- Bittorrent topik
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Linux kezdőknek
- Már nem hisz a nagy európai EV-forradalomban a Ford
- Visszavonta az Intel és a Qualcomm Huawei-hez kiadott exportlicencét az USA
- Ausztrália lecsap a kriptós adócsalókra
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Windows 11
Új hozzászólás Aktív témák
-
vhw
addikt
A zsaluzást mivel oldották meg?
Főleg a nagyobb daraboknál?Az ilyen jellegű kő szilárdulási ideje milyen nagyságrend? (mennyi idő múlva terhelhető?) - Végeredményben az építési időre célozgatnék ezzel.
Ok, hogy a "hagyományos" kőfaragás módszer se valami gyors folyamat, de ~6 millió tonna kő porrá őrlése se lenne semmi.
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
A fenyőléc nem egészen ugyanaz a kategória mint a több tonnás mészkő vagy gránit.
A high-tech szerszám meg legfeljebb pár korai vasból, de többnyire rézből készültet jelent.Nem csak önmagában a hegyen van a hangúly, 6 millió tonna dinnye nagyságú követ nem probléma összedobálni egy mezőre - abból is hegy lesz, de a példában másról van szó.
Itt a tervezés, a technológia, az illesztések, a megmunkálás, az építkezés, a logisztika a kérdőjel - ekkora eszméletlen mennyiségnél és méreteknél."Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
A több 10 tonnás daraboknál kicsit nehezen elképzelhető a lépegetés - ha az eldől, akkor mi állítja fel (vannak ilyen pusztában talált elhagyott magányos tömbök?) - és ez még mindig nem magyarázat azok több tíz méteres felemelésére, behelyezésére. Másrészt a szobroknak - ha valóban így is kerültek a helyükre - egyedi kialakításuk, súlypontjuk volt, ami lehetővé tette ezt a példában látható mutatványt. Ezt egy hagyományos téglatest nem csinálja utána.
Ehhez a vizes elképzeléshez valami eszméletlen high tech szigetelésük és kötőanyaguk lehetett akkoriban, ami ilyen vízoszlopot (akár +100 méter magas) relatíve veszteség (szivárgás) mentesen egyben tartott - vagy egyáltalán egyben tartott - 10-20 évig (az építés idejére). A minden erőfeszítés ellenére mégis elszivárgó és ugye elpárolgó vizet szintén valami hatékony módszerrel folyamatosan pótolni is kellett.
Azok a szintenként lévő zsilipek még így se semmi vízmennyisége kellett elviselniük. (fából voltak?)Ettől még tényleg az is józanabb elmélet, hogy kiöntötték a köveket.
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#82729984
#74
üzenetére
"Egyébként erre az egész jelenségre, vagy egy szép kis pszichológiai válasz:
az embernek mindig szüksége van istenre (vagy istenekre) mert nem hajlandó elfogadni hogy a világ olyan amilyen."Ugyanakkor megint csak más, modern embereknek meg arra a megnyugtató tudatra van szüksége, hogy biztonságban érezze magát, hogy már minden ismert, mindent tudunk, alig van már felfedeznivaló, már csak apróságok maradtak hátra. Nincsenek homályos foltok; az ember mindennek az alfája és omegája, mindennek a csúcsa. Aki megmondja, hogy milyen is a világ - olyan amilyennek kényelmes elképzelni.
Lásd fenti "érv": "egyáltalán nem értem mi a misztikum a piramisokban, oda ment elég ember és megcsinálta."
Ezzel mit lehet vitatkozni? Ott van a piramis, valaki kénytelen volt megcsinálni, mi lenne ha ez egy mai elfogadott tudás szerint egy rézkorszaki civilizáció volt réz vésővel verték kockára a gránitot, aztán berakták a maga ~80 tonnás tömegével a helyére.Kalandor: milyen sűrűn voltak zsilipek? (hogy a nagyobb tömböket is magukba tudják foglalni a szekciók? 5-10 méterenként? mikor egybenyitottak kettőt, akkor dupla tömeget kellett megtartani egy zsilipnek. Mekkora volt az oszlop belső keresztmetszete? 3-4 m2?
3*10 + a kő tömb tömege =30-40t között lehetett egy átlagos építőkővel a tömeg amit egy-egy zsilipnek el kellett viselnie (nem beszélve a fenti ~80 tonnás darabról).
A zsilipek széleinek szigetelése se lehetett semmi, ami ekkora víztömeg nyomását megtartja.
(Rabszolgák állítólag nem játszottak.)"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#82729984
#86
üzenetére
Amúgy érdekes, hogy egy alapvetően spirituális dologtól, mint a vallás olyan anyagi eredményeket várunk, mint egy olyan materialista dologtól, mint a tudomány.
A tudomány mennyit segített egy gyászban vagy, abban hogy annak idején elődeink ne dugják és öljék egymást halomra válogatás nélkül - és végeredményben valami szellemi, intelektuális és társadalmi alapot nyújtson a későbbi tudománynak. Ahol az intelligens, de fizikailag gyenge, beteg, hátrányos helyzetűt nem tapossák agyon bármely pillanatban az erős, primitívebbek?
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#82729984
#89
üzenetére
Igen a vallást ki is használták - emberek.
Ahogy a tudományt is mások elnyomására."Hát igen, emlékszem a tudomány szervezte a keresztes hadjárokat, a pogányok írtását amerikában, az inkvizícióról nem is beszélve meg a dzsihádokat is"
Ahogy az ún. tudományokról is lehetne számtalan hasonló dolgot írni:
Mint a "tudományos alapokra" helyezett fajelmélet, a fejfúrásos elmebajgyógyítás, DDT használata emberekre fújva, hogy a direkt modern technológia okozta súlyos baleseteket ne említsük (tanker hajó, gátszakadás stb.).
És a technológia adta tömegpusztító fegyvereket se hagyjuk ki...A tudomány is csak egy eszköz, ahogy bizonyos értelmeben a vallás is az.
Lehet jó és rossz célra is használni."Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#82729984
#98
üzenetére
Ahogy teszem azt a jézusi tanításoknak sok köze van a keresztesháborúkhoz, az inkvizícióhoz és az indiánok írtásához.
Igen, ezeknek is az emberi primitívséghez van köze.El lehet követni szörnyű tetteket a vallás nevében? El.
Ahogy el lehet követni emberkísérleteket is a tudomány nevében.
Egyesek számára kezd a tudomány is ugyanolyan helyet betölteni mint másoknál a vallás. Tévedhetetlen, megkérdőjelezhetetlen, kinyilatkoztatott igazságai pedig vitán felül állnak. Kétségnek, saját gondolatnak helye nincs.
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#82729984
#102
üzenetére
Ószövetség <-> Új szövetség? És ezek tartalmában, tanításában lévő különbségek?
Nem szeretnék elhamarkodott következtetéseket levonni (mint hogy nekem milyen halvány lila fingom van a ún. tudományról), de ilyen általánosításokkal, felületes hallomásokkal lehet érdemben érvelni a vallások társadalmi, kultúrális jelentőségéről, hatásairól, szerepéről?
Hogy más vallások/filozófiák irodalmát ne is említsük.
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#82729984
#109
üzenetére
Engedelmeddel az általad elkezdett hülyeséget nem folytatnám.
Most akkor a vallásokról, a tanításaikról, mondanivalóikról vitázunk, vagy arról, hogy az emberek mennyire primitíven tudnak viselkedni annak ellenére is, hogy mi van ezekben a tanításokban?
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
nemlehet
#136
üzenetére
Tény, hogy ma sem képes bármely építőipari brigád ilyet építeni - a mai építészet egyik csúcsa.
De ha maga az épület egyben marad ezer év múlva is (?), és nincs hírmondója se a mai kúltúrának - akkoris vizsgálható az anyaga, a felépítése; acélszerkezet, öntött betön, üveg, precíz tervezés - ennek felépítésén mit nem érthet egy hasonló vagy fejletebb kúltúra szakembere? Tudható az épületből/romokból, hogy: az építője ismerte az acélt, csavarkötést, hegesztést, a betönöntést, síküveggyártást, az építőelemek a technológia színvonalához képest mozgathatóak, kezelhetőek. A mechanikai-statikai ismeretek elég magas szinten voltak ahhoz, hogy ilyen megépülhessen.Hacsak nem azon az állásponton lesznek a távoli jövő történészei, hogy márpedig a jelenkor embere legfeljebb töredékes ismeretekkel rendelkezett az agyagtégla felhasználásáról, legfeljebb kézi szerszám méretben ismerte a vasat, matematikai-mechanikai ismereteit legfeljebb papírral-ceruzával gyakorolta, és a 9 számjegyű számológép használatát is csak fantaszták feltételezik róluk.
Na ilyen technika és kúltúrális keretek közé belőve a civilizációt, valóban lehet csodálkozni, hogy hogy is épülhettek felhőkarcolók.Mi mit tulajdonítunk ma a piramis építő civilizációnak?
Réz, kő és fa szerszámokat, állati erőt - és több tonnás, egyes esetekben több tíz tonnás hajszálpontosan illesztett köveket 100+ méter magasra tornyozva, belső terekkel, nyíl egyenes emberi közlekedésre alkalmatlan járatokkal.
A kutya nem értetlenkedne, ha max 500 kilós kőkockákból malterral lenne összerakva ugyanez.A kényelmetlen kérdéseket elintézzük annyival, hogy hát sokan voltak, sokáig építették - az emberélet, a pénz meg nem számított. De a technika részleteken sokan nagyvonalúan átsiklanak.
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
Cathfaern
#137
üzenetére
Generátor, napelem, atomerőmű, vízierőmű, szélerőmű... - a Föld változatos pontjain szétszórva - működtető személyzettel együtt. Mindenhol csak nem pusztul el minden. Az adott régió vezetése, hadserege meg tudja szervezni ezek működtetését, védelmét - nem mindenhol, de nem is kivétel nélkül sehol.
Ilyen kis energia szolgáltató sejtekből kiindulva vissza lehet apránként kapcsolni gyárakat, amikből "újra lehet indítani" a civilizációt. Hülye feltételezés, hogy ilyesmire léteznek forgatókönyveket? Nem akkor ott a felszálló porban kell mindent feltalálni.
Persze, hogy nem lesz jelentős ideig elterjedt a szórakozási eszköz a lapos tévé, a pc, konzol, és nem minden háztartásban fog automata mosógép működni. Egy időre nem lesz napirenden az űrkutatás, meg háttérbe szorulnak a kényelmi szolgáltatások/termékek. De a meghalunk mind, hasznavehetetlen lesz a pendrive kicsit túl van tolva.Azon nincs vita, hogy 1000 év múlva nem tudnak hova dugni egy usb csatit - történjen bármi is. De létezik számtalan adathordozó, ami valószínűleg nem semmisül meg mind kivétel nélkül nyomtalanul. Jó persze, nem feltétlen lesz rajta egyiken vagy bármelyiken a Burj Khalifa részletes dokumentációja, de építésközbeni fényképek, hírmorzsák, wikipedia utalások töredékek... talán megmaradnak bármely hasonló jellegű építményről. Amiket egy kellően fejlett civilizáció talán ki tud nyerni laboratóriumi körülmények között egy adathordozóról.
#139: jelenleg sem arról van szó, hogy az ókori egyiptomiak ne tudtak volna követ faragni. Hanem a léptékkel, a méretekkel, a pontossággal, a tervezéssel, a feltételezett építési idővel (2 percenként kellett, hogy tökéletesen passzolva helyére kerüljön egy kő az állítólagos 20-25 év építési idővel, napi 10 óra munkával számolva - nincs nagy baleset, nincs hosszabb kihagyás, háború, éhínség, járvány, természeti katasztrófa... stb.)
[ Szerkesztve ]
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
nemlehet
#141
üzenetére
Ezek a faszerkezeti analógiák; megnyomja a hó. Vagy összecsiszolja a homok?
Hol, a piramis belsejében?
Az ezer tonnával megnyomott kövek majd összecsiszolódnak - mozognak?
Nem csak vízszintesen vannak pontos illesztések, függőlegesen is.Hagyjuk már az amishokat, nem egy sportág fenyődeszkából könnyűszerkezetes csűrt építeni és mészkőből piramist.
...315 kocka/nap ami 3,15/óra ha 10 órában építkezünk ami azt jelenti, hogy kicsit kevesebb mint 20 perc van egyre.
Igen, az 31,5 kocka/óra (315 db/10 óra) és kijön a ~2 perc.
Egyes becslések pedig jelentősen több mint 2,3 millió tömbre saccolják a valós darabszámot.
Ilyen ütemben kellett ezeket a köveket bányászni, kockára csiszolni/vágni és a területre szállítani, beépíteni.A kőöntéses elméletnek is megvannak a maga kérdőjelei. (2,5 millió köbméter mészkövet porrá őrölni és kiönteni, az ilyen jellegű "betonnak" mennyi a kötési ideje, mikor lehet terhelni, rárakni a következő szintet?)
Ezek nem "mindenemű bizonyítékok" ezek jobb esetben valami realitáson alapuló elméletek, rosszabb esetben légből kapott "ábrándok" (olykor szép 3D animációval megtámogatva, amik gyakran annyira valósak, mint szuperhős filmek). Ezek legtöbbször kiragadnak 1-2 részletet, felépítenek valami elképzelést a kivitelezésre, de a további kapcsolódó tényezőket, amik lehetővé tennék ezeket, azzal már nem törődnek.
Porthoszx: pedig annyira hinni akarok, a tudományban. De azok a rideg tények...
Mit nyaltam be csont nélkül?[ Szerkesztve ]
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#82729984
#146
üzenetére
Akkor legyél szíves felvázolni egy átlagos kőkocka takt time-ját.
Milyen elemi részfeladatokra lehet bontani ezt a folyamatot, amit az egyszerű, betanított kőfaragó gyorsan, hatékonyan elvégezhet, minimális betanítás követően? Minden rabszolga csak egyet üt a réz vésőre és máris gurul tovább a szalagon a következőhöz? (ja nem lehet, hisz nem mozoghat, az addig ott marad a sziklafalban, míg ki nem verik onnan, az egyszerre limitált létszámban hozzáférő munkások)
Milyen módon lehetne gépesíteni/automatizálni/uniformizálni a változó méretű, tömegű kőkocka gyártási folyamatot?Ne modernkori analógiákkal dobálozzunk, legalább közelítő időtartamokkal - azokkal lehet osztani-szorozni; hány fő, mennyi idő, milyen termelékenységgel.
Van egy hivatalosan elfogadott építési időtartam, ezt visszaosztva megvan a közelítőleges időarányos kőkocka szükséglete az építkezésnek; parancsolj milyen technológiával, logisztikával, létszámmal lehet ezt kiszolgálni?Sehol nem állítottam semmit az ufókról, de jó duma a számba adni, ezzel nullázni az eddig felhozott kétségek, kérdőjelek jogosságát.
nemlehet: nem állítottam semmit az ufokról ebben a topikban.
De a nincs rájuk semmi bizonyítékot se merném ilyen kategórikusan kijelenteni.doooo: de lassan kezd a hitről szólni, az egyszerű ember elhiszi, amit a tudósok állítanak, akik esetleg lemérték, reprodukálták. Rosszabb esetben tudatosan összehazudtak. (mert ugye nem tudunk a történelemben megdőlt tudományos dogmákat, amiket nem mérési hibák, nem jóhiszemű tévedés okozott, hanem az illetékes becsvágya, büszkesége.
[ Szerkesztve ]
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#82729984
#155
üzenetére
Gunyolódás, személyeskedés - mit lehet ezzel vitázni?
Legalább egy számadat kellett volna; 1 db kőkocka megközelítőleges elkészítési ideje a kor technikájával. Csupán ennyi kellene és pár egyszerű művelettel ki lehet számolni az építkezés idejének, szükséges munkaerőnek stb. nagyságrendjét.
De hirtelen túl komplex lett a történet; hebegés komplett holdprogramról, meg Burj Khalifáról?
Komolytalan..."Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#82729984
#158
üzenetére
Megnéztem a linklet számítás alapjául szolgáló kísérletről készült dokumentum filmet, amiben egy minipiramist igyekeznek az eredeti nagyok árnyékában építeni, többé-kevésbbé korabeli technikával. (Mark Lehner NOVA-projekt: The old pyramid címen fut).
Kár, hogy a munkások acél szerszámokat használtak a kövek bányászásához (amit később nagyvonalúan úgy próbált korrigálni a professzor úr, hogy plusz emberi munkaerőt rakott az egyenletbe; szóval, oké, acélt használtunk, az ókoriaknak ez nem ált rendelkezésre, a saját 12 kőfejtönk mellé még oda saccolunk ~20 továbbit, akik ellensúlyozni tudják a réz szerszámok gyengébb minőségét (folyamatos újraélezés stb. - arról már nem részleteznek, hogy ebben benne van-e az, hogy több fém szerszám előállítására van szükség, tovább tart maga a bányászat folyamata, mert a puhább réz nem csak hogy hamarabb kopik, de lassabban is fejti ki a követ) A fenti csak a mészkő darabokra vonatkozik, a gránit bányaszatának részleteibe nem mennek bele, ki, hogyan, mivel csinálta és hozta a 800km-re lévő bányából Gizába)
Közvetlenül a sziklából a kő kocka kivételét nem láthajuk a filmen, csak munka közben képsorokat mutatnak, ahol körbe van már vésve a tömb, de hogy az alsó oldalt, hogy miként választják el a sziklától, hogy történik a leemelés, azt már nem.
Csak 1,5-2 t-ás kőtömbök mozgatását látjuk, hol görgőkön, hol szánon-nedves homokon/agyagon. Émlítik úgyan, hogy pl. a Király Kamrájának mennyezetén számos 50-70 t-ás darab is található, de ezek mozgatásáról nem bocsátkoznak találgatásba. 2t-s darabok még viszonylag mozgathatóak is tizen fős brigádnak.
Csak néhány kőtömb pár méteres, legfeljebb pár tízméteres mozgatását látjuk, közvetlen az építési területen. Magából a kőbányából bevallottan homlokrakodó és teherautó segítségével szállították a tett színhelyére a köveket.
Minden igyekezet ellenére nem tudtak olyan illesztési pontosságot elérni, mint az eredeti Nagy Piramisnál - de, ahogy megjegyzi az építési vezető "good enough". Kicsit tovább kellett volna simogatni azokat a sziklákat a további pontossághoz, de akkor nem tudnák tartani a film forgatási határidőt... ugye. (hogy ez az apróság korrigálva van-e a linkelt számításban, nem találtam)
Láthajtuk, hogy számos deszka alkalmazásával, balról-jobbról aláfeszítve, lépcsőzetesen a kő alá építve a deszkákat ~2 óra alatt emelnek 1 lépcsőfoknyit egy építőkövön - gyakorlással, valószínáleg menne gyorsabban is. (érdekes megjegyezni, hogy a kövek alá számos esetben acél feszítővassal nyúlnak, aláfeszítve megemelve azt a másik kő felülettől, hogy mozgathassák - érdekes lenne tudni, hogy ennek a kényelmes mutatvány alkalmazsára milyen anyagot alkalmazhattak az ókoriak)
Kis rámpát is éptettek a mini piramis köré - 1,5-2t kövekkel működik, még a fordulóknál történő 90°-os kanyar is be lett mutatva - rejtély ez hogy történik 30x ekkora tömegű kőtömbökkel (nem is bajlódnak ezek magyarázatával)
Megintcsak, a megvalósítható részletek be vannak mutatva, a kényelmetlen kérdések szőnyeg alá söpörve.
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
A fenti dokfilmben két hengeres cölöpöt építettek a rámpa fordulójába, az átló vonalára.
A külsőn körbevetett kötelet 180° visszavezetve a kőtömb mögül, alulrúl hízták lefelé.
A belsőn 90° elvezetett kötelet meg a másik oldali rámpán állók húzták felfelé.Ez mindaddig működik, míg a kőtömb akkora méretű, hogy be tud fordulni a rámpa sarkán, de egy nagyobb, hosszabb, téglatest kialakítású kő beforgatás már problémás.
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
Cathfaern
#211
üzenetére
Eredeti, mára már történelem, a netes hülyeségek hőskorából. (és az adott ranghoz társul is általában a korai regelés, hogy összejött a szükséges poszt szám - tehát még egyfajta nosztalgia is társulhatna hozzá...)
Hogy ezen mi a ciki...Ehhez képest egy ph-addikt, vagy félisten... üres
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
#283
vhw
addikt
Hieronymus
#280
vhw
addikt
válasz
Hieronymus
#280
üzenetére
"Az egybe öntött piramisnak statikailag hatalmas előnye lenne. Még akkor is ha időnként megszakadna a folyamatos falfeltöltés. Az anyaggal is lehetne takarékoskodni."
A "szintek" szilárdulása (terhelhetősége) nélkül, hogy lehetne ráönteni a következőt? Azért egy levegőre kiönteni a piramist nem semmi zsaluzás kéne, ami egybe tartja a masszát.
Még ha sikerülne is, szépen darabokra repedne, ahogy szilárdulás közben zsugorodik."Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
wednesday
#326
üzenetére
A vicc az, hogy úja és újra rám hivatkozik, pedig nem említem az ufókat sehol, nem kötök hozzájuk semmit. Még csak saját elméletet, vagy lázálmot (ha így jobban tetszik) se vezetek le.
Nem említem se Atlantiszt, se gyíkokat, se hogy hány ezer évvel lehetne korábbi egy-egy piramis.
Däniken nevét se én írtam le a topikban.Nem kell hozzá ufóznod, hogy bekerülj az ezo-idióta kategóriába, elég ha nem a tankönyvi móndókát ismételgeted, csak felteszel kényelmetlen kérdéseket.
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
#330
vhw
addikt
Hieronymus
#295
vhw
addikt
válasz
Hieronymus
#295
üzenetére
"A "szintek" szilárdulása (terhelhetősége) nélkül, hogy lehetne ráönteni a következőt?"
Lassan kell/lehet feltölteni a masszát."
Végülis igen... olyan lassan, míg az első szint megköt, teherviselő képessége elér egy olyan szintet, hogy képes tartani a ráépülő szintet zsaluzás nélkül is. (vagy végig körbezsaluzva kéne maradnia az egésznek? sőt tovább kellene az alsó szintek támasztását erősíteni, mert azok eredetileg, csak az adott szint nyomását kellett volna, hogy elviseljék.)
"Miért zsugorodna megszilárdulás közben a műkő?"
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#71562240
#331
üzenetére
A többi fórumtárs abba a hibába esett, hogy olyan dolgokat is leírtak, amiket ebben a témában nem szerencsés még feltételes módban sem előhozni, mert azonnali elutasító/védekező reakciót vált ki a másik oldalból - ahogy láthattuk is ezt.
Viszont, az ún. másik oldallal az gond, hogy a jogos kérdéseket ugyanazzal a lendülettel söpri félre, mint gyíkemberes felvetéseket. Mert kielégítő válasza ugyanúgy nincs rá, mint a mai tudománynak, de megválaszolatlan kérdéseket ugyanúgy nem szeretnek hagyni, mint a mai tudomány; vagy jön a sablon válasz, vagy az ignorálás.
Aki ilyen kérdéseket feszeget előbb-utóbb ugyanúgy belekerül az ezo-táborba - hiába igyekezett végig tárgyilagos, és megalapozott maradni."Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#71562240
#334
üzenetére
Ha létrehozunk "egyik oldalt", akkor szükségszerű, hogy megjelenjen a másik is.
Az itt "tudomány oldalt" képviselők is ugyanúgy könyvek, előadások, filmek alapján összerakott ismereteket oszt vissza, mint az ún. ezo-tábor. Csak a forrás más. Feltételezem nincs a topikban világhírű egyiptom kutató, aki valóban képvielhetné a valós tudományos módszert, mert valós, első kézből származó információi vannak, sőt akár saját felfedezései.
Amíg ez a helyzet, legfeljebb olyan illetőkről beszélhetünk, akik mindenképp a földhöz ragadt magyarázatokat favorizálják - még akkor is, ha ezek a magyarázatok nem kielégítőek - sőt adott esetben olyan "valóságra törekvő" elméletek születnek, amik építészetileg, fizikailag a képzelgés kategóriába esnek (lásd; víz oszlopos-zsilipes kőtömb emelés).
Számos alkalommal vetettem fel a 50-80 t-ás gránit tömbök elkészítésének, szállításának, beépítésének problémáját rézkori eszközökkel. Ugyanennyi alkalommal lett ignorálva a kérdés, mert nincs rá mai tudományos kielégítő válasz. - Vagyis nincs mit felmondani - azon kívül persze, hogy sokan voltak, sok idő volt, ott vannak, hát valaki bizonyára megcsinálta. Félreértés ne essék; nem higadt eszmecsere történt a nyitott kérdésről, hanem sablonválaszos wiki oldal linkelgetés, meg idiótázás.Az 1-2 t-ás, kapkodva, acél szerszámokkal kivésett mészkőtömbök sáron szánkóztatása kamera előtt már nagyon szépen megy, pedig csak megközelítőleg sikerült reprodukálni az eredeti tömbök kidolgozottságát - mégis messzemenő következtetéseket vonnak le ezekből neves tudósok, hogy nem is volt olyan nagy kunszt ez, 20 év se kellett, elég volt rá 5. A kényelmes válaszokat bemutatták. De a komplex problémát nem sikerült kielégítően megválaszolni. De ez már többségében elég is a "valóságra törekvő személyeknek". Azt a hamis biztonságérzetet keltve bennük, hogy birtokába kerültünk minden ezzel kapcsolatos infónak - ez a kérdéskör már le van tudva.
"Az ördögügyvédeskedéseddel lehet, hogy a képzelgőkkel kerültél egy platformra, de magadnak köszönheted, mert inszinuáltad a valóságra nyitottakat."
Felhívni a "valóságra nyitottak" figyelmét arra, hogy nem kérdőjel nélküli a mai tudásunk a piramisokról - az "lejáratás"? Ez öncélú? Kellemetlen helyzet elé állítani azokat, akik annak a látszatnak hisznek, hogy nincs ott semmi különös, minden meg van magyarázva már, mi a fenét kell itt értetlenkedni?
Furcsa, hogy magát a topikindító írás szerzőjét se marasztalod el, holott maga az írás tartalma mai tudományos nézet szerint nem elég megalapozott - és kvázi képzelgés kategóriába esik (annak ellenére, hogy nem tartalmaz gyíkokat és ufókat). Mondhatni ő is rémhírterjesztő.
[ Szerkesztve ]
"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#71562240
#350
üzenetére
Egyetlen dologban követlek meg, első hozzászólásodban valóban kiigazítottad a topikindító írás szerzőjét - csak az utóbbi pár hsz. alapján nem került bele a rémhírterjesztő táborba.
A többit viszont tartom.
Ha van ezo-tábor, akkor van "tudomány mai állása" tábor is. (mert ilyen linket kaptam; wikipedia, Lehner dok. film)
Hacsak nincs egyiptom kutatónk itt, akkor mindenki harmad-negyed kézből származó információkat mond vissza.
Ha nem figyelmet hívtam fel, mit csináltam? ("burkolatan lejárattam"? kit?)"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#71562240
#360
üzenetére
"Kapcsolódik ez valamelyest ahhoz, amivel az általad képzelt "oldalt" szuttyongatod? Nem kapcsolódik. Sőt. Elfogadnál tőlem bármit is hitelesnek? Nem fogadnál el. Sőt. Elfogadnál-e Kákosytól bármit hitelesnek? Nem fogadnál el. Sőt. Éppenhogy az érintett tudományokat is hitelteleníted, folyamatosan eleve bárgyúnak, hazugnak, csalónak, zártajtósnak... titulálva."
Mivel szuttyongatom őket?
Kérdésekkel?
Őszintén érdekelnek rájuk a válaszok.Hiteltelenítem az érintett tudományokat?
Az érintett tudományok úgy látom nem tudnak kielégítő választ adni teszem azt az átkozott gránit tömbös mozgatás/beépítés kérdésére."Az úgynevezett tudomány nem "oldal". Akik itt a "vitában" a tudományos módszert igyekeztek képviselni, nem "oldal". Szuverén személyek és valóságra törekvő módszer."
Ohh könyörgöm, valahogy hivatkozni óhajtottam az "anti-ezo-tábor" személyek topikban alkotott csoportjára. Akikre te úgy hivatkozol: "tudomány képviselő", legfeljebb amatőr műkedvelők, akik számára kielégítőek a "mai állás" magyarázatai.
"mert a "tudomány mai állása" közeg eleve nem képes (szekér)tábor lenni, hiszen definitíve, módszeresen arról szól, hogy nem (szekér)tábor."
Előfordult már a történelem során, hogy két eltérő tudományos felfogás küzdött egymással? Voltak táborok?
Amikor jött Einstein, akkor nem voltak akik támadták? Egyik napról a másikra közös nevezőre jutottak?Szóval a tudományon belül minden tudós egyetért, minden kérdésben egy véleményen vannak?
Vannak olyanok, akik mégis tévedtek és téves nézetet képviseltek, védtek körömszakadtukig?
Valóban, nem A tudományban vannak szekértáborok, hanem a képviselő között.
Visszaolvasva a posztokat, ezt valóban nem sikerült eléggé hangsúlyoznom."Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
-
vhw
addikt
válasz
#71562240
#370
üzenetére
A következő platformon vagyok:
A "tudomány mai állása" egy uralkodó szemlélet, magyarázat, elmélet egy-egy jelenségre. Ennek vannak a tudományon belül képviselői, támogatói és vannak olyanok is akik megkérdőjelezik ezeket.
Már itt megjelennek oldalak, ahol nyilván a legmarkánsabb, az épp aktuálisan elfogadott (a "mai állás").
Ez nem változik egyik napról a másikra, ez lényegét tekintve jelentősebb ideig változatlan. Ezek kerülnek tankönyvekbe, komoly dok. filmekbe, komoly forrásokba. A nyilvánosság felé ez képviseli a "tudomány aktuális álláspontját" - hiába lehetnek a háttérben feltörekvő "Einsteinek", megalapozott feltevésekkel, hiába lehet emiatt "multioldal", ez kifelé nem így jelenik meg. Amíg nem kerülnek ezek a hipotézisek elfogadásra vagy egyértelműen elutasításra, talán el sem jutnak a közönség felé (legyen az laikus, vagy tudományt művelő). Vagy épp nem olyan komoly forrásokból juthat el.Ezek a "kihívó" hipotézisek a fizikában, kémiában stb. területeken viszonylag hamar megmérettetnek; ha nem működik, nem úgy működik az új fegyver, az új termék, az új technológia, szolgáltatás... bármi.
Ez hogy megy végbe egy olyan területen, mint a történelemtudomány? Itt nincs olyan külső kényszer, ami siettetné az elméletek újbóli megmérettetését, az új elképzelések felemelkedését. A hétköznapi életben, nem sürgős hogy mivel/hogy épültek a piramisok? Nincsenek közvetlen haszonélvezői az új elméleteknek, olyan tekintetben, mint a természettudományos területen. Így még inkább megvan a lehetőség a begyepesedésre és a hiúságra. (arról nem is beszélve, hogy a piramisokhoz kutatási céllal hozzájutni nem is olyan egyszerű)Aki csak központilag elismert, komoly forrásokból informálódik, az jobbára csak az elfogadott magyarázatot ismeri meg. A legmarkánsabban képviselt "tudományos szemléletet". (amikben nyilván az ezt támogató bizonyítékok kerülnek bemutatásra)
Mikor fent "másik oldalra" hivatkoztam erről beszéltem, ezt a rámpás-vizes homok-faszános elméletet védik, ez a magyarázat hangzott el itt is számos alkalommal. És ha ez nem válaszol meg mindent?"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"
Új hozzászólás Aktív témák
lo Milyen technikát/technológiát használhattak a megalitikus kultúrák? Józan mérnöki találgatás következik.
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest