Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Weareus

    addikt

    válasz bkercso #285 üzenetére

    Szia!
    Örülök, hogy visszajöttél. Köszönet a munkádért, a cikkért, jó volt olvasni. :R
    Ha olvasgattad a hozzászólásokat, ott említettem, hogy szerintem pontosat nem tudunk a faragás vs öntés vonalon, de szvsz mindkét technikát használták. Az öntésre bizonyítéknak fogadható el cikked több fotója, pl a megfolyt kőzet. Faragásra pedig itt van pl ez, a 2000 (!!!) tonnás obeliszket félig kifaragott állapotban ott hagyták, mert megrepedt. Joggal feltètelezhetjük, ha ilyen monumentális méretű megalitnak nekiálltak, el is tudták volna szállítani és felállítani a kívánt helyen, de a Húsvét-szigeteken is találtak 240 tonnásra becsült, félig kifaragott Moai-szobrot. Ezek után kèrdezném, hogy a faragást kizárhatjuk-e?
    Nyilvánvalóan nem.
    A piramisok építése során felvetődik még egy probléma: az idő. Az egyiptológusok szerint ezek síremlékek, ezért ragaszkodnak a 20 éves építési időhöz. Mi van akkor, ha ez nem igaz?
    Egyébként is: mi erre a bizonyítékuk?
    Az hogy szarkofágot találtak benne? Rendben, aláírom, de ettől még lehetett más funkciója is egy piramisnak. Kérdés még, hogy öntéses technika esetén mennyivel lenne gyorsabb az egész folyamat, tekintve, hogy a piramisba nincs két egyforma építőkő? :R

    Soul of the mind, key to life's ether. Soul of the lost, withdrawn from its vessel. Let strength be granted, so the world might be mended. So the world might be mended.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz bkercso #285 üzenetére

    No, például éppen a szóbanforgó szibériai "megalitokkal" csak óvatosan. Ott egyelőre semmi jele nincs annak, hogy emberek (vagy bármely más élőlények) többezer tonnás köveket cipelgettek volna, és építkeztek volna belőle. Ott a természet munkájának alkalmasint vannak nyomai, esetleg vésési munkálatoknak is, valamint jóval kisebb méretű köveknél esetleges ottani megalitikus kultúrák általi cipelgetésnek is lehetnek nyomai, de mindezt összecsúsztatni az ottani igazán nagy, többezer tonnás kövek ügyével, azt egyelőre csak az okkultisták és a szélhámosok csinálják. Például a szibériai példákra értettem, hogy azok nem alkalmasak a cikk témájához való példálózásra - egyelőre vagy sosem.

    [ Szerkesztve ]

  • Eastman

    őstag

    válasz bkercso #378 üzenetére

    (Olajjal locsolnám. Nem oliva-szagúak a piramisok?)

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • csongi

    veterán

    válasz bkercso #378 üzenetére

    Valamilyen olajat, novenyi,vagy felszini ko olajat nem ismerhettek talalhattak ott?
    A viz szerintem nem egy jo dolog lehet fanal kenesre, a rostok nagy mennyiseget vesznek fel, illetve azt gyorsan le is tudjak adni, foleg tobb tonnas nyomasra es a viszkozitas elveszhet, ha fa szerkezetbe gondolkozunk.
    Vagy lehetett rez siklo felulet kialakitva?
    Ez az en gondolat menetem. Rez feluletu sinek, es rez bevonatu fahengerek, hogy a feluletet kemenyebbe tegyek.?
    Ilyen lehetett?
    Azt lehet tudni milyen fajtaju fak voltak elerhetoek a szamukra?

    [ Szerkesztve ]

  • nemlehet

    őstag

    válasz bkercso #378 üzenetére

    Erre van valami forrásod? Mert én gyors kereséssel nem találtam hiteles forrást, csak konteos oldalakét hivatkozások/források nélkül.

    Amúgy ezt a rézszerszámmal nem lehet dolgot úgy dobálják a topicban mintha a szerszám anyaga a pontosságot befolyásolna meghatározó mértékben. Ez közel sincs így. A szerszám anyaga első sorban a szerszám tartósságát és a megmunkálható anyagokat határozza meg (bár ez utóbbit kevésbé).

    Pl egy bronz kard ugyan olyan effektív mint az acél, csak hajlamosabb elhajolni és kevésbé tartja az élét. De ugyan olyan élesre élezhető meg és ugyan olyan mélyre vág. (Most a kialakításból származó különbségeket hagyjuk)

    A pontosság meg idő kérdése. A középkor vége felé ilyen szobrokat tudtak faragni kéziszerszámmal. Szóval igen, simán elképzelhető, hogy az egyiptomiak csináltak egy sablont, aztán addig csiszolgatták a faragványt amíg az a sablonba pontosan nem illett. Ha nincs más dolgod az életben mint követ farigcsálni, akkor elég hamar elég jó leszel benne...

    [ Szerkesztve ]

    Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

  • Weareus

    addikt

    válasz bkercso #378 üzenetére

    Nos, azért olyan rámpát építeni, ami a Nagy Piramis tetejéig ér, elég nehéz, ha közben folyamatosan vízzel locsolják és 2-3 tonnás köveket húznak fel rajta, úgy 2,3 millió db-ot. Sártenger lenne belőle hamar. Ezt is kielemezték ugyanis részletesen. Szóval nem hiába kérdés ez.

    Ettől még a tény tény marad: ma a rámpaépítéses technika a legszélesebb körben elfogadott és ez sem véletlen: a rámpának nyomai vannak.
    Forrás.
    A kővivők-ről előzőleg már írtam (csak azért a kötőjel, mert ismert palindrom), következzék a megmunkálás kérdése az „idő fogságának” figyelembevételével.
    A gránit megmunkálásához a rézből készült szerszám alkalmasint valóban hasznavehetetlen (önmagában), mert míg a réz viszonylag puha fém, a gránit a természetben előforduló egyik legkeményebb anyag. Finom gránitszemcsékkel végzett vizes csiszolással a gránitot is meg lehet munkálni, de ha belepillantunk a hiteles forrásokba és az ásványtan alapjaiba, akkor rá kell jönnünk, hogy tehetünk még további finom distinkciókat.

    Elsőnek álljon itt a Mohs-féle keménységi skála:

    1. talk (zsírkő) → körömmel könnyen karcolható
    2. gipsz → körömmel nehezen karcolható
    3. kalcit → körömmel nem karcolható, tűvel igen
    4. fluorit → tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható
    5. apatit → tűvel nem, késsel nehezen karcolható
    6. földpát → késsel nem karcolható, reszelő fogja
    7. kvarc → üveget karcolja, acéllal szikrázik
    8. topáz → üveget karcolja
    9. korund → üveget karcolja
    10. gyémánt → üveget karcolja

    Természetesen egy ásvány ill. kőzet fizikai paramétereit a keménységen kívül számos egyéb tényező befolyásolja és teszi ezáltal alkalmassá/alkalmatlanná/kevésbé alkalmassá az építésre, de csak a lényegre szorítkozva: a mészkő hasítható, a gránit nem. Ez nem (csak) a keménység függvénye, (Mohs-skálán: mészkő hozzávetőlegesen 3-3,5 keménységi fok, gránit ~ 7 keménységi fok) hanem a kristályrácsé, noha ez a keménységgel is összefügg. A kristályos szerkezetű kőzetek általában hasadnak, az amorf ehhez túl kemény: törik. Jól ismert amorf szerkezetű anyag pl. az üveg. Az üveget sem fogjuk akármivel megkarcolni, hasadni sem fog: törik. Vannak forrásaink arról, hogy a gránit megmunkálásához a nála is keményebb (ez azonban nem határozható meg ilyen egzaktan: -tól -ig értékek vannak. a szerk.) finomszemcsés gabbrót, alias doleritet használták. (Doleritszerszámok, dörzskövek, vésők). A dolerit diabáz kőzet (angolul diabase).

    Forrás 1
    Forrás 2

    "~A diorit (és a dolerit) valóban a legkeményebb kőzetek közé tartoznak, ezért nagyon nehéz faragni őket és dolgozni velük. Azonban a keménységük azt is lehetővé teszi, hogy jól lehessen alkalmazni őket munkaeszközként, fényes csiszolást és jó minőségű munkadarabot biztosítsanak a megmunkálás végén. Keménységük tette lehetővé, hogy ősi civilizációk (mint például az ókori Egyiptom) diorit és dolerit eszközöket használjanak a bazalt (gránit) megmunkálásához. A dioritból készített tárgyak és eszközök kialakítása az egyik legfáradságosabb munka lehetett.~"
    Forrás ===> Pallas Nagylexikon

    AZ IDŐ FOGSÁGÁBAN

    "Az, hogy a piramisépítés kb. 20-23 évig tartott, a hieroglifákból derül ki."
    Forrás: lásd az előzőleg linket Youtube-s dokumentumfilmben.

    Ez nekem nagy "szívfájdalmam", nekem sem „tetszik”, de ha elfogadom, hogy aki(k) megfejtette(ék), az(ok) értett(ek) is hozzá, továbbá utána tudományos berkekben valamiért széles körben olyan tényezővé vált, amivel számolni érdemes, akkor max. annyit tehetek, hogy kimegyek a tükör elé, farkasszemet nézek magammal, széttárom a kezem és azt mondom: sajnálom, akkor is ez van. Aztán leülök, rágyújtok egy pipára (esetleg egy dalra :)) ) és újból elkezdek forrásokat nézegetni, kombinálni, gondolkozni.

    Alaptézis: „Nyilván megvitatták, elemezték, szimpóziumot, konferenciát, előadásokat tartottak róla, és miután kiállta a próbát, ez lett a hivatalos álláspont. „

    A gondolkodás módozatai. Ezt csak azért, mert engem személy szerint Dávid Gyula előadásai mindig helyre tesznek, lehet, hogy másnak is hasznára válik. :R

    Voltaképpen hogyan is tudnám saját magam számára könnyebben emészthetővé tenni a tényeket (fránya, makacs dolgok ezek, na!)? Ezek után (mint említettem, Dávid Gyula előadásai mindig helyre tesznek!) ismeretszerzéssel:
    Approximatíve 2,3 millió db mészkőkocka, eltérő formákkal (földrengésállóság), finom csiszolással és pontos illesztéssel. A nagyobb baj: 20-23 év. Még attól függetlenül is, hogy a munkaszervezők/építésvezetők nyilván ismerték a párhuzamosítás fogalmát, elgondolkodtató teljesítmény. Hadd elimináljuk kissé a mítoszkeltés vágyát: ezek a közel tökélyre kimunkált felületek csak a legkülső sorban lévő mészkövek esetében igazak, tehát azoknál, amik a szemlélő (akár a Fáraó) számára látható helyen voltak. Beljebb az illesztések között akár centiméteres egyenetlenségek, hézagok, pontatlanságok, habarccsal kitöltött részek fordulnak elő.

    Forrás.

    Költői kérdés: könnyebb lett az elfogadás? :R

    Legyünk konstruktívak és törekedjünk további egzakt adalék meghatározására: fentiek fényében (ezt „házi feladatnak” szánom, akit tényleg érdekel még ez a téma) számoljuk ki (de legalább néhány ide vonatkozó forrásmunka felkutatásának segítségével becsüljük meg!) a Gízai Nagy Piramis látható és nem látható mészkőkockáinak arányát! A nem látható kövek aránya legyen: X. Mekkora lesz akkor a látható (időigényes megmunkálást igénylő) kövek aránya? Ezen kövek számát jelöljük Y-nal, majd az aránypárból és annak ismeretében, hogy a kettő összege ~ 2.3 millió, határozzuk meg a látható helyen lévő kövek hozzávetőleges számát! De még kiszámolatlanul is: vajon milyen nagyságrendű, mekkora dimenzióba eső számot kapunk a 2.3 millióhoz képest? Töredéket. Könnyebb lett az „elfogadás”? Szerintem igen. És ebben nem tévedek.

    Bónusz film (angol).

    [ Szerkesztve ]

    Soul of the mind, key to life's ether. Soul of the lost, withdrawn from its vessel. Let strength be granted, so the world might be mended. So the world might be mended.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz bkercso #535 üzenetére

    "A QED nem klasszikus elmélet..."

    Hohó, sokmindennel öszefügg! Meglátjuk, mi sül ki a dologból.

    Azt ellenben nem vitathatod, hogy a QED klasszikus hifimárka.

  • Ramachandra

    tag

    válasz bkercso #535 üzenetére

    Bizonyos értelemben nincs a kettő között ellentmondás mert a Hindu szentírások szerint a lélek szabad akaratából jön el az anyagi teremtésbe amit halálaktának is neveznek. Nagyon leegyszerűsítve két dolog van, a tudatom szikrája én mint lélek, és egy anyagi test ami azért él mert jelen vagyok benne. Ha tudatom távozik rövidesen elkezdődik az anyagi testem teljes pusztulása. Emiatt ha valaki valami technológiával le tudna másolni egy élőlény élő testét 1:1-ben az nem lenne több mint halott anyag.

    A Hinduk evolucionisták bizonyos szemszögből. A lelkek például állati testekben picivel magasabb tudatszintet engedélyezőt kapnak következőben, amíg el nem érik az emberi létformát. Aztán tettei és vágyai alapján érhet el magasabbat, vagy kényszerül vissza az állati létformába. Ebből az örökös ciklusból egy lelki folyamat követésével lehet szabadulni. Feltéve ha az adott emberi létformában rendelkezésre áll.

    A legfelső személy időközönként maga jön el, de gyakrabban küldi a képviselőit akik annyit tanítanak amit ott és akkor az adott népcsoport róla meg tud érteni. Eddig az Indiaiakétól komplexebb, teljesebb filozófiáról és tudományosabb alapú lelki folyamatról nincs tudomásom. Megérteni elengedhetetlen a lelki intelligencia, és a megértés egyik jele ha valaki aszerint él. Maximum ezt lehet külső szemlélőként vizsgálni mivel a lélek nem az anyag terméke, csupán kapcsolatba kerül vele.

    [ Szerkesztve ]

    हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे हरे राम हरे राम राम राम हरे हरे

  • Ramachandra

    tag

    válasz bkercso #540 üzenetére

    Nem gondolom én sem, hogy átmagyarázhatóak, bizonyos perspektívából érthetőek a közös alkotóelemek. Különbségek okai között részben ott található az eredet is. A Biblia esetében mint könyv tudtommal ez nem tisztázott.
    Egyiptomiak, Görögök, Rómaiak és számos népcsoport imádott félisteneket. A legfelsőbb személy őket is teremtette, hogy az anyagi világban töltsenek be számára irányító szerepet (miniszterek). Emiatt nem egyenrangúak.

    हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे हरे राम हरे राम राम राम हरे हरे

  • bkercso

    nagyúr

    válasz bkercso #586 üzenetére

    Bocs, kifutottam a szerk. időből...

    Mi is tudunk teremteni, egyre jobban fejlődik az AI ugyanis. ha lesz kvantumszámítógép, akkor pedig kitágulhatnak a lehetőségek. Viszont egy nagyon érdekes kérdés ezzel kapcsolatban szerintem az öntudat. Ennek mibenlétét nem értjük még, és - ahogyan az élet kialakulása - ez sem triviális dolog egy "géptől", azaz egy tisztán anyagi rendszertől szerintem. A halálközeli élmények is arra utalnak, hogy nem csupán a test működése vagyunk.

    A Prometheus amúgy egy sci-fi. Nem ismerem az alapötletének a forrását, de feltehetően emberi fikció. A történelemben tudtommal nincs előzménye hasonló gondolatnak.

    [ Szerkesztve ]

    Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

  • Chaser

    titán

    válasz bkercso #586 üzenetére

    Ez a kovetkezo es jo kerdes, ahogy a biblia is mondja vannak dolgok amik nektek meg felfoghatatlanok.
    En a matekban hiszek, matek alapjan pedig legkezenfekvobb h terveztek minket.
    Igen a keresztenyseg hulyeseg, mint mondtam okos emberke meglatta a lehetoseget es kihasznalta, kis tortenelmi teny pedig es mint tudjuk az ordog a reszletekben bujik meg ( :
    Veletleneket pedig ahogy mondod mi krealjuk ha nem tudjuk valami okat, pedig mindennek oka van, es szotosan v kevesbe szorosan formal mas esemenyeket, akar globalis szinten is.
    A lelkiismeret peldaul egy olyan dolog es a lelek, amirol valahogy az evolucio hallgat. Lehet azt mondani h szocializacios kerdes, de nem ertek egyet vele.
    Es nagyon sok minden van ami kerdojeles meg es lehet az is marad. Sokat tudnek errol beszelni, ertelmes emberwkkel szoktam is pro kontra, dw irkalni nem szeretek errol. Sok mindrn felreertheto igy es ez kicsit porgosebb tema es pont beszelgetes kozben ebrednek uj, jo gondolatok. Halal utani eletben en szemrly szerint nem hiszek pl, hiszek a mennyben es pkolban, itt a foldon, utana viszont megszununk letezni. Ami persze lehet nem igy van, es ez is olyan dolog amit nem igazan lehet felfogni. Es az emberi agy is jo tema ennek kapcsan, legtobb kuatato szerint 10%at se hasznaljuk agyunknak, van aki szerint 3at sem...de ugye ezt se tudja bizonyitani senki, bonxolultabb az agyunk mint egy szamitogep pedig az se rgyszeru tortenet ( :

    _tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

  • Chaser

    titán

    válasz bkercso #587 üzenetére

    Ha az mi.meglesz nekunk kb vegunk ( :
    Mivel az emberiseg parszor bebizonyitotta, h hulyesegeben kepes lehet elpusztitani a foldet is, ha lennr es lenne ra lehetosege a kiirtasunkkal kezdene, teljesen jogosan - es szavunk se lehetne, mi is irtjuk egymast -
    Prometheus egy scifi, oke, en _15_ eve ugyanazt gondoltam 90%ban mint mondtam, azok az emberek tudjak is akiknek akkor mondtam es jot mosolyogtak:)
    Nem csak az en fejemben fordulnak meg ilyenek, es anelkul h ismernenk egymast, ennyi a lenyege. Scifi meg, 50 eve eleg scifi lett volna egy mobil, ma meg alap, ahogy sok minden mas is.
    Csak tapogatozunk, kb ennyi, ami biztos, az igazsag minden kepzeletet felulmul:) szoval en nem temetek semmit addig amig nincs lematekolva.

    _tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

Új hozzászólás Aktív témák