
-
#74
bteebi
veterán
GhanBuri Ghan
#69
bteebi
veterán
válasz
GhanBuri Ghan
#69
üzenetére
Köszi, majd megnézem. Nagy feszültség amúgy rengeteg helyen van - szerintem itthon is - de mint ahogy az "elkúrtuk" után se lett polgárháború (nem a fradista uttrákon múlott persze meg a békés, rendőröket macskakővel dobáló járókelőkön), úgy most se lesz. Trump pedig egy ritka nagy barom, de polgárháború szerintem miatta sem fog kitörni. Teszem hozzá - és ezt már mindenképp írtam valahol máshol -, hogy az egészen megdöbbentő számomra, hogy a világ egyelőre vezető hatalma ott tart, hogy egy félkegyelmű és egy szenilis vénember között lehet választani. Mondjuk Anglia is jó, ahol akkora a jólét, hogy már a miniszterelnökséget is kiszervezték az indiaiaknak.
Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.
-
bteebi
veterán
"Naivitás azt hinni hogy nem kapnak modern technológiát, akkor maguk nem képesek megoldani. Csak idő kérdése.
Ott vannak a világon minden szegletében a legjobb egyetemeken, és tanulnak. Majd hazamennek, és használják a tanultakat."Így van. Ráadásul kínai mérnökök ezrei dolgozhatnak a világ különböző félvezetőgyáraiban, K+F-ben is. Oké, ők nem feltétlenül akarnak hazamenni, de ha egy értelmezhető hányaduk (>10%) is hazamenne legalább egy időre, pl. a biztosított hatalmas anyagi/társadalmi előnyökért cserébe, akkor Európa és Amerika is vakarhatná a fejét, hogy már megint visszanyalt a fagyi, ráadásul a kieső kínai munkaerőt se feltétlenül lenne nagyon evidens pótolni.
Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.
-
bteebi
veterán
Igen, ezt Trumpnál gyakorlatilag láthattuk.
Egyébként szerintem ez a legtöbb országban nagyjából így működik(ne). Persze nyilván vannak olyan helyek is, ahol erre kevésbé van szükség (pl. Észak-Korea, Oroszország, Kína, Magyarország).Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.
-
válasz
adlersson
#71
üzenetére
Gyakorlatilag felkínálták az előző évszázadban felszámolt rabszolgaság intézményét kiszervezve. Pöccre ugyanez a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatban. Amiért németo.-ban letöltendő jár cégfelszámolással, azt vígan nyomatják Indiában, Bangladesben és évtizedeken át nyomták Kínában.
30€ Meta store bónusz Quest headset aktiváláshoz, keress priviben :)
-
-
#80
Tigerclaw
nagyúr
GhanBuri Ghan
#69
Tigerclaw
nagyúr
válasz
GhanBuri Ghan
#69
üzenetére
A demokrata tábor ha nem is örülne Trump győzelmének, de elfogadná, ahogy fordítva a republikánusok többsége is. A MAGA idióták a problémásak csak, meg a Trump függő politikusok.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
#81
Tigerclaw
nagyúr
GhanBuri Ghan
#70
Tigerclaw
nagyúr
válasz
GhanBuri Ghan
#70
üzenetére
Egyértelműen a drónok felé mozdul mindenki. Nem csak mert hatékony és olcsó, hanem mert jó esetben megoldhatják belföldi saját fejlesztéssel, gyártással.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
#82
GhanBuri Ghan
őstag
adlersson
#71
GhanBuri Ghan
őstag
válasz
adlersson
#71
üzenetére
Kína nem az elégtétel miatt indult el a bérmunkás úton, hanem azért, mert Mao halála után győzött az az irányzat a párton belül, hogy "mindegy, milyen színű a macska, ha megfogja az egeret" - azaz ha a kommunista pártnak kapitalizmust kell építenie ahhoz, hogy ne haljanak éhen az emberek, hát kapitalistává fognak válni. Ez volt az 1978-as fordulat, ami lehetővé tette a vegyesvállalatok létrehozását. Más kérdés, hogy "evés közben jön meg az étvágy", ha már nagyhatalommá váltak, akkor ki is akarják könyökölni maguknak a nagyhatalommal járó előjogokat, illetve már megtehetik, hogy a sérelmeket emlegetik. (addig sem fognak az emberek a kommunista párt okozta sérelmeken rágódni)
A feltörekvő országok mindig másolnak, nyilván azért, mert az élen járóknál van a technológiai és tudásbeli előny.#72 Ricardo
Volt egy érdekes autóipari cikk, miszerint mindenki úgy tudja, hogy a nyugati cégek mindent odavittek, és a kínaiak mindent lemásoltak, de ennél árnyaltabb volt a kép a valóságban: egyik fél se bízott a másikban, ezért a nyugati cégek a másod-harmadvonalbeli fejlesztéseiket gyártatták Kínában, mert féltek a tudás ellopásától, a kínaiak pont emiatt nehezteltek rájuk, mondván, lemossák a piacukat a sokkal nagyobb tőkéjükkel és technológiai előnyükkel, ezért rengeteget exportálnak Kínába, miközben a főbb alkatrészeket még mindig odahaza gyártják. (ez volt 2000 előtt, még mielőtt).#73 forumpista
Hsi elnök ott került harapófogóba, hogy a hallgatólagos kínai egyezmény úgy szól, hogy az átlagember nem szól bele a politikába, cserébe folyamatosan javul az életszínvonala. (a Kádár-korszakkal nem véletlen az áthallás). Ez most bicsaklik ott meg, Hsi már nyíltan arról beszél, hogy az embereknek össze kell szorítani a fogukat, azaz nem tudja tartani az egyezséget.
A történelmi példáknál szokásos a saját álláspontot alátámasztó példákból csemegézése: Hitlernél nem szokás beszélni arról, hogy nem tudott volna hatalomra kerülni, ha nincs az első világháború végén a németekre mért megalázó "békekötés", és az azt követő francia szabadrablás. Érdemes mellétenni a napóleoni korszakot lezáró Bécsi kongresszussal, ahol egy, a lehető legtöbb félnek megfelelő egyezményt hoztak tető alá, ami nagyjából ötven éves békét hozott a kontinensnek, egészen a porosz-osztrák háborúkig.#80 Tigerclaw
Neked is azt mondom, hogy nézd meg a videókat, ami hozzánk eljut a hírekből, az már sokszorosan meg van szűrve. -
Tigerclaw
nagyúr
Szerintem ki kell hozni a gyártást minél hamarabb. Amit ott volt azt már ellopták, sőt van rá esély, hogy a next gen terméket is. Amúgy nem feltétlen hogy a szomszédba kell vinni, mert lehet hogy Indiában sem lesz máshogy. Emellett a kormányoknak komoly védővámot kell alkalmazni Kína felé. Valószínüleg sokkal kevesebbet exportál mondjuk az EU-ból mint fordítva. Mi pl. majdnem 4x annyit exportálunk Kínától, mint a felé irányuló import. Egy része legyártható lenne itthon is, más része jöhet más ázsiai országból.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
#84
adlersson
aktív tag
GhanBuri Ghan
#82
adlersson
aktív tag
válasz
GhanBuri Ghan
#82
üzenetére
"Kína nem az elégtétel miatt indult el a bérmunkás úton, hanem azért, mert Mao halála után győzött az az irányzat a párton belül" - Nem győzött az irányzat, hanem Deng Xiaoping nem volt annyira keményvonalas mint Mao, képes volt lejebb tekerni az ideológiai lózungokat a valódi fejlődés érdekében, miközben látta Szingapúrban, hogyan "kell" életképes gazdaságot teremteni. (Érdemes megfigyelni, hogy Lee Kuan Yew nagy antikommunista létére mekkora hatással volt Deng Xiaoping döntéseire.) Ennek lett a hozamánya, hogy adott lett Kína számára az eszköz, mellyel elégtételt vehet, miközben saját gazdasága is fellendül.
毋捌食過豬肉，嘛捌看過豬行路。
-
-
#89
Cifu
nagyúr
GhanBuri Ghan
#70
válasz
GhanBuri Ghan
#70
üzenetére
Mármint USA nyilván marad a légifölénynél (szövetségesekkel illetve óceánnal körülvéve ez természetes), de mondjuk Indiában vagy Brazíliában, ahol az ár/teljesítmény mutató a legfontosabb a fegyverbeszerzéseknél, ott ez már nem olyan biztos.
A jövő egy dolog, de nézd meg a drón fejlesztéseket, én ott is azt látom, hogy az USA-nak vannak valóban repülő, komolyabb képességű drónjai (most éppen CCA, Collaborative Combat Aircraft néven fut a program). Ezekből rendel az USAF ezres nagyságrendet.
Mindezt úgy, hogy jelenleg is messze az USAF bír a legtöbb lopakodó harci géppel...
de mondjuk Indiában vagy Brazíliában, ahol az ár/teljesítmény mutató a legfontosabb a fegyverbeszerzéseknél, ott ez már nem olyan biztos.
Indiában az ár/teljesítmény mutatókról messzemenő dolgokat lehet elmondani, figyelembe véve, hogy ők fizették ki a MiG-29K(UB) program fejlesztését az oroszoknak, az átépített INS Vikramaditya esetét, ami után nekiálltak saját építésű hordozónak majd saját hordozófedélzeti vadászgép fejleszténsek.Az közös orosz-indiai FGFA projektnél (effektíve kétüléses Szu-57 alapú gép) is így indultak, aztán mikor szembesültek a valósággal (mármint a Szu-57 lopakodóképességének hiányával), India gyorsan visszatáncolt, és inkább akkor házon belül az HAL AMCA projekt felé fordultak...
Szóval India például pont rossz példa.
A drónok terén a kard és pajzs versenye a töréspont. Ukrajna egén az első időkben pont az volt a kulcs, hogy igazából senki (sem az ukránok, sem az oroszok) nem voltak felkészülve a drónok valódi használatára. Voltak ötletszerű megoldások, ezel hol működtek, hol nem.
Nem véletlen, hogy most az olcsó, hatékony SHORAD (rövid hatótávolságú légvédelem) fejlesztése olyan fontos lett a nyugati országoknál...Ha jobb SHORAD képességű egységek lesznek a harctéren, akkor drónok hatékonysága is csökken, tehát ez egy dinamikusan változó téma...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nem csak újságot olvasok, ennél kicsit alaposabban követem az eseményeket (lásd linkelt videók, technikai lektor vagyok a csatornánál).
Ukrajnában ott van a Patriot, ott van a SAMP/T, ott van az IRIS-T SLM, ott van a NASAMS.
Ezek a csúcs nyugati szárazföldi légvédelmi rendszerek.
Orosz oldalon az Sz-400 van, ami akkor van többé-kevésbé ezekkel egy szinten, ha a legmodernebb rakétáikkal számolunk (40N6 és 9M96). Csak éppen ezekből nagyon kevés van (és a háború előtt is csak mutatóban akadt belőlük). De a régebbi 48N6 rakétákkal is nagyon hatékony tud lenni a nem lopakodó célok ellen.Itt jön a felderítés és a lopakodó képesség problémája, mert nem lopakodó célok ellen brutális távolságból is értek el sikereket, lásd A-50 lelövése...
Pár század (USA, vagyis "teljes" lopakodó képességű) F-35A szintű vadászbombázó olyan változást hozhatna, mint egy tisztítótűz, csak értelemszerűen ilyen fegyverrendszert az USA sose fog Ukrajnának adni.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@T72killer:
Pancír, s400-as cumókat hoztak az oroszok. Volt is videó, ahol beszivárgó ukrán csipetcsapat s400-as rendszert grillezett a Krímben.
Orosz oldalon az Sz-400 osztályok pont azért veszélyesek, mert a nem lopakodó gépeket, mint egy MiG-29, Szu-27 vagy Szu-24 már 120-150km-ről képesek leküzdeni a 92N6 tűzvezető lokátor esetén - ha rálátnak a célpontra. Ezért az ukrán légierő gyakorlatilag fűnyíró üzemmódban működik a frontvonal közelében.
Ezért is kulcs fontosságúak számukra az olyan nagy hatótávolságú fegyverek, mint a SCALP / Storm Shadow, amit a Szu-24-esek szárnya alá akaszthatnak és nagy távolságból indíthatnak. A Storm Shadow másik félelemetes tulajdonsága ismét az, hogy kicsi a radar keresztmetszete, így egy 92N6 lokátorral is valahol 20-30km-ről lehet csak felderíteni. Ezért járőrözött A-50 légi lokátor az Azov-tenger felett, mert az ukrán légierő már a Krím keleti oldalán is tudott csapást mérni ilyen fegyverekkelI (a Rapucsa-osztályú Novocserkasszk partraszálló hajó esete, amelyet a Krím-félsziget keleti végén lévő Feodoszija kikötőjében ért támadás), márpedig ezek felderítéséhez kellettek az ilyen eszközök.
Orosz oldalról a fő probléma (legalábbis az alátámasztható információk alapján) kevés a csapatlégvédelem és kevés az Sz-400 szintű légvédelmek rövid távú védelmét ellátni képes Pancír (érdekes, hogy korábban Tor is volt például Szíriában mellettük, Ukrajna környékén már maximum Pancír látható). A rövid távú önvédelmet a 9M96 rakéták biztosíthatnák, de ezekből nagyon kevés lehet. A 48N6 meg egyszerűen túl nagy és túl sok a reakció ideje, amíg egy Storm Shadow felderítése után még rá is tudják vezetni...
@himpike: Patriotok jók lennének de kevés van és az USA nem szállítja hozzá az alkatrészt/lőszert... ugyanígy nem szállítanak ahhoz a 100+ nyugati tankhoz se amit nagy nehezen felköhögtek(és a légvédelem hiánya miatt nem lehet őket megvédeni).
A Patriot (amiket kaptak) kb. egy generációval van elmaradva az információk alapján a csúcstól, de így is például bírnak olyan rakétákkal, amelyek hatótávolsága 200 km környékén lehet (GEM-T). Viszont az Ukrán légvédelem jelenleg a világ legszámosabb légvédelmi rendszerét üzemelteti, és itt ott van a francia-angol SAMP/T (az eredetileg tengerészeti ASTER-15/-30 rakétákkal), ott van a német IRIS-T SLS/SLM (ami a maga kategóriájában eléggé csúcs, csak hát emiatt drága is) vagy a NASAMS is. Ezekkel az általad említett dolog a probléma, hogy relatíve kevés van belőlük, és az utánpótlás is téma, de tegyük itt rögtön hozzá, hogy a felsorolt fegyverrendszerek közül többet is európai államok adtak át, és azok tudnak hozzájuk rakétákat is szállítani. Viszont ezek az élvonalat képviselik légvédelem terén...
Ezek mellett ott vannak az olyan szovjet-származékok, mint az Sz-300P/PT vagy a Buk. Nemrég Görögország egyezett bele, hogy átadja a szovjet/orosz származék légvédelmi rendszereit (mint az Sz-300PMU, amit eredetileg a görög cipriótáknak vásároltak) ukrajnának.Régebbi rendszereket is kaptak, mint az Aspide 2000 vagy a Hawk, így valószínűleg az ukrán légvédelemnek van a legátfogóbb képe a különféle légvédelmi rendszerekről és azok gyakorlati üzemeltetési tapasztalatáról a világon...
Visszatérve az eredeti kérdésre, az orosz légierőtől 2022-ben még olyan videókat láttunk, ahol a Szu-34-es vadászbombázók irányítattlan rakétákkal közvetlen szárazföldi tűztámogatást nyújtottak a földi csapatoknak (ami elképesztően veszélyes és valahol vicces használata az élvonalbeli orosz vadászbombázónak), 2024-ben már mélyen a frontvonal mögül indítanak műholdas navigációs (GLONASS) rávezetésű sikló bombákat. És így is jönnek és jöttek a hírek arról, hogy mélyen az orosz ellenőrzésű területek felet is sikerült lelőni őket...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
drkbli
tag
"Nem csak újságot olvasok, ennél kicsit alaposabban követem az eseményeket (lásd linkelt videók, technikai lektor vagyok a csatornánál)."
Akkor csak egy arányszámot kérek a világszínvonalú Schrödinger*-légvédelem bemutatására:
A konfliktus kezdete óta elvesztett áramtermelési képesség, GWh, Izrael / Ukrajna
* Amikor senki nem látja az eredményt, mindent IS lelőnek, gond csak akkor van, ha látható az eredmény (pl. Romániából, vagy az űrből)
-
drkbli
tag
válasz
t72killer
#87
üzenetére
"Pancír, s400-as cumókat hoztak az oroszok. Volt is videó, ahol beszivárgó ukrán csipetcsapat s400-as rendszert grillezett a Krímben."
Gondolom, az orosz választások előtt hirtelen közzétett videókból egyet sem láttál, S-300, Patriot, SAMP/T üteg, szovjet, ukrán, amerikai radarok sokasága.
Továbbá bele sem gondoltál, miért mondja Zelenszkij, hogy az oroszok napi ~100 siklóbombát dobnak le rájuk, ha világszínvonalú a légvédelem.
De abba sem, hogy a hollywoodi Marvel lendületű agitprop sugalmazásával szemben Ukrajna valahogy egy centivel sem került közelebb Moszkvához...
-
Látom a propagandaolvasás kissé félre billentette az értelmezési képességedet.
1.: Leírom, hogy fűnyíró módban vonul mind az orosz, mind az ukrán légierő, mivel csúcs kategóriás légvédelem van, és egyik félnél sincs lopakodó repülőgép, erre annyit tudsz válaszolni, hogy olvasgassak újságot. Mikor válaszolok, előjössz, hogy jajj, de hát közben mégis találatokat érnek el... az orosz robotrepülőgépek, drónok, siklóbombák....
Tehát már itt van egy erős képzavar...
2.: A csúcs kategóriás légvédelem nem azt jelenti, hogy mindent lelőlek az égről, ahogy az Sz-400 esetén sem azt jelenti, hogy minden Sz-400 osztály köré 380km-es kört rajzolnak a térképen egyesek, hogy na, az no-go zone (konkrét példa egy másik laikustól...).
3.: Ami tény, hogy az orosz vadászgépek nem igazán repkednek a frontonalon túlra (ahogy ukrán vadászgépek sem orosz terület felet) már 2024-ben. 2024 előtt is a frontvonal közelében közvetlenül a föld felett, kis magasságban tudtak csak érdemben tevénykedni.
4.: Nincs lelőhetettlen repülőgép, nincs elsűllyeszthetetlen hajó, nincs kilőhetetlen harckocsi. Ja, és a lopakodó repülőgép sem láthatatlan. Ha a haditechnikai tudásod kimerül abban, hogy azt hiszed, hogy egy csúcstechnikás légvédelem mindent lelő, vagy hogy egy modern légvédelmi üteget nem lehet kilőni, azzal pont azt mutatod meg, mennyire laikus vagy a témában...
5.: Ha a kilőtt eszközök videóival példálózol, akkor tedd szépen hozzá, hogy ezek közül mennyi megerősített. A kulcsszó a csali, ezeket amúgy mindkét oldal használja. Aztán a propaganda (mindkét oldalon) jön a videókkal, hogy lám, nézzétek, kilőttünk, SAMP/T-t, NASAMS-ot, IRIS-T, stb. Aztán az egy szem SAMP/T, meg IRIS-T, stb. mégis dolgozik tovább később.Csak kettő a nyilvánosságra kerültek közül:
-NASAMS indítóállvány-csali:
-IRIS-T SLM csali, ami az orosz képen látható megsemmisítése előtt és mellette a valódi indítóállvány:
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
himpike
aktív tag
A dummykat mindkét oldal erősen használja kicsiben-nagyban, az oroszok néha bele feledkeznek a részletekbe szerintem valami kirakat-rendezőket vettek fel..
[link]
A siklóbomba lényege pont az hogy ne kerüljenek vele a légvédelem effektív lőtávolságába és emellett nagy töltetet tartalmaz ami mondhatjuk hogy mindenképpen okoz valami veszteséget. Minél nagyobb a töltet annál többet. -
#97
GhanBuri Ghan
őstag
Cifu
#89
GhanBuri Ghan
őstag
Különböző okok miatt USA-nál a leginkább domináns a légierő szerepe - a kérdés nem az, hogy az USA-nak vannak-e komoly drónjai (cirkáló rakétái is neki voltak először, ha jól emlékszem), hanem az, hogy az USA-ban lesz-e súlypont-eltolódás az ember vezette repülőgépekről az ember nélküli repülő fegyverekre.
Az első Ukrajna elleni támadást követő fiaskónál lehetett látni, hogy az orosz fegyverek ára visszaesett a nemzetközi piacon - kérdés, hogy most, miután a kölcsönösen kiismerték egymás gyengéit, és az újabb fejlesztéseket már harctéri tapasztalatok alapján építik, lesz-e elmozdulás a másik irányba.
Az indiai hadseregben elég sok orosz fegyver van - ahogy amerikai vagy izraeli is.
Egyébként amit az előzmény hozzászólásomban mondani akartam Indiával vagy Brazíliával kapcsolatban, az nem az orosz vagy amerikai beszerzésről szólt, hanem arról, hogy vajon a mostani háború után lesz-e elmozdulás a NATO-n és a Kínán kívüli világban a jelenleg meglévő légierőtől a drónok/rakéták/tüzérség irányába.SHORAD: a második világháborúban alapvető volt a flak cannonok (nem tudom, magyarul ez hogy van, repeszlőszeres légvédelmi ágyú?) használata, az egyszerűbb (kisebb és lassabb) drónok ellen ennek egy mai, mini változata elég hatékony lenne - csak eddig ezeket nem igazán fejlesztették, mert nem volt rá szükség. Persze, a szokásos kard és pajzs verseny.
(bár itt érdekes Castel felvetése, miszerint sokszor drágább a cirkálórakéták elfogására küldött légvédelmi rakéta, amíg ez nem változik, addig lehet, hogy hatékonyabb a támadásra összpontosítani, mint a védelemre) -
#98
Cifu
nagyúr
GhanBuri Ghan
#97
válasz
GhanBuri Ghan
#97
üzenetére
hanem az, hogy az USA-ban lesz-e súlypont-eltolódás az ember vezette repülőgépekről az ember nélküli repülő fegyverekre.
Várhatóan lesz, de jelenleg mindenáron szeretnék a pilóták által "vezérelt" un. wingman szinten tartani őket. Hiába, az USAF pilóta orientált na...
Az első Ukrajna elleni támadást követő fiaskónál lehetett látni, hogy az orosz fegyverek ára visszaesett a nemzetközi piacon
Ennek részben az az oka, hogy 2023-tól kezdve a már megrendelt / kifizetett fegyverrendszerek leszállítása is akadozni kezdett, lásd Indiai Sz-400 rendszerek körül kialakult történet (aminek a vége az lett, hogy állítólag idén év végéig le lesznek szállítva...).kérdés, hogy most, miután a kölcsönösen kiismerték egymás gyengéit, és az újabb fejlesztéseket már harctéri tapasztalatok alapján építik, lesz-e elmozdulás a másik irányba.
Az egyértelmű, hogy az Ukrán-Orosz háború alapjaiban mozgatja meg a hadiipari fejlesztéseket, de kérdés, hogy kinek lesz arra erőforrása, hogy ezeket meg is valósítsa.
A politikusok jobbára annyit fogtak fel ebből, hogy több fegyver meg több lőszerre legyen szükség. Hogy aztán az adott esetben az adott fegyverrendszer valóban megfelelő-e a mai kihívásoknak, az egy teljesen másik kérdés.az nem az orosz vagy amerikai beszerzésről szólt, hanem arról, hogy vajon a mostani háború után lesz-e elmozdulás a NATO-n és a Kínán kívüli világban a jelenleg meglévő légierőtől a drónok/rakéták/tüzérség irányába.
A légierőre szükség van, mert például az un. air policy (pl. eltévedt, légtérsértő repülőgépek elfogása) elvárás. Hogy a nyílt, modern háborús helyzetben a *nem lopakodó* repülőgépek kevésbé hasznosnak, attól még vannak feladatok, amikre továbbra is csak azok alkalmasak. Lásd a fenti példát, légvédelemmel mit tudsz csinálni egy eltévedt Cessna esetén? Lelövöd?Itt a szokásos probléma áll fent, vagyis a haditechnika is folyamatosan fejlődik, ha adott költségvetésből dolgozol, akkor döntened kell, mire költesz és mennyit.
Ahogy utalsz is rá, most sokan azt várják, hogy majd a drónok, rakéta- és csöves tüzérség előre tör. Ez privát véleményem szerint kissé túl van dimenzionálva.
Drónok: itt a fő probléma, hogy a "kard" ott van, de a "pajzs"-ra nem költött senkit. Vagy egy évtizede zajlik a különféle koncepcionális megoldások bemutatása, csak éppen senki sem rendelte meg őket (kis túlzással). A másik amit már említettem, a hidegháború után leépült a SHORAD (közellégvédelem) technika.
A 2000-es évek legelején a top US ARMY gépesített dandárokban a Bradley szakaszok úgy néztek ki, hogy minden négy M2 Bradley lövészpáncélosból egy légvédelmi változat (M6 Linebacker) volt. Azonban a burnuszos Abdulok kergetésénél erre nem volt szükség, így leépítették ezt a képességet, ahol volt is, ott is visszalakították őket (és a Stinger légvédelmi rakéták helyett TOW páncéltörő rakétákat kapták vissza).
Ez Oroszországban is így volt, a hidegháború végén egy top Gárda gépesített lövész ezredben minden századhoz tudtak 2-4 Tunguzka önjáró légvédelmi komplexumot odarendelni. Ott is az lett a vége, hogy ezzel a képességgel nem foglalkoztak, számszerűleg esetleg ott volt valamennyi ZSzU–23–4, de ritkán volt a szükséges hadrafogható járműállomány meg.
Most meg ott tartunk, hogy ha semmi légvédelme nincs egy szakasznak / századnak, akkor kvázi szabad préda...
Ha a szárazföldi egységeknél újra visszajön a kvázi "kötelező" SHORAD / SPAAG egységek betagolódása (feltöltése), akkor a drónok hatékonysága romlani fog egy pár nagyságrendet... Csak persze ehhez hatékony egységekre lesz szükség (és nem a ZSzU-23-4 szintűekre...)Tüzérség: Ukrajnában sem az a probléma, hogy nincs harceszköz, lőszer nincs.
Vagyis ha elhúzódó háborúra számítasz, akkor legyen megfelelő raktárkészleted - ez ismét egy olyan tényező, ami nem haditechnika, hanem logisztika alapvetően, ami nem népszerű a politusoknál (lőszert nem lehet parádéra vinni, és felvonultatni a politikusok orra előtt, hogy tessék, itt van 80 teherautónyi tüzérségi lőszer
, bezzeg harckocsit, repülőgépet, stb. lehet) .bár itt érdekes Castel felvetése, miszerint sokszor drágább a cirkálórakéták elfogására küldött légvédelmi rakéta, amíg ez nem változik, addig lehet, hogy hatékonyabb a támadásra összpontosítani, mint a védelemre
Minden háborút gazdasági oldalon is vívnak, nem csak a harctéren. Ha neked belefér a drága rakéta a védelmi célra, és többet tudsz belőle felhalmozni, mint a támadó fél a robotrepülőgépekből, akkor még mindig a védekező fél jöhet ki belőle...[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#99
Juhaszatti
addikt
GhanBuri Ghan
#97
Juhaszatti
addikt
válasz
GhanBuri Ghan
#97
üzenetére
(bár itt érdekes Castel felvetése, miszerint sokszor drágább a cirkálórakéták elfogására küldött légvédelmi rakéta, amíg ez nem változik, addig lehet, hogy hatékonyabb a támadásra összpontosítani, mint a védelemre)
Az elfogó légvédelmi rakéta árát nem a cirkálórakétához kell mérni, hanem ahhoz amit véd. Egy fontos, értékes területnél teljesen mindegy mennyivel drágább a védekező rakéta mint a támadó, ha megéri megvédeni az adott objektumot.
[ Szerkesztve ]
-
#100
Cifu
nagyúr
Juhaszatti
#99
válasz
Juhaszatti
#99
üzenetére
Ez a másik nagyon fontos tényező...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Egyébként szerintem ez a legtöbb országban nagyjából így működik(ne). Persze nyilván vannak olyan helyek is, ahol erre kevésbé van szükség (pl. Észak-Korea, Oroszország, Kína, Magyarország).
, bezzeg harckocsit, repülőgépet, stb. lehet) .
Új hozzászólás Aktív témák
it Az USA sürgeti a szövetségeseit, hogy tiltsák meg a helyi cégeknek a kínai vállalatok chipgyártó eszközeinek szervizelését.
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Motoros topic
- Windows 11
- Mobilhasználat külföldön
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Hálózati / IP kamera
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- Crypto Trade
- 3 milliméterrel szélesebb lehet a Galaxy Z Fold 6 kijelzője
- További aktív témák...
- nVidia RTX 3080 Ti 12GB Founder s Edition GARANCIA
- Dell Latitude 3310, 13,3" HD Kijelző, I5-8265U CPU, 8GB RAM, 256GB SSD, WIN 10/11
- GameBoy Advanced SP (AGS-001) + Final Fantasy V és némi ajándék.
- Samsung Galaxy TAB A8 /// Szinte ÚJ // Számla + GARANCIA
- Acer játékra is,15,6", FullHD,6.gen.core i7,GT940 4!!/6GB VGA,8GB Ram,SSD+HDD,jó akku
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen