Új hozzászólás Aktív témák

  • Dany007

    veterán

    válasz DRB #42 üzenetére

    De épp az a lényeg, hogy nem 100millió dollárokról van szó.
    Persze kérdés ki ítéli meg, hogy mondjuk egy "slide to unlock" kitalálása, leprogramozása mennyibe kerül? Nem értek hozzá, nem tudom mennyibe kerülhet, de sejtem, hogy nem 100 milliós nagyságrend. Épp azért hívják ezeket tyúkpereknek (legalábbis itthon), mert értelmetlen kis semmiségeken vitáznak.

    Az már más kérdés, hogy mennyi eszmei értéke lehet magának az ötletnek. Ezt nyilván nem lehet megsaccolni. Ahogy azt sem, hogyha nem az Apple találja ki akkor mondjuk három hónappal később kitalálja más. Tehát pl ez, a példában szereplő képernyőzáras megoldás annyira triviális hogy ezen nincs mit levédetni.
    Kb annyira szánalmas, mint amikor a T-mobil levédette magának a magenta színt a logójában. Érted... Ennyi erővel a Telenor meg levédeti a feketét(!) és szépen beperel minden más telkom céget aki fekete színt mer használni a logójában.

    De ott a másik kedvenc példám, a téglalap alakú telefon lekerekített sarkokkal. Ami miatt sikeresen perelte az Apple a Samut. Most itt ki és milyen alapon határozza meg, hogy ebből az Apple-nek mennyi kára származhatott? Mert más az ha egy Lamborghinit lemásolnak a kínaiak és eladják mittomén Mao Ce Tung 01-es néven (MCT-1). Hiszen annak van egy komplett design-ja egy félreismerhetetlen alakja formája ami ezer millió apró részletből tevődik össze. Na de egy telefon? Ami alapvetően téglalapalku. Használhatóságából kifolyólag nem is lehetne más. És ők is lekerekítették a szélét. Szó se róla, hasonló. De messze nem ugyanaz. És képesek voltak ezrét is perelni.

    szerk.: Igazából itt a trivialitáson van a hangsúly. És bizony ennyi erővel pl a TV gyártók is szarrá perelhetnék egymást. Hiszen mindegyik tv kb ugyanúgy néz ki.
    Itt van pl a Samsung 2012-es modellje: [link]
    Ez pedig az LG-é: [link] Na vajon nem látszik a hasonlóság? :D

    [ Szerkesztve ]

  • Sofian

    őstag

    " Úgy véli, itt az előbb említettekhez képest sokkal kisebb a befektetésigény, és egy újdonsággal megjelenő vállalat valójában akkor jut igazán nagy haszonhoz, ha elsőként lép azzal a piacra."

    Ez a kulcsszó... A jutalmad az, hogy a bomba ötletedet amiben te vagy az első... te tudod megfejni a legjobban.... Ennyi... (lásd Apple) A fejlesztési költséged több ezerszeresen megtérül és attól függetlenül, hogy megjelenik az ötleted a versenytársaknál továbbra is termeli a pénzt neked.... Ha valaki 30 évig kizárólagosan meg akar tartani egy ötletet és ülni rajta az már szvsz a nyerészkedés kategória

    Fontos kihangsúlyozni hogy szerzői jogról csak a kész szoftverre esetében beszélünk... Az Apple ezen esetekben ötleteket szabadalmaztatott... SW implementációt, HW megvalósítást nem...

    [ Szerkesztve ]

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz dabadab #36 üzenetére

    Alapvetően tényleg nem, de az Apple nagyon gyakran ilyen szabadalmakat véd le és ezekkel bénítja és akadályozza meg más cégek dolgát. Nincs ezek mögött, semmilyen komoly munka, se kutatás, se idő, se komoly költségek, hanem csak egyszerű design elemek, egyszerű formák, egyszerű algoritmusok-töredékek...gyakorlatilag ötletek.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • harlyngton

    tag

    Alapvetően a tényleges ok-okozati összefüggéseket szinte lehetetlen tökéletesen átlátni, ez a társadalmunk fejlettségi szintjének velejárója lett. A busmanoknál nincs IT szabadalomsértési per egy sem. Ezzel nem azt mondtam, hogy nekik jó, csak más a vonatkoztatási rendszer.
    Az elvárható egy fórumon, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, és ezt a többiek tiszteletben tartsák, még ha az egy bizonyos szemszögből világít rá, és esetleg csak részösszefüggésekre. Azért az almát a körtével nem szerencsés összehasonlítani, az aszkorbinsavval meg pláne. Persze megtesszük, hogy globális folyamatokat vizsgálhassunk, de akkor meg elvesznek az egyes összetevők, alkotóelemek érdekei, jogai, stb. Felhasználóvá válunk, a felhasználói kézikönyv első mondata szerinti kedves, tisztelt, köszönjük, hogy minket választott felhasználóvá, de ez a gondolatmenet messzire vezet.
    De ha már gyógyszeripari a példa, egyik nagy gyártó sem pereli be a másikat azért mert ugyanolyan sárga színű, kerek pirulát gyárt. Vagy miért nincsen kínai win7 (és ezen nem kínai nyelvű szoftvert értek). Az IT még fiatal, és nagyon gyorsan változik nincs meg az ipari "erkölcs" mint más régi ágazatokban, még sok mindent meg lehet, és meg kell csinálni, hogy rend legyen. Ha lesz valaha is...
    De nyilván a professzionális marketingnek ez is része, ezért nem csodálkozom az újabbnál újabb, látszólag értelmetlen jogi bukfenceket látva szeretett iparágunkban.
    u.i.: Igen és ha a képernyőzárat csak ötödikre sikerül feloldani az nem olyan nagy gáz, mintha a szívgyógyszer csak minden negyedik hulla után hatna!

  • atti_2010

    nagyúr

    Az a nagyobbik baj hogy lassan a formákat is levédi az Apple és holnap már csak kocka alakú telefont lehet csinálni vagy bőrönd alakú laptopot, ilyesmit nem szabadna megengedni.

    [ Szerkesztve ]

    1.Asrock FM2A88X+ Killer,A10-5800K,Kingston 2x4Gb 2400Mhz,Int X25-V SSD,SF Pro S.F.-450P14XE. 2.MSI-A75A-G55,A8-3870, Kingston 2x2GB2000, MSI R9-270, Zen 400.

  • luciferc

    őstag

    válasz Dany007 #51 üzenetére

    Ahogy azt sem, hogyha nem az Apple találja ki akkor mondjuk három hónappal később kitalálja más.

    A slide-to-unlock-ot ha jól tudom pont kitalálták mások még bőven az apple előtt.

    Egy ilyen megoldásnak önmagában szerintem nincs eszmei értéke. Az apple esetében a köré épített hype és őrület miatt tűnik úgy, hogy ezek hú milyen nagy eszmei értéket képviselnek. Ha valami, akkor max egyben a hardver, szoftver, szolgáltatás képvisel eszmei értéket, de ez is érdekes kérdés.

    Mit szólnának az applet támogatók egy olyan perhez, ha X hipermarket beperli Y-t, mert X a pénztár közelébe rakott egy terméket, amit addig nem oda tett sem ő, sem Y, aztán Y is odarakja. Amit az apple csinál, az pont ilyen. Vajon mekkora fejlesztési igénye volt az átpakolásnak? Persze, biztos agyaltak rajta egy jó kis wellness hétvégén a gőzben, hogy jó lesz-e, még az is lehet, hogy először csak egy kisebb boltban kipróbálták (vö. prototípus és tesztelése), de hogy ez valami nagy fejlesztés lenne? Egy ötlet, kipróbálták, bejött.

  • Narxis

    nagyúr

    válasz Nagy Gábor #46 üzenetére

    Kedves dr. Nagy Gábor!

    Köszönöm, hogy felvilágosított arról, hogy miért nincs annyi bagatell per a gyógyszeriparban mint a szoftveriparban. Engem csak az motivált hozzászólásom megírásakor, hogy ne értsék félre a bíró úr szavait mert Ő nem akart lekicsinylően nyilatkozni a szoftveres fejlesztésekről, csupán összehasonlított 2 iparágat.

    Thanos was right.

  • eternam

    tag

    Az jellemző az Apple gusztustalanságára, hogy még a képernyőzár-feloldást is levédették (tudod hogy csak végighúzod az ujjad). Kb. úgy zajlott, hogy körülnéztek milyen technológiák vannak a mobilpiacon amit még nem véd szabadalom, és ezt találták. És édes jó anyukáját az Apple-nek is, meg a többi szabadalmi trollnak, függetlenül attól hogy melyik gyártóról van szó.

    Az emberek nem fogadták el az igazságot hatalomnak, ezért megtették a hatalmat igazságnak. Pascal

  • P.H.

    senior tag

    válasz eternam #60 üzenetére

    Hogy rudit (#44) idézzem:
    ha mondjuk a Windows XP-t olyan erőfeszítésekkel fejleszteték volnak, mint egy tényleg komoly gyógyszert, akkora kontrollcsoporttal, visszacsatolással, szakértelemmel és miegymással, akkor már 2001-ben jobb oprendszerünk lett volna, mint a mai Windows

    Jobb OS volt már 2001-ben is és előtte is, csak azt más szempontból ("keveset, de drágán") profitorientált cégek osztogatták/osztogatják a vevőknek, "receptre lehet(ett) felíratni" és járt hozzá hardver is. Ez nagyon nem egyenlő a "sokat olcsón" hozzáállással, ezzel szemben sokat elvárni nem is érdemes (a S..idon sem csodaszer, csak általában jó).

    Azzal nem tud mit kezdeni a szabadalmi rendszer (amivel valahol a szerzői jogi sem), hogy az elkészült, (akár) nagy költséggel elkészített/kifejlesztett dolgokat nagy tömegek élvezik. Egy JPEG vagy MPEG kidolgozása elég komoly matematikát és biológiát igényel - nagy szavakat, minthogy egy "élet munkája" erős használni, de nem áll távol a valóságtól -, megjelenése idején elég kevés, majd az idő előrehaladtával egyre nagyobb tömeghez jutott el; egy unlock-megoldás viszont ehhez képest kis háttérrel rögtön nagy sok emberhez eljut (ugyanígy a mozik kapacitásának is van egy határa, ami által a sokat fizető kiválasztottak/VIP nézhetnek meg egy-egy filmet korán, a többiek később kerülnek sorra a moziban, a többiek megvárják a TV-t... ez az ideális eset).

    Az Apple elvitathatatlan érdeme, hogy ezt idejében felismerte; viszont nem kell kapnia glóriát azért, mert ki is használja.

    [ Szerkesztve ]

    Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙

  • #40553216

    törölt tag

    válasz buherton #3 üzenetére

    Ezt azért nem gondolod komolyan, ugye?
    Pfizer éves jelentés.
    Ebből a 17. oldal:
    Revenues $67,425
    Research and development expenses $9112

    Azaz az összbevétel 13,51%-át fordítja R&D-re.

    Az Apple hasonló adatai:
    Revenue increase US$ 108.249 billion
    Ehhez képest az R&D költség olyan 2-3 milliárd. Arányaiban is kevesebb, nem is beszélve az abszolút értékről.

    (#10) DRB

    De értetted DP különbségtevését? A sw-ek amúgy is védve vannak, azokra nem a szabadalom vonatkozik, hanem a szerzői jog.

    [ Szerkesztve ]

  • ZxZ

    tag

    ..kapiskálja a dolgot az öreg..
    ..állandó harc a dzsungelben, csak nem a túlélésért, hanem a harácsolásért, mások kárára..
    ..és mindegy, hogy gyógyszerről vagy szoftverről van szó..

    ZZs

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz Narxis #59 üzenetére

    Kedves Narxis!

    A bíró két olyan iparágat (gyógyszeripar és szoftvergyártás) vetett össze, melyben az éves bevételek hasonló nagyságrendben mozognak. Eddig OK. Az viszont egy más tészta, hogy ahogy korábban is írtam, teljesen más a két iparág dinamikája.

    Egy új szoftver piacérett kiadásának kifejlesztéséhez - ha az ötlet megvan és felhasználói igény is van rá - akár pár hét és pár hónap is elegendő lehet, bár jobb helyeken fél évnél nem adják alább a teljes fejlesztési fázist, és még akkor is jönnek a bugfix kiadások.

    A gyógyszergyártás ehhez képest sokkal lomhább. Attól kezdve, hogy a vegyész, biokémikus, orvos vagy akárki megálmodja a hatóanyagot, 5-10 év kell, mire
    - kidolgozzák a gazdaságos szintézist,
    - elvégzik az engedélyezéshez szükséges összes vizsgálatot,
    - kidolgozzák a megfelelő gyógyszerformulát,
    - végignyomják a nemzetközi engedélyezési procedúrákon, és
    - elindítják a marketing gépezetet.

    És a megtérülés? A szoftvert már csak sokszorosítani kell, némi raktár- és kezelési költséggel, esetleg egy nyomkövető, hibajavító fejlesztést, részletesebb dokumentációt és supportot kap, majd folyamatosan értékesítik, állandó vagy lassan süllyedő árakon.

    A gyógyszereknél amíg a szabadalmi védettség tart, illetve amíg a konkurrencia meg nem jelenik, addig Hawaii, utána jönnek az utángyártók és zuhan a haszon.

    Ráadásul egy korábbi hozzászóló még konkrét számadatokkal is szolgált, hogy a bevételből a Pfizernél éves szintem 13% felett költenek kutatás és fejlesztésre, míg az Apple, a Microsoft vagy egyéb cégeknél az R&D ezt meg sem közelíti.

    Szóval az öregnek jó rálátása van, de csak messziről az ügyekre, és nagyon helyesen látja, hogy trollkodás és kerülendő az olyan trivialitások, mint a téglalap levédése. Jó lenne, ha a szabadalmi jogászok nem elsősorban a vállalatok hasznát szem előtt tartva módosítgatnák a parlamentekkel, kormányokkal karöltve a nemzeti és nemzetközi szabadalmi jogot, hanem a tényleges alkotó, fejlesztő, kutató munkát végzők, és természetesen a végfelhasználók érdekeire ügyelnének jobban.

    De hogy ez sikerülhet-e?
    A közeljövőben erősen kétlem.

    dr. Nagy Gábor

  • buherton

    őstag

    válasz Nagy Gábor #65 üzenetére

    Azért a gyógyszer gyártást ne keverd a kis fing programokkal foglalkozó cégekkel. Elefántot sem a bolhához hasonlítjuk :U . Például CT teljes szoftverét az egyik magyar cégnél kb 10-12 éve fejlesztik, és kb soha nem lesz vége. MS-nél a Winfos sem csak úgy magát rakja össze... Egy-egy projekt milliárdokba kerül, úgy ahogy a gyógyszergyártóknál.

    Ha pl. egy humán orvostechnikai készüléket szeretnél értékesíteni egy normálisabb országban, akkor elkéepsztő mennyiséfű szabványnak kell megfelelni, és ezt megfejeli, hogy az amerikai FDA-vel szinte teljes szimbiózis kell. Ami azt jelenti, hogy teljes szintű traecability kell, illetve mindent dokumentálni kell, és azt kell elküldeni FDA-nek. Ha valamit elrontasz, akkor ugrott a minősítés, amíg ki nem javítod. Folyamatos ellenőrzés alatt van mind a szoftver mind a hardver. Marketing az pedig mindenhova kell...

    [ Szerkesztve ]

    tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

  • dabadab

    titán

    válasz buherton #66 üzenetére

    Mar megint el van felejtve az, hogy a szoftvereket (a gyogyszerekkel ellentetben) szerzoi jog vedi. Es az europai tapasztalat az, hogy ez onmagaban boven elegseges, nincs szukseg meg ezen kivul szabadalomra, ami ugye raadasul nem is magat a szoftvert vedi.

    DRM is theft

  • buherton

    őstag

    válasz dabadab #67 üzenetére

    Nem, nincs elfelejtve :) , csak az hogy megint azzal jönnek, hogy a gyógyszer kifejlesztés sokkal, de sokkal drágább, mint a szoftverfejlesztés.

    tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

  • cucka

    addikt

    válasz buherton #68 üzenetére

    Igen, mert a pénzről van szó.
    A szabadalmat nem azért találták ki, hogy egy eszköz alapötletét védjék, mert az valami magasztos dolog. Azért találták ki, hogy ha én befektetek egy új termék/eljárás/stb. kifejlesztésébe egy csomó pénzt, akkor a szabadalmi védelem miatt megtérüljön a befektetésem. A szabadalmi rendszer eredeti célját (az innováció ösztönzése a piacon) úgy éri el, hogy az innovációba történő befektetés megtérülésének a kockázatait csökkenti. Nincs semmiféle magasztos erkölcsi töltet, ez tényleg a pénzről szól.

  • buherton

    őstag

    válasz cucka #69 üzenetére

    Továbbra sem a szabadalomról vitatkozom, hanem arról, hogy közel sincs olyan nagy szakadék a gyógyszergyártás, és a szoftverfejlesztés között (pénz szempontjából).

    tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

  • cucka

    addikt

    válasz buherton #70 üzenetére

    De, elég nagy a szakadék, pontosabban két különböző dologról van szó.

    A gyógyszereket szabadalom védi. Ez lejár egy idő után (talán 7 év). A szabadalom feltétele egy innováció megvalósítása.
    A szoftvereket szerzői jog védi. A szerzői jog nem jár le. A szerzői jog automatikusan jár, nincs feltétele.

    A gyógyszeriparban a komoly befektetést az innováció megvalósítása igényli, erre mennek el a milliárdok, ezért ezt védi a törvény.
    A szoftveripar más, itt a kész termék egésze igényel nagy pénzbefektetést, nem pedig az egyes innovatív ötletek kidolgozása. Ezért védi a szoftvereket a szerzői jog, ami az egész termékre vonatkozik, nem egy-egy ötletre.

    Namost mivel a két dolog láthatóan teljesen különböző, így a köztük lévő szakadék méretéről sincs túl sok értelme vitatkozni. Lehet, hogy hasonló nagyságrendű összegekről van szó, csak ezek az összegek nem ugyanazt jelentik, nem ugyanarra vonatkoznak.

    [ Szerkesztve ]

  • dabadab

    titán

    válasz cucka #71 üzenetére

    Mondjuk formalisan a szoftverek szerzoi jogi vedelme is idoben korlatozott - de minimum 70 ev (es van precedens az utolagos meghosszabbitasara) szoval gyakorlatilag tenyleg orok idokre szol.
    Amugy meg teljesen igazad, en is ezt akartam elmondani.

    [ Szerkesztve ]

    DRM is theft

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz buherton #66 üzenetére

    Kedves Buherton!

    Bocs a késedelmes reagálásért, de rosszul bírom a meleget...
    Először is írod:
    Azért a gyógyszer gyártást ne keverd a kis fing programokkal foglalkozó cégekkel. Elefántot sem a bolhához hasonlítjuk :U . Például CT teljes szoftverét az egyik magyar cégnél kb 10-12 éve fejlesztik, és kb soha nem lesz vége. MS-nél a Winfos sem csak úgy magát rakja össze... Egy-egy projekt milliárdokba kerül, úgy ahogy a gyógyszergyártóknál.

    Nem keverem. Az összehasonlítást a cikkben szereplő bíró tette az iparágak közel hasonló nagyságrendű forgalma alapján. Én csak az ezt minősítő egyik írásra reagáltam.

    Mellesleg, ha a gyógyszereket is olyan félkész állapotban kezdenék forgalmazni, mint a szoftverek sajnálatosan nagy részét, a megfelelő hivatal azonnal betiltaná, és kőkeményen megbírságolná a gyártót. Ja persze, egy szoftverhibába valamivel kevesebben halnak bele...

    Írásod többi részéből látom, szembesültél azzal, milyen adminisztráció és bürokrácia terhel mindent, ami a humán gyógyászattal legalább érintőlegesen is kapcsolatban van. És épp ez az általam említett dinamika-különbség fő oka.

    dr. Nagy Gábor

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz cucka #71 üzenetére

    Hello cucka!

    Írod:
    A gyógyszereket szabadalom védi. Ez lejár egy idő után (talán 7 év). A szabadalom feltétele egy innováció megvalósítása.
    A szoftvereket szerzői jog védi. A szerzői jog nem jár le. A szerzői jog automatikusan jár, nincs feltétele.

    Pontosítanék: mind a kettő (a szabadalom és a szerzői jog) határidőkhöz kötött. A szabadalmi jog - ahogy egy hozzászóló már említette - az újító befektetéseit védi, csökkentve a megtérülés kockázatát. A szerzői jog hasonlóan, de figyelembe veszi, hogy más a mechanizmus.

    A gyógyszer vagy egyéb termék gyártásában a szabadalom tulajdonosa komoly befektetéseket tesz, hogy gyártani tudjon, méghozzá az elvárt minőségben és mennyiségben. Ez védendő.

    A szerzői jog sokkal hosszabb védelmet biztosít, de ennek is megvan a magyarázata. A szerző az íráskor, az írással fektet bele és a forgalmazás már nem az ő kockázata, hanem a forgalmazóé és terjesztőé, aki legfeljebb megvásárolja a jogokat, azaz a szerzőt ELŐRE kifizeti hosszú évtizedekre. A forgalmazó tehát a szerzőbe fektet bele és kockáztatja, hogy el tudja-e sózni a terméket vagy sem, hány példányban és mennyiért. Ez azért más, mint a fejlesztés.

    A többi megállapításoddal alapvetően egyetértek. Nem feltétlen érdemes mindent összehasonlítani, körtét a dióval stb.

    A szoftverfejlesztés persze más, mint a sima "irodalmi" szerzőség. Bradbury-nek senki sem rótta fel, hogy lehetetlen dolgokról fantáziált a Marsbéli krónikákban. Épp az volt benne a gyönyörű. Egy szoftvernek azonban MŰKÖDNIE kell, méghozzá óramű pontosan, megbízhatóan, hitelesen. Ezért a szoftverfejlesztés során az ötlettel (feature lista, megoldások stb.) közel azonos értékű a szükséges ellenőrzés, dokumentáció és megbízhatóság kialakítása. És ennek is meg kell(ene) térülnie, hogy a résztvevők a pénzükhöz jussanak.

    Azonban amiről az egész szól, amiről az amerikai bíró is nyilatkozott, hogy a szoftverekre vonatkozó szerzői jog védelmének kiterjesztése a trivialitásokra, a megoldások elterjesztésének túlzottan merev korlátozása már trollkodás.

    [ Szerkesztve ]

    dr. Nagy Gábor

  • MageRG

    addikt

    válasz Nagy Gábor #74 üzenetére

    ...szoftverekre vonatkozó szerzői jog védelmének kiterjesztése a trivialitásokra, a megoldások elterjesztésének túlzottan merev korlátozása már trollkodás.

    Trivialitásokat is levédhetsz szerzői jog alapján, nincs is ezzel probléma, ha egy konkrét mű részeként teszed.
    A bíró a szabadalmaztatást kritizálta, mivel azt egy eljárásra lehet kiterjeszteni.
    Szoftverek esetében nincs értelme, mert a szoftver jellemzően egyedi mű, nincs sokszorosítási eljárás, nincs olyan gyártási folyamat, mint a fizikai termékek esetén.
    Szoftvereknél minden egyes darabnál végig kell járnod a teljes, költséges tervezési, fejlesztési és előállítási folyamatot.

    A szerzői jog szerint nem másolhatod le egy az egyben pl. a Windowst (egy ötlet egy konkrét megvalósítását), és árulhatod sajátként, mert ezzel megfosztod a céget attól, hogy megtérüljenek a fejlesztése költségei.

    A szabadalmi jog szerint nem csinálhatsz saját pénzből, saját fejlesztőkkel hasonlót, mint a Windows - ami józan paraszti ésszel is baromság, egyáltalán nem segíti az innovációt.
    Nem kényszeríti a fejlesztőket, hogy egy jó ötletet a lehető legjobb módon valósítsanak meg.

    [ Szerkesztve ]

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Kiflinger

    tag

    Itt volt az ideje. Az a baj, hogy komplett iparág jött létre a szabadalmi szabályozás gyengeségeire hatalmas bevételeket építve. Ha egy garázscég 1972-ben szabadalmaztatott egy rotációs kapát, aminek a sebességét egy kis konzolon tudod akárhogyan állítani és az a konzol hasonlít formájában bármire, akkor xy szabadalom gyüjtögető cég a szabadalmat megveszi bagóért, majd beperel egy nagy céget marha sok pénzre. Aztán megegyeznek peren kívűl, mert senkinek nem hiányzik a felhajtás. Ennek mennyi erkölcsi alapja van? Addig jó míg van bírói szabadság...

Új hozzászólás Aktív témák